Közös géphasználat és gazdálkodás
Adán a gépkörök szerveződési formájáról és az időszerű mezőgazdasági kérdésekről tanácskoztak a gazdaszervezetek képviselői
A Vajdasági Magyar Szövetség és az Észak-vajdasági Agráregyesületek Szövetsége pénteken A gépkör mint mezőgazdasági együttműködési lehetőség meghonosítása Vajdaságban címen szervezett a termelői érdekszervezetek képviselői számára kerekasztal-megbeszélést Adán, a II. helyi közösség épületében.
Az összejövetelen a VMSZ tisztségviselője, Juhász Bálint, a tartományi gazdasági, foglalkoztatási és nemi egyenjogúsági titkárhelyettes köszöntette a résztvevőket. Majd Nagy Miklós, az agráregyesületek szövetségének elnöke szólalt fel, és elmondta: a találkozó megszervezésébe azért kapcsolódtak be, mert a szervezetlen szerbiai agrárpolitika miatt a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak.
A kerekasztal-megbeszélés elején dr. Tóth Barna Elvira, a VMSZ községi szervezetének elnöke ismertette Ada község agrárgazdasági szerkezetét. Elmondta, hogy a rendszerváltás és a kedvezőtlen magánosítás gyökeres változásokat okozott a mezőgazdaságban.
A községben az átlagos birtoknagyság 4 hektár. A családi gazdaságok száma körülbelül 4250-re tehető. Ezeknek csak fele van bejegyezve, vagyis hozzávetőlegesen 2100. A költséghatékony termelés követelményeinek nem tesz eleget a családi gazdaságok zömének gépellátottsága. A berendezések átlagéletkora 18 év, és nagyon rossz a kihasználtságuk. A rendszerváltás és a földműves-szövetkezetek felszámolása után a családi gazdaságok magukra maradtak, mert nem alakult meg semmilyen összefogásra épülő szövetkezeti forma Adán. A szövetkezeti gépparkok felszámolásával pedig megszűntek a kisgazdaságoknak nyújtott kooperációs szolgáltatások is.
A találkozón prof. dr. Tóth András tartott előadást a gépkörök működési tapasztalatairól és hazai lehetőségeiről. Mint mondta, a Bajorországból induló gépkörnek 50 éves hagyománya van, jelenleg a világ 77 országában működik. A gépkör Európában, különösen Németországban és Ausztriában a legelterjedtebb közös géphasználati és gazdálkodási forma a mezőgazdaságban. Alapvető sajátosságai, hogy a szabad gépi kapacitású tagok szolgálatatást nyújtanak az azt igénylő tagságnak.
A gépkör nyilvántartásban veszi tagjainak gépellátottságát, felméri a szabad gépkapacitásokat, és megszervezi gazdaságos alkalmazásukat; közösen kialakított belső szabályok szerint közvetít a szolgáltató és megrendelő között. A gazdák saját gépeikkel vesznek részt az együttműködésben a tulajdonjog teljes megtartásával. Az egyéni gépvásárlásokat egyeztetik, így specializáció alakul ki. A gépkörön belül a gazdák egyes célgépeket közösen is megvásárolhatnak, ami a csoport tulajdonává válik.
A mezőgazdasági szakember megjegyezte: a gépkörben a tagok általában kevesebb géppel rendelkeznek, de a gépköri kölcsönös szolgáltatások igénybevételével minden művelet jó minőségben és idejében elvégezhető.
Az országban jelenleg egyetlen gépkör létezik, Péterrévén. A társulásról Pece Károly földműves és közgazdász beszélt. Elmondta, hogy 2005-ben alakították meg hat taggal az Agrokör Gépgyűrűt. Először összeírták, hogy a társulásban részt vevők milyen gépekkel rendelkeznek.
Szükségük volt kétsoros kukoricatörőre és búzakombájnra, ezeket már gépköri társulással vették, vagyis hat tulajdonosa van az eszközöknek. A társulásnak köszönhetően sokkal nagyobb a berendezések kihasználtsága.
Mint mondta, a gépkör működésében fontos a bizalom, az igazságosság, a korrektség, valamint a precíz ügyvezetés és elszámolás. A péterrévei gépkör megalakulásakor 200 holdon gazdálkodott, napjainkban csaknem 600 holdon.
A kerekasztal-beszélgetésen megjelent Fremond Árpád VMSZ-es köztársasági képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja, és időszerű mezőgazdasági kérdésekről szólt. Kiemelte a szövetkezetek fontosságát, mivel a kisgazdák csak úgy tudnak versenyképesek lenni, ha összefognak, mert önállóan nem tudnak majd megmaradni, miután Szerbia belép az Európai Unióba. A képviselő szerint már évek óta késik a szövetkezetekről szóló törvény, amelynek a meghozatalához csak politikai akaratra lenne szükség.
Fremond Árpád továbbá elmondta: a támogatásokról szóló törvény szerint minden mezőgazdasággal foglalkozó kaphat majd támogatást 100 hektárig. Azok a gazdák is jogosultak támogatásra, akik nem fizetik a nyugdíjalapot, ugyanúgy a szövetkezetek is, amelyek eddig semmilyen segítséget nem kaptak az államtól. A támogatások összegét viszont nem növelték.
Fremond Árpád elmondta, hogy a VMSZ egyik módosítási indítványát elfogadta a mezőgazdasági bizottság, és kisebb módosításokkal a kormány is támogatja. Eszerint a tartománynak és az önkormányzatoknak is a különböző hiteltámogatások mellett lehetőségük lesz arra, hogy vissza nem térítendő támogatásokat adjanak a gépvásárlásra a kertészetben, a gyümölcstermelésben és az állattenyésztésben.
