You are here

A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN

amely 2014. április 27-én Belgrádban került megkötésre alulírt felek részéről:

a SZERB HALADÓ PÁRT, Belgrád, Palmiro Togliatti utca 5/3, amelyet Aleksandar Vučić képvisel és

a VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG, Szabadka, Ago Mamužić utca 11/I, amelyet Pásztor István képvisel.

1.   szakasz

Szerződő felek egyetértenek abban, hogy - összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban kerülnek bemutatásra - támogatják és részt vesznek a Kormány munkájában, amelynek megalakításával Aleksandar Vučić került megbízásra.

2.   szakasz

A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a Kormány a miniszterelnök-jelölti expozéban bemutatásra kerülő programbeli célok mellett a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásaink megvalósításán is dolgozni fog.

3.   szakasz

A koalíciós szerződés szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölti expozé és a Vajdasági Magyar Szövetség programbeli prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra.

            4.   szakasz

Jelen szerződés hat példányban került megkötésre, amelyekből a szerződő feleket három-három példány illeti meg.

 

SZERB HALADÓ PÁRT                                                                                                                                  VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG

 

     Aleksandar Vučić                                                                                                                                                     Pásztor István

 

A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMBELI PRIORITÁSAI, AMELYEK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK MEGALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉSNEK

 

1. Európai integráció

a) A tárgyalási álláspontok (pozíciók) meghatározása során az egyes tárgyalási fejezeteknél a lehető legnagyobb mértékben kerülnek tiszteletben tartásra a Szerbiában élő magyarok érdekei;

b) A 22. tárgyalási fejezet (Regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja) megnyitásáig megszületik az a törvény, amely megteremti a jogi keretet ahhoz, hogy a szerbiai székhelyű jogalanyok is részt vehessenek az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) megalapításában és működésében.

2. Vajdaság helyzete

a) Az új Kormány megalakulása után a jelenlegi vajdasági képviselőházi többség és a felálló köztársasági kormánykoalíció konszenzusával megszületik Vajdaság AT új Statútuma;

b) Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság 2012. június 10-i döntését, a legrövidebb időn belül megkezdődik a Tartomány hatásköreiről szóló törvény módosításának a kidolgozása;

c) 2014. végéig elfogadásra kerül a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény, azzal a céllal, hogy a 2015. évi köztársasági büdzsé és a tartományi költségvetés az új törvény alapján kerüljenek kidolgozásra;

d) A legrövidebb időn belül elfogadásra kerül az a törvény, amely egységesített módon rendezi az államigazgatásban, a tartományi és helyi önkrományzati szervekben, az állami ügynökségekben és közszolgálatokban alkalmazottak munkaviszonyát és bérezését.

3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások

a) A beruházási célú költségvetési forrásokból a magyarlakta területeken megvalósuló helyi jellegű infrastrukturális projektumokra a köztársasági átlagot meghaladó összegek kerülnek biztosításra, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a beruházásokra, programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből;

b) az új Kormány prioritásai közé kerülnek a helyi jelentőséget meghaladó fontossággal bíró projektumok (az Y-elágazás befejezése a X-es közlekedési folyósó szabadkai szakaszán, Palics mint idegenforgalmi központ fejlesztése, a szabadkai Népszínház építésének befejezése, ipari parkok kiépítése Vajdaság területén);

c) A fejlesztési alrégiók területe (amelyek létrehozását a Regionális fejlesztésről szóló törvény irányozza elő), összhangba kerül a földrajzi, infrasrukturális és gazdasági körülményekkel, azaz Ada, Magyarkanizsa és Zenta egységes fejlesztési alrégiót fog alkotni Szabadkával, Kishegyessel és Topolyával, a közigazgatás körzetek jelenlegi határainak érintése nélkül;

d) A Budapest - Belgrád vasúti folyosó felújítása mellett, a Szeged - Szabadka - Bácsalmás - Baja vasútvonal projektuma is a Kormány prioritásai közé fog tartozni.

4. Egészségügy

a) A közkórházak és az egészségházak szolgáltatási szintjének javítása kiemelt prioritást fog élvezni az új Kormány munkájában;

b) A szolgáltatások szintjének javítása céljából módosításra kerülnek az egészségvédelem terén alkalmazott normatívák és a pénzelés módja;

c) Fokozatosan javulni fog az szabadkai és a zentai közkórház infrastruktúrája (a fejlesztések Szabadkán az onkológiai osztályt, a radioterápiás intézetet és az angiológiai diagnosztikus kabinetet, Zentán az onkológiai osztályt és a tüdőosztályt foglalják magukba);

d) Az általános diagnosztikai szolgáltatások elérhetővé válnak minden közkórházban.

5. Szociális védelem

a)   A 2015. évtől a köztársasági költségvetés forrásokat fog biztosítani a szociális szolgáltatást nyújtó nem állami intézmények tevéknységének társfinanszírozására (A Szociális védelemről szóló törvény 17. szakasza alapján);

b) A Szociális védelemről szóló törvény módosításával meg fog szűnni annak a lehetősége, hogy a többszörös visszaeső bűnözők szociális segélyben részesülhessenek;

c) Megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a szociális segélyben részesülő felnőtt, munkaképes személyek számára váljon kötelezővé a közmunkaprogramokban való részvétel.

6. Mezőgazdaság

a) A mezőgazdasági támogatási rendszer esetleges módosítására az Európai Unió 2014 - 2020. közötti időszakra szóló Közös agrárpolitikája által meghatározott irányelvekkel összhangban kerül sor;

b) A támogatási rendszer részletei minden évben az agráregyesületekek képviselőivel együtt kerülnek kidolgozásra és a gazdálkodási év kezdete előtt történik meg a szabályrendszer nyilvánosságra hozatala;

c) A Termőföldről szóló törvény módosításával meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek teljesítése esetén az EU állampolgárai és más külföldi állampolgárok 2017. szeptember 1-jétől termőföldet vásárolhatnak Szerbiában;

d) A társadalombiztosítási szabályok módosításával összhangba kerül a kistermelők járulékfizetési kötelezettsége az általuk megművelt földterület nagyságával és a mezőgazdaságból származó jövedelmükkel;

e) A gépjárművek és kapcsolható eszközök meghatározásáról és közúti közlekedésben való részvételük műszaki feltételeiről szóló szabályzat módosításával kikerülnek a bejegyzési kötelezettség alól azok a kapcsolható mezőgazdasági járművek, amelyek műszaki jellemzőiknél fogva nem teljesíthetik a bejegyzés feltételeit;

f) A gépjárművek és kapcsolható eszközök meghatározásáról és közúti közlekedésben való részvételük műszaki feltételeiről szóló szabályzat módosításával lehetővé válik azon használt mezőgazdasági járművek bejegyzése is, amelyek tulajdonosai nem rendelkeznek az első tulajdonszerzést igazoló számlával. (Számos mezőgazdasági termelő rendelkezik 20 - 30 éves járművekkel, amelyeket az első tulajdonszerzést igazoló számla hiányában nem tudnak bejegyezni, annak ellenére, hogy vonatkozik rájuk a bejegyzési kötelezettség).

7. A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában

A nemzeti kisebbségek részaránya a közszférában (az igazságügyben, a rendőrségen, az állami szervek területi egységeiben, az egészségügyben, a köztársasági közvállalatokban) messze elmarad a lakossági számarányoktól.

Az Alkotmány 77. szakaszának (2) bekezdése előírja, hogy az állami szervekben, közszolgálatokban, az autonóm tartomány, valamint a helyi közigazgatási szervekben történő foglalkoztatás során számot kell vezetni a lakosság nemzeti összetételéről és a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletéről. Az alkotmányos rendelkezés alkalmazása céljából meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret.

Ennek a célnak a megvalósítása a következőket foglalja magában:

a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;

b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;

c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;

d) egyes törvények módosítását;

e)  a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának monitoringját a 2014-2018. közötti időszakban.

8. Kisebbségi jogok

a) Az új összetételő Képviselőház megalakulása után elfogadásra kerül a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról szóló törvény javaslata, amelyet a Kormány elfogadott és 2013. december 18-án a Képviselőház elé terjesztett elfogadásra (A tövény meghozatala azért kiemelten fontos, mivel a nemzeti tanácsok mandátuma 2014 júliusában lejár);

b) A Kormány megalakulása után megkezdődik a Nemzeti tanácsokról szóló törvény újabb módosításának a kidolgozása. A törvénymódosítás célja, hogy a nemzeti tanácsok azon hatáskörei, amelyeket 2014. január 16-ai döntésével Szerbia Alkotmanybírósága hatályon kívül helyezett ugyan, de más jogi konstrukcióban összhangban lévőnek talált az Alkotmánnyal, a hatályos törvény módosításával kerüljenek visszaállításra;

c) A Kultúráról szóló törvény és a Nemzeti tanácsokról szóló törvény kultúrára vonatkozó rendelkezései közötti kollízió megszűntetésre kerül, olyan módon, hogy a Kultúráról szóló törvényt összhangba hozzák a Nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, tiszteletben tartva Szerbia Alkotmanybíróságának 2014. január 16-i döntését;

d) A Kormány megalakulása után befejeződik a kizárólag magyar tannyelvű általános iskolák alapítói jogai részleges átruházásának folyamata a Magyar Nemzeti Tanácsra, tiszteletben tartva Szerbia Alkotmánybíróságának 2014. január 16-i döntését;

e) Kidolgozásra kerül az új Hivatalos nyelhasználati törvény. (A 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó igazságszolgáltatási-reform stratégia végrehajtásáról szóló akcióterv tartalmazza az új Hivatalos nyelvhasználati törvény elfogadásának kötelezettségét);

f) Az új médiatörvény-csomag biztosítani fogja a magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzését. A kisebbségi nyelven is sugárzó helyi elektronikus médiumok privatizációjának modellje és a magánosítás utáni finanszírozási rendszer szavatolni fogja a nemzeti közösségek szerzett jogait a tájékoztatás területén;

g) A Kormány megalakulása után megkezdi működését a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap. A 2015. évtől a Kisebbségi Alap a nemzeti tanácsok működtetésére biztosított költségvetési támogatás szintjét elérő forrásokkal fog rendelkezni. (A Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap a Kisebbségvédelmi törvény alapján jött létre, a 2014. évben rendkívül szerény, 1.800.000 dinár forrással rendelkezik);

h) A 2015/2016-os tanévtől bevezetésre kerül a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanításának új tanterve és programja, azzal a céllal, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő szinten sajátíthassák el a többségi nemzet nyelvét;

i) A kis létszámú iskolai tagozatok megnyitásáról szóló döntések az Oktatási Minisztérium és a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésének eredményeként kerülnek meghozatalra;

j) Államközi szerződés jön létre Szerbia és Magyarország között a külföldön szerzett oklevelek honosításáról és a külföldön elvégzett tanári továbbképzések kölcsönös elismeréséről;

k) Megteremtődik a jogi háttér ahhoz, hogy az újvidéki Európa Kollégium bekerüljön az egyetemi kollégiumok költségvetési finanszírozási rendszerébe;

l) Az oktatási reform során új iskolaigazgatóság alakul Szabadkán, amelyhez Szabadka Városa mellett, Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek tartoznak majd. (Jelen pillanatban Szabadka Városa a Zombori Iskolaigazgatósághoz tartozik annak ellenére, hogy a lakosságszámot tekintve Szabadka messze nagyobb város Zombornál);

m)  Az eddigieknél jelentősebb eszközöket különítsenek el a köztársasági költségvetésből a magyar közösség programjaira és projektumaira a művelődés és a civil társadalom területén, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek meghatározzák a VMSZ részesedését a programokra és projektumokra fordított költségvetési eszközökből.

9. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás

a) A Büntető törvénykönyv és a Közrendről szóló törvény módosításával az 5.000 dinár alatti értékű lopások elkövetőivel szemben bevezetésre kerül a jogrendbe a szabálysértési felelősség. Ezen jogellenes cselekmények elkövetőit hivatalból indított szabálysértési eljárás keretében vonják felelősségre;

b) Az alapfokú-, felső-, gazdasági- és szabálysértési bírósági elnökök, bírák, bírósegédek és bírósági gyakornokok megválasztása, valamint a közjegyzők kinevezése során, tiszteletben tartják a hatályos törvényi rendelkezéseket és olyan mértékben, amennyire az lehetséges a lakosság nemzeti összetételét;

c) A bírói és ügyészi előmeneteli rendszerbe bevezetésre kerülnek olyan mechanizmusok, amelyek biztosítják az Alkotmány 77. szakasza (2) bekezdésének alkalmazását, amely a kisebbségek megfelelő részvételét szavatolja az igazságszolgáltatásban;

d) A bírósági és ügyészségi hálózat soron következő felülvizsgálata során alapos megfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az igazságügyi szervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán, kerüljön megalapításra az önálló alapfokú bíróság Topolyán, továbbá, hogy Csóka és Törökkanizsa községek a Nagykikindai Alapfokú Bíróság helyett a Zentai Alapfokú Bíróság illetékességi területéhez tartozzanak.

10. Szerb - magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés

a)  A Kormány megalakulása után megszületik az a kormánydöntés, amely alapján jogi hatályát veszti a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánító két, 1945-ben született katonai közigazgatási határozat;

b) A 2014-es költségvetés módosításával, a 2013-as költségvetési törvényben szereplő összegben biztosítanak költségvetési forrásokat a II. világháború ideje alatt és után történt tragikus események feltárásával foglalkozó Magyar - Szerb Akadémiai Történész Vegyes Bizottság munkájához (A korábbi években a köztársasági költségvetés évi 10.000.000 dinárral támogatta a vegyes bizottság munkáját, a 2014. évi költségvetés nem biztosított erre a célra eszközöket);

c) A Vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény módosításával megszűnnek azok az eljárási akadályok, amelyek lehetetlenné teszik a termőföld esetében a csereingatlan útján történő visszaszármaztatást (a hatályos vagyon-visszaszármaztatási törvény lehetővé teszi ugyan a csereingatlan útján történő természetbeni visszaszármaztatást a termőföldek esetében, de a gyakorlatban ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak);

d) Az egyházi vagyon visszaszármaztatása mielőbb befejeződik;

e) A rehabilitációs eljárásokban eljáró állami szervek azzal a megkérdőjelezhetetlen jogalkotói szándékkal összhangban fognak eljárni, amelyet A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló parlamenti nyilatkozat 5. pontja határoz meg („A Szerb Köztársaság Képviselőháza síkra száll az ártatlanul elítéltek és ártatlan áldozatok teljes körű rehabilitációjáért, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége független bíróság előtt, törvényes eljárásban került vagy kerül bizonyításra”);

f) A magyar közösség történelmi egyházai és az állam között fennálló nyitott kérdések, különösen a papság társadalombiztosítási státusa mielőbb rendeződik.

11. Helyi önkormányzatok

a) A helyi önkormányzatokról szóló törvény első módosítása alkalmával rendeződik a helyi közösségek jogi státusa;

b) a Kommunális rendőrségről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a községek is alakítsanak kommunális rendőrséget.