A kisebbség nyelvén a parlamentben

Napirenden a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény módosítása

Az adott nemzeti kisebbségekhez tartozó parlamenti képviselők saját anyanyelvükön szólalhatnak majd fel a Köztársasági Képviselőházban. Ez mindenképpen jó, hiszen minden képviselő maga döntheti el, él-e majd ezzel a jogával.

Tulajdonképpen nincs szó semmiféle újdonságról, a törvény eddig is lehetővé tette ezt a jogot, a mostani módosítványokkal csupán pontosítanák, hogy a joggyakorlás az évek óta nem létező szövetségi szervek helyett a köztársasági szervekre is kiterjed – értékelte tegnap felszólalásában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a parlament hetedik rendkívüli ülésén.

A Köztársasági Képviselőház napirendjén a Szerb Nemzeti Bank bankkormányzójának és elnökhelyettesének a megválasztása mellett több törvény is szerepel, mint amilyen a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogaival foglalkozó törvények, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény, az anyakönyvekről szóló törvény, valamint a hivatalos nyelv és írásmód használatáról szóló törvény módosítása is.

– Mindezek a törvények hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek helyzetének a javításához Szerbiában. Az említett négy törvényben néhány teljesen új megoldást kínálnak fel, de több esetben egyes jogokat kiszélesítenek, más esetekben csupán törvényes előírásokat pontosítanak – emelte ki Pásztor.

Elmondta, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény módosítása szerint nem számít majd megkülönböztetésnek az állami szervekben történő részarányos foglalkoztatás. Kiemelte, az alkotmány szerint figyelmet kell fordítani a kisebbségekhez tartozók jelenlétére az adott területen működő, a közszférához tartozó állami szervekben minden szinten.

– A másik fontos újdonság pedig, hogy az anyakönyvbe, természetesen önkéntes alapon, bevezetik a nemzeti hovatartozást is. Ez előfeltétele annak, hogy figyelemmel tudjuk kísérni, hogy a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatása az állami szervekben megfelelő-e – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. Elmondta, ez ugyanakkor lehetővé teszi majd azt is, hogy nemcsak önkormányzati, hanem helyi közösségi szinten is hivatalos használatba kerüljön az adott kisebbség nyelve, amennyiben az adott település lakosságának legalább 15 százalékát képezi a nemzeti kisebbség.

Pásztor elmondta, módosítási indítványokat nyújtottak be az állami ügynökségekről szóló törvényre, miszerint foglalkoztatás esetén két jelölt egyforma szakmai minősítése esetén a nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt élvezzen előnyt.

– A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény számunkra nagyon fontos. Ennek a törvénynek a korábbi módosításai nem voltak elfogadhatóak a Vajdasági Magyar Szövetség számára.

Jó, hogy találtunk olyan megoldásokat, amelyek számunkra elfogadhatók, másrészt összhangban vannak az alkotmánybíróság 2014-es döntésével, ugyanakkor fenntarthatók és alkalmazhatók mindazok a kisebbségek esetében, amelyek rendelkeznek nemzeti tanáccsal Szerbiában – hangsúlyozta Pásztor. Elmondta azt is, hogy a törvény nem tiltja meg a párttevékenységet a nemzeti tanácsban vállalt feladatkörök mellett, és szűkítették azoknak a körét, akik mivel meghatározott pártfunkcióban vannak, a nemzeti tanácsban nem vállalhatnak aktív szerepet.

Az önkormányzatokról és az államigazgatásról szóló törvénymódosításban minden érdekelt fél kivehette a részét a munkából, hogy a legjobb megoldást fogalmazhassák meg. Ez a folyamat, mint mondta, nem néhány héttel ezelőtt kezdődött, hanem jóval korábban, transzparens módon. Kiemelte, hogy olyan új megoldásokat irányoznak elő a módosítások, amelyek megkönnyítik majd a lakosság, illetve az önkormányzati és az állami szervek közötti kommunikációt, valamint a közvélemény nagyobb teret kap arra, hogy részt vegyen a törvények megfogalmazásában.