Kihirdették a hivatalos eredményt
A Magyar Összefogás 30, a Magyar Mozgalom pedig 5 mandátumot szerzett az MNT-ben
A magyar nemzeti tanácsi választások vonatkozásában a RIK első, lapzártánk előtt érkező közleményében nem százalékokat közölt, ehelyett megerősítette, hogy a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban a következő négy évben a Magyar Összefogás jelöltlista a választásokon megszerzett 39 166 szavazat függvényében 30 mandátumot tudhat magáénak. Ebből adódik, hogy a Magyar Mozgalom 5 mandátumot szerzett.
A Magyar Összefogásnak – listavezető Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács aktuális elnöke – a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban a következő négy évben 30 mandátuma lesz, a Magyar Mozgalomnak – listavezető Zsoldos Ferenc – pedig 5 mandátuma. A magyar nemzeti tanácsi választáson 36,54 százalékos volt a részvételi arány, a külön magyar választói névjegyzékre viszont 129 471 magyar polgár iratkozott fel.
A Magyar Összefogás immár harmadszor vett részt a közvetlen magyar nemzeti tanácsi választásokon. 2010-ben a leadott szavazatok 77,21 százaléka 28 mandátumot hozott ennek a jelöltlistának, majd 2014-ben a voksok 84,85 százalékának köszönhetően 31 mandátumot szerzett a MÖ. A Magyar Mozgalom most indult először a nemzeti tanácsi választásokon, bár jelöltjeinek némelyike korábban már részt vett az MNT munkájában, először a MÖ, majd később, kiválásukat követően, az MM színeiben.
A nemzeti tanácsok új összetételének legkésőbb a választási eredmények közzététele, illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni húsz napon belül kell megalakulniuk. Ez adott esetben november 28-a. Az alakuló ülések összehívása az államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozik. A nemzeti tanácsok következő összetételének a megalakulásáig a testületek végzik a halaszthatatlan feladatokat, ülésezni azonban már nem fognak.
Egyébként a jövő vonatkozásában egyáltalán nem mellékes az a tény, hogy a cseh és a román nemzeti közösség számára két településen megismétlik a voksolást, hiszen a nemzeti tanácsi választások kiírását a hatályos és vonatkozó törvény az összes szerbiai nemzeti tanács közül utolsóként megalakult alakuló ülésének a dátumához köti.
November 4-én a magyar, albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlach, görög, egyiptomi, német, lengyel, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán és a cseh kisebbségi közösség választotta meg közvetlenül nemzeti tanácsát, a macedón, horvát, montenegrói és orosz nemzeti közösségek elektori választást tartottak.
