You are here

A 2018. évi állami költségvetés, mely a múlt héten szerepelt a szerbiai parlament napirendjén, több jelentős vajdasági beruházás folytatására is lehetőséget nyújt.

Miközben a közvélemény a büdzséről szóló híreket figyelte, azt is közzétették, hogy Szerbia két új európai uniós csatlakozási fejezetet nyitott meg Brüsszelben. Ezekről a témákról számolt be lapunknak Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője.

Kovács Elvira elöljáróban elmondta, a VMSZ parlamenti képviselőinek ezúttal nem voltak módosítási indítványaik, a költségvetést támogathatónak tartják, mert belekerültek azok a Vajdaság számára fontos projektumok, amelyeket a köztársasági kasszából is pénzelnek.

— A szabadkai Népszínház építésére az idei költségvetésben 111 millió dinárt láttak elő, a jövő éviben pedig 166,9 milliót. Az Y elágazásra, melyet szintén jó lenne mielőbb befejezni, 800 millió dinár jut, és már szinte bizonyos, hogy 2019-ben erre a célra 1 milliárd dinárt is előirányozhatnak.

Van egy úgynevezett kisebbségi alap, melyhez eddig nagyon minimális forrást, évi szinten 1,8 millió dinárt rendeltek, ez most 12-szer nagyobb lesz, vagyis 21,8 millió. Ehhez a pénzhez pályázatokon lehet majd hozzájutni. A nemzeti tanácsok működésére külön tételt terveztek, mely néhány éven át 245 millió dinár volt, jövőre pedig 248 millió lesz.

A VMSZ álláspontja, hogy a kisebbségi alapra és a nemzeti tanácsok működésére szánt pénzösszegnek ugyanakkorának kellene lennie. Mi ugyanis már évek óta mondogatjuk: ahhoz, hogy valóban működhessen a kisebbségi alap, jelentősebb eszközök kellenek.

Nagyon fontosak a határátkelők, jövőre az IPA-projektumoknak köszönhetően két új létesül a szerb—magyar határon, valamint a Belgrád—Budapest vasútvonal is lényeges, melyre az idei büdzsében 850 millió dinárt különítettek el, jövőre viszont tízszer többet, vagyis 8 milliárdot fordítanak a megvalósítására.

A felsoroltakon kívül az újvidéki Žeželj hídra 790 millió, a szabadkai stadionra 67 millió dinár jut, a Palics Park vállalatnak 10 milliót, az Újvidék—Ruma autóútra 50 millió dinárt terveznek, és sorolhatnám még, de amire mi minden évben kitérünk, ha erről a témáról van szó, az a mezőgazdasági költségvetés. Az volna az ideális, ha az országos költségvetésnek legalább az 5 százalékát a mezőgazdaság kapná. A jelenlegi összeg, 44 milliárd, még nem éri el az 5 százalékot, viszont jelentős tétel. A mezőgazdasági termelők támogatására 9 milliárd dinárt láttak elő, mely szintén hatalmas összeg, és reméljük, az érdekeltek kihasználják a pályázási lehetőséget. Emellett már decemberben megnyílik az első IPA-pályázat is. Mindent összeadva úgy számoltuk, hogy Vajdaság 65,6 milliárdot kap a köztársasági költségvetésből.

* És mi lesz a közszférában dolgozók béremelésével, illetve a nyugdíj növekedésével?

— 5, illetve 10 százalékos béremelés lesz, valamint a nyugdíj is növekszik. Én tudom, hogy ez nem elegendő, és jó lenne visszaállítani a nyugdíjat a 2014. évi szintre, viszont azt is el kell mondani, hogy bruttóban ez több tízmilliárd dinárt tesz ki, mi 35-40 milliárdra becsüljük ezt az összeget.

A híradásokban elhangzott, hogy több ezer módosítási javaslat került a képviselők elé.

— A költségvetésen kívül valójában még több mint harminc törvénytervezetről beszélünk: ilyen például a költségvetési rendszerről szóló törvény és más pénzügyi törvények, különféle adók, családtámogatás, a közszolgálati foglalkoztatottakról, illetve a tartományi és önkormányzati foglalkoztatottakról szóló törvény módosítása stb. Mindezekre összesen 2316 módosítási indítvány érkezett, magára a költségvetésre 917. Azt is tudni kell, hogy jelentősebb változásra ilyenkor már senki sem számíthat. Egyébként először történt meg, és erre mindenki büszke, hogy már december elején megkezdtük a költségvetés vitáját, hiszen korábban mindig december 28-29-én szoktunk erről tárgyalni.

* Mint az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettesét arra kérem, beszéljünk a legutóbb megnyitott két új európai uniós csatlakozási fejezetről is.

— Szerbia eddig tíz fejezetet nyitott meg, és kettőt sikerült ideiglenesen lezárnia. A legújabb a 6. és a 30. tárgyalási fejezet megnyitása. A 6. esetében, mely a társasági jogra vonatkozik, és mely a külföldi befektetők, vállalkozók miatt fontos, pontosan tudjuk, mi az a négy dolog, melyet elvárnak tőlünk ahhoz, hogy le is zárjuk. Az elsőn már dolgozunk, és belátható időn belül remélhetőleg a másik három törvény is módosul. A 30. fejezetet, mely a külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozik, nehezen fogjuk majd bezárni, mert kényes kérdések vannak benne.

Az első a világkereskedelmi szervezetbe való belépésünk, Szerbia ezt 2010 óta halogatja, sőt, nem is beszélünk erről a témáról, viszont az államnak Fehéroroszországgal, Oroszországgal, Kazahsztánnal vannak kétoldalú egyezményei, ami az EU-nak nem tetszik. Abban reménykedtünk, hogy a költségvetési és pénzügyi rendelkezésekről szóló 33. fejezet is átmegy, de nem sikerült, mert a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország, valamint Horvátország, Nagy-Britannia és Svédország ellenezte.

Ez valójában azért történt meg, mert Szerbia a 23. és a 24. fejezetet illetően — ide tartozik minden a korrupciótól kezdve az igazságügyi reformon át az emberi jogokig, valamint a Belgrád—Pristina-párbeszéd is — késik a felvállalt kötelezettségek teljesítésével. Benyújtottuk még a 9. (pénzügyi szolgáltatások) és a 13. (halászat) szakaszt is, ám ezeket véleményem szerint későn küldtük el Brüsszelbe. Most legfeljebb öt fejezetet lehetett volna megnyitni, ami nem valósult meg, de mindenki abban reménykedik, hogy a jövő évi bolgár elnökség alatt sikeresebbek leszünk.

Amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy 2025-re újabb tagállamok állnak majd készen a csatlakozásra, elsősorban nyilván Szerbiára és Montenegróra gondolt. Ahhoz azonban, hogy ez realitássá váljon, 2023-ra minden tárgyalási szakaszt meg kellene nyitni, illetve le kellene zárni.

A már említett 30. fejezetről tudjuk, milyen előnyök származnak belőle, viszont az is világos, hogy Szerbiának megfelelnek az oroszokkal kötött kétoldalú egyezmények. Az országnak hivatalosan az EU a stratégiai célja, ám Oroszországgal is specifikus viszonya van — csakhogy a kettő nem összeegyeztethető. Az is sokat elmond, hogy a külkapcsolatokkal foglalkozó fejezetről még screening jelentés sincs, pontosan azért, mert ebben a kérdésben nem tudnak közös nevezőre jutni.

Szerző: 
Hét Nap, TÓTH Lívia