Könnyítéseket hoz az új törvény

Tegnap Újvidéken tartották meg a felsőoktatási törvénytervezet közvitáját

A Belgrádi Egyetem után az Újvidéki Egyetem Rektorátusán mondtak véleményt az érdekeltek a felsőoktatási törvénytervezetről.

A közvita fejleményeiről kérdeztük dr. Halasi Szabolcs tartományi felsőoktatási és tudományos kutatási segédtitkárt.

Május 9-én az oktatási minisztérium illetékesei elkezdték járni az országot. Belgrádban volt közvita két helyszínen. Az Újvidéki Egyetem Rektorátusa után Kragujevacon és Nišben lesz közvita.

A segédtitkár többek között olvasóinknak elmondta:

– A tartományi hatáskörök nem változtak, kivéve a diplomahonosítással kapcsolatos szakasz. A honosításra váró intézményről mi adtunk ki jóváhagyást, hogy akkreditált intézményről van szó, a törvénytervezet elfogadása után ezt valószínűleg az ENIC/NARIC központ fogja végezni.

A hatályban levő törvény szerint a leendő hallgatóknak a felvételin meg kell felelniük, a 2020/21. évtől valószínűleg nem lesz felvételi, s ez valószínűleg könnyítést jelent a hallgatók számára. A törvénytervezet szerint – és ez előny a hallgatók számára – az adott oktatási intézmény fogja meghatározni a vizsgaidőszakok számát, nem pedig központilag történik, ahogy eddig történt.

Az állami költségen tanulónak eddig 60 pontra volt szükségük ahhoz, hogy beiratkozhassanak a következő évre, az új törvénytervezet azonban előirányozza, hogy 48 ponttal is beiratkozhatnak a következő évre. Korábban az egyetemi karok maguk határozták meg a limitet.

A felsőoktatási törvény előirányozza azt is, ha valaki munka mellett szeretne tanulni, önköltségen megteheti, elegendő lesz a 48 helyett a 30 pont is, és az alapképzést nem kell befejeznie annyi idő alatt, mint a többi hallgatónak, hanem háromszor hosszabb idő után szerezheti meg a diplomáját.

A hallgatói önkormányzatok választása nem évente lesz, hanem kétévente. Új tanári kinevezések bekerültek a törvénytervezetbe. Részben jó, mert olyanok is tovább maradhatnak az adott intézményben, akiknek lejár a státuszuk, és véletlenül valamilyen okból nem teljesítették az adott kritériumot, például ilyen eset a tanársegéd doktorátussal, ami a karok statútumában szerepel, viszont a törvény ezzel nem foglalkozott.

Dr. Halasi Szabolcs elmondta, a törvénytervezet előirányozza egy központi információs rendszer bevezetését, a hallgatók nyilvántartását, az úgynevezett egységes egyéni oktatási szám (JOB, szerbül: jedinstveni obrazovni broj) által.

Így a hallgató pályája a beiratkozástól a diplomázásig végig követhető lesz. Ennek előnye, hogy két klikkre megtudhatjuk a hallgató státuszát, hogy áll a tanulmányaival, és statisztikát vezethetünk sok papír helyett számítógépen.

A törvénytervezet előirányozza olyan szakemberek alkalmazását, akik a gazdasági szférából érkeznek. Nekik nem kell kinevezést szerezniük, maradnak a munkahelyükön, és a teljesítményük 30 százalékában dolgozhatnak az adott szakfőiskolán. Ők gyakorlati tanácsokkal láthatják el a hallgatókat, amelyeket később a hallgatók hasznosíthatnak a munkájukban.