Környezetvédelmi tudatosságra nevelni

Ebben a kérdéskörben messze állunk azoktól az országoktól, amelyek az említett témával igen magas szinten foglalkoznak. Kimagasló helyen helyezkednek el a skandináv országok. Vajdaság egyelőre még más jellegű problémákkal küszködik, mint például az illegális szemétlerakók kérdése, vagy a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítása. Véleményem szerint ez természetes velejárója a köztudat kialakításának, illetve a társadalmi fejlődésnek. Ez az ülés rámutat arra, hogy közösen kell megtennünk a szükséges lépéseket, ami nem csak a pénztől, valamint a jogi előírásoktól függ, hanem elsősorban a polgárok köztudatától. Ez megfelelő alkalom arra, hogy együttes erővel járuljunk hozzá az ilyen téren történő társadalmi fejlődéshez – hangsúlyozta Pásztor István.

A tegnapi eseményt jelenlétével megtisztelte Michael Uyehara, az EBESZ-misszió vezetőjének helyettese is. Elmondása szerint a cirkuláris gazdaság létfontosságú szerepet tölt be nemcsak Szerbia, hanem más országok esetében is, hiszen egy fenntartható jövőt jelent mindannyiunk, de elsősorban gyermekeink számára. Vajdaság eredményei szemmel láthatóak a szél-, illetve naperőművek kiépítését, továbbá a műanyag- és gumihulladék újrahasznosítását illetően. Ezek jelentős lépéseknek számítanak. Az ilyen irányelv lehetővé teszi azt, hogy Szerbia egy olyan irányba induljon el, amelynek köszönhetően akár vezető szerepet tölthet be nemcsak a régióban, hanem Európában is.

A hagyományos értelemben vett gazdasági tevékenységnek a lineáris modell felel meg. Ez azt jelenti, hogy a természeti források kiaknázása után a terméket a fogyasztók megvásárolják, majd használat után eldobják. Ez a modell hosszú távon nem fenntartható, hiszen nem fordít elegendő figyelmet a szükséges erőforrások kiaknázásának, átalakításának és eltávolításának gazdasági, társadalmi és környezeti költségeire. Ezzel ellentétben a cirkuláris gazdaság lehetővé teszi az erőforrások, a termékek és az anyagok fennmaradását, amelynek következtében a hulladék mennyisége csökken.

A társadalmi fejlődés elengedhetetlen része a körforgásos gazdaság felé való átmenet. Ezért ez a kérdés nem csupán egy intézmény feladata. Az említett témakörrel az irányítás minden területén tevékenykedő tisztségviselőnek, intézményvezetőnek, munkatársnak és polgárnak is foglalkoznia kell. A tegnapi ülés résztvevői éppen ezért tartományi képviselők, a helyi közösségek, az illetékes szervezetek, különböző intézmények vezetői voltak. Az esemény lehetőség volt arra, hogy bővebben tájékozódjanak a körforgásos gazdaság alapelvéről, és megismerjék az Európai Unió országaiban működő, már jól bevált rendszert.

Kislinder Gábor, Topolya polgármesterének elmondása szerint az ilyen jellegű beszélgetés két kérdésre adhat választ. Az egyik, hogy a cirkuláris gazdaság felé történő átmenetelnek milyen irányba kell haladnia. A másik pedig, hogy a csökkenő erőforrásokat a lehető legmegfelelőbb módon használjuk fel, hiszen mindez hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket hordoz magával. Ilyen szempontból a tapasztalatcsere minden község számára nélkülözhetetlen.

Branislava Jeftić, a Tartományi Képviselőház  környezetvédelem iránt elkötelezett képviselőinek nemhivatalos zöld képviselőcsoportjának elnöke elmondta, hogy a csoport megalakulásakor számos olyan esemény szervezését látták elő, amellyel a környezetvédelmi és környezettudatos szemlélet kialakításához szeretnének hozzájárulni. Ebben a folyamatban elengedhetetlen a helyi önkormányzatok képviselőinek megfelelő képzése, akik ezt a tudást tovább tudják adni. A helyi önkormányzatok képezik azt az alappillért, ahonnan ez a szemléletmód eljuthat a lakosság többi részéhez.

– A cirkuláris körforgásról nagyon keveset tudunk. Elengedhetetlen, hogy a hulladékra, mint termékre tekintsünk, és alkalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtés alapelvét. A cirkuláris gazdaságra való áttérés 30.000 zöld munkahely létrehozását jelentené, amelyhez megfelelő szaktudásra, illetve a köztudat formálására van szükség. Jelenleg a hulladék nyersanyagként történő felhasználása, azaz újrahasznosítása csupán 5-7 százalékban történik meg, ez pedig továbbra is káros hatással van környezetünkre és a lakosság egészségére – mondta Branislava Jeftić.