You are here

Helyzetkép az európai nemzetiségekről

Belgrádban és Újvidéken tartottak tanácskozást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségi Jogi Albizottságának tagjai, valamint a tartományi intézmények és a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselői az elmúlt hét során. A találkozó második ülését Újvidéken a Tartományi Képviselőházban tartották meg csütörtökön.

Elsőként Snežana Sedlar, a tartományi parlament alelnöke ismertette a Tartományi Képviselőház sajátosságait, érintve a hivatalos használatban lévő nyelvek számának fontosságát.

Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke ismertette a kisebbségek helyzetével foglalkozó tartományi szervek munkáját. A nemzeti tanácsok közül a magyar és a horvát nemzeti tanács képviselői prezentálták tevékenységüket, ezt követően a többi vajdasági és szerbiai nemzeti tanácsok tagjai is helyzetképet adtak közösségükről.

Az Újvidéken és Belgrádban megtartott ülés kiváló lehetőség volt arra, hogy az albizottsági tagok megismerhessék azt, hogy a kisebbségvédelem terén Szerbia hol áll, és hogy bemutassák a tartományi parlament és a tartományi kormány munkáját e téren, nyilatkozta lapunknak Kovács Elvira, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke.

Az ülés során a szerbiai, illetve a vajdasági rendszer megismerésén és a nemzeti tanácsok munkájába való betekintésen túl az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) képviselője ismertette a nemzeti kisebbségi biztonsági csomagot.

Mindemellett a jelenlévők véleményt cseréltek a kisebbségi jogok megvalósítása terén elért eredményekről és az elmúlt időszakban született törvénymódosításokról, valamint azok alkalmazási lehetőségeiről. Szó esett a szerb kormány és a nemzeti tanácsok együttműködéséről, valamint arról is eszmecserét folytattak, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségek miként vannak képviselve a törvényhozásban, tudtuk meg Kovács Elvirától.

Kiemelte, hogy a kisebbségi akcióterv integrációban betöltött jelentőségéről is szó esett. Fontos eredmény, tette hozzá, hogy a szerb kormány fölvállalta, hogy az ezekben megfogalmazódott kötelezettségeknek eleget tesz az elkövetkező időszakban.

– A párbeszéd során a kisebbségi albizottság tagjait különböző dolgok érdekelték a tartományban elért kisebbségi jogok terén. Elmondtuk nekik, hogy 2009 óta létezik törvény a nemzeti tanácsok működéséről. Tavaly nyáron pedig több törvénymódosítás is megszületett. Többek között a hivatalos nyelvhasználatról és az anyakönyvekről szóló törvény, valamint a kisebbségi kerettörvény. A jelenlévők érdeklődtek afelől is, hogy elérhetők-e kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Szerbiában. Ezenkívül a különböző visszaélésekről is szó esett – mondta Kovács Elvira.

Az ülés során felmerült a kérdés, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői hogyan léphetnek fel abban az esetben, ha a jogaik csorbulnak. Kovács Elvira kiemelte, hogy Szerbia alkotmánya garantálja azt, hogy a szerzett jogok nem csökkenhetnek.

– Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a történéseket. Erre példaként szolgál Pancsova város esete, ahol volt egy kezdeményezés a város alapszabályzatának módosítására vonatkozóan, amelynek értelmében megszűnt volna a magyar nyelv hivatalos használata Hertelendyfalván. A Magyar Nemzeti Tanács idejében reagált e kezdeményezésre, így a minisztérium nem hagyta jóvá a város alapszabályzatának módosítását – zárta szavait a bizottság elnöke.

 

Szerző: 
Magyar Szó, trk