You are here

Két uniós csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott meg Belgrád, pedig öttel készült. A pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó 33-as, valamint a halászattal foglalkozó 13-as számú nyílt meg, ezekkel együtt összesen tizennégy a harmincötből.

— Már márciusban elküldtünk öt tárgyalási pozíciót, most felemás a szerbiai reakció. Többen azt mondják, ez is eredmény, hiszen semmilyen előrelépés nem történt volna, ha a legfontosabb tagállamok úgy mérték volna fel, hogy nincs haladás. Nyilván jobb lett volna több fejezetet megnyitni, főleg, ha szem előtt tartjuk, hogy az első félévben bolgár elnökség volt, mely a kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy nagy hangsúlyt helyez a bővítésre.

Ennek ellenére mindössze egy kormányközi konferenciát sikerült megrendezni a soros elnökség végén, azaz egyetlenegy lehetőség volt a fejezetnyitásra — fejti ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese. — Ezt úgy kell értékelni, hogy Szerbiának muszáj konkrét eredményeket felmutatnia a Belgrád—Pristina-párbeszéd, illetve a jogállamiság terén, és amíg nem lesz jobb az eredmény, addig ilyen nyögvenyelősen fogunk haladni.

* Mi a minimum? Egyáltalán a jogállamiság megteremtéséről vagy a fejlesztéséről beszélünk?

— Úgy gondolom, hogy a fejlesztéséről, viszont a kritikusabb tagállamok szerint a megteremtéséről. Minden következő lépéshez, fejezetmegnyitásához huszonnyolc tagállamtól kell zöld fényt kapni. Július 1-jétől Ausztria a soros elnök, úgy tűnik, két kormányközi konferencia is lehet, egy októberben, egy decemberben, így a kormány abban bízik, hogy legalább azt a három fejezetet, amelyet most nem sikerült, meg fogják nyitni. Kint van még a gazdasági és a monetáris unióról szóló 17., a statisztikára vonatkozó 18. és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 9. fejezet. Ki kell használni az osztrák elnökséget, januártól Románia elnököl majd, viszont akkor már mindenki az európai parlamenti választással lesz elfoglalva.

* Ki segíti a fejezetek előkészítését? Szó volt arról, hogy Magyarország szakértőkkel támogatja a folyamatot.

— Van magyarországi szakértő, sőt, horvátországi és montenegrói is. Uniós szempontból rendkívül fontos, hogy a hivatalos tárgyalócsoporttal egyidejűleg a civil szervezetek ernyőszervezetét is bevontuk, tárgyalási fejezetenként ők is felállítottak munkacsoportokat. A hivatalos tárgyalócsoport állandóan kommunikál az Európai Bizottsággal a fejezetek előkészítése során.

Rendkívül fontos a szerbiai képviselőház és az integrációs bizottság szerepe. A kormány által elfogadott első változat alapján egyeztetünk az ernyőszervezet képviselőivel, módosítunk, ha kell, és ha jóváhagytuk, akkor kerül a dokumentum ismét a kormány elé, majd Brüsszelbe. Ekkor válik láthatóvá a huszonnyolc tagállam számára, és az a nehézség, hogy nekik négy-öt hónapra is szükségük van ahhoz, hogy jól áttekintsék. Ezért lenne fontos minél több fejezetet kiküldeni.

* Mi tehet még az integrációs bizottság?

— Szerintem a parlamenti diplomácia a legfontosabb, az integrációs bizottság ugyanis rendszeresen találkozik az EP-képviselőkkel, valamint a tagállamok képviselőivel. Félévente egyszer-kétszer találkoznak a tagállamok európai kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagjai, elnökei, illetve a tagjelöltek integrációs bizottságainak tagjai, vezetői — ilyen helyeken mi mindig próbáljuk meggyőzni elsősorban a soros elnöklő országot, meg persze a többieket is, hogy Szerbia stratégiai célja az uniós közeledés. Ilyenkor egyrészt fel is tudunk szólalni, másrészt kapcsolatot építeni, és jó képet festeni az országról. A jövő hétvégén utazom Bécsbe, az az elképzelés, hogy felszólalok, elmondom, hogy hol tartunk, megköszönöm az eddigi segítséget, és kifejtem, hogy jó lenne, ha ez a folyamat felgyorsulna, és legalább azokat a fejezeteket nyitnánk meg, amelyekkel technikailag készen vagyunk.

* Milyen szempontok alapján születik meg a döntés? 

— Egy-egy fejezetnyitásra formai és politikai szempontok alapján kerül sor — magyarázza Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő. — Öt fejezet tekintetében formailag lehetőség lett volna a tárgyalások megkezdésére, ám a tagállamok képviselői sajnos olyan politikai döntést hoztak, hogy csak két csatlakozási fejezet nyílhat meg. Ez a lépés az időszerű politikai viszonyoktól függ, és sokszor nem következetes. Sőt, úgy gondolom, hogy egyenesen ellentétes az Európai Bizottság által a tavasszal meghirdetett hangsúlyosabb uniós bővítéspolitikával.

* Milyen Szerbia brüsszeli megítélése? Mi van a pozitív és mi a negatív oldalon? Egységesek-e az országról szóló vélemények a tagállamok körében? Egyáltalán mi a döntő?

— Szerbia és az egész nyugat-balkáni térség megítélése egyre jobb. Szerbia a régió legnépesebb és gazdaságilag legerősebb államaként kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ezt elismerik az uniós és a tagállami politikusok is. Ami kedvezőtlenül hat a megítélésre, illetve lassítja az integrációs folyamatokat, az a koszovói kérdéskör. Sokan nem elégedettek az e téren felmutatott eredményekkel, habár az utóbbi időben egyre elismerőbben szólnak a szerb köztársasági elnök által kezdeményezett belső dialógusról. A nyugat-európai kormányok általában nem bővítéspártiak, viszont a kelet-európai tagállamok, Magyarországgal az élen, következetesen a bővítés mellett teszik le a voksukat. 

* Szemlélhető-e Szerbia uniós csatlakozása különállóan, a nyugat-balkáni régiótól elvonatkoztatva? Mennyire függ össze a kettő?

— Ezek szorosan összekapcsolódnak, és az Európai Bizottság is bizonyos értelemben egységesen lép fel a régió irányában, persze mindig kiemeli, hogy minden tagjelölt előrehaladását a saját érdemei alapján értékeli. A nyugat-balkáni regionális gazdasági térség létrehozásának célja a régión belüli gazdasági együttműködés erősítése, egy egységes, csaknem 20 milliós piac létrehozása. A regionális és a gazdasági együttműködés pedig gyorsíthatja a nyugat-balkáni tagjelölt államok csatlakozását, még ha azok az integrációs folyamatok eltérő fokán állnak is.

* Mitől függ, hogy felgyorsulhat-e a folyamat? Mi a legnagyobb kerékkötő?

— A hivatalos álláspont szerint a tárgyalások folyamata és tempója a 23-as számú, alapjogokkal foglalkozó fejezet, valamint a Belgrád és Pristina között folyó normalizáció terén történő előrehaladástól függ. Habár jelenleg ez a hivatalos magyarázat a tagállamok részéről a folyamatok lassúságára, mégis úgy gondolom, hogy a valódi okok másban rejlenek.

A nyugat-európai tagállamok lakossága nem bővítéspárti, a 2004. és a 2006. évi tagfelvétel után alábbhagyott a lelkesedés. Emiatt a nyugat-európai kormányok, félve a népszerűségük csökkenésétől, nem nyitják meg a belső dialógusokat az EU további bővítéséről. Úgy gondolom, ezek a tagállamok egyelőre kivárnak, próbálják a jövőre esedékes EP-választás utánra halasztani a kérdés érdemi megtárgyalását, viszont előbb-utóbb színt kell vallaniuk, ez a köztes állapot nem tartható fenn sokáig.

* Ön a minap a fejezetek megnyitását sürgette az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén, a szerbiai országjelentés parlamenti határozattervezetének vitája során. Kapott-e választ?

— Többen egyetértettek velem a csatlakozási tárgyalások felgyorsításának szükségességét illetően. Más fórumokon ugyanezt már elmondtam, és az Európai Bizottság képviselőivel is újra közölni fogom. Több alkalommal tárgyaltam ezzel kapcsolatban Johannes Hahn szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős európai biztossal, akivel szintén egyetértünk ebben a kérdésben, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, és a meghozatalát aktuálpolitikai körülmények befolyásolják. 

+ 1 kérdés

* Milyen újdonságokat tartalmaz az országjelentés tervezete?

— Ez a szöveg első változata, a végső októberre-novemberre várható. Most először hangoztatja azt, hogy az országnak aktívan kellene a közvélemény felé kommunikálnia az uniós integráció előnyeit. Ami viszont negatívum: először említik konkrétan azt az elvárást, hogy az ország összehangolja a vízumpolitikáját az unióéval. Évről évre megjelenik, hogy külpolitikánkat alakítsuk az EU-hoz, viszont a vízumpolitikai probléma most először merül fel — szögezi le Kovács Elvira.

* Vajdasági magyar szempontból miről nyilatkozik elismerően, és támaszt-e követelményeket? 

— Az idei évi tervezet egy jó kiindulópont. A jelentéstevő figyelembe vette az elmúlt években benyújtott módosító indítványaimat, és már sok, a vajdasági magyarság szempontjából fontos elem megtalálható benne.

A határozattervezet kiemeli a Kisebbségi cselekvési terv végrehajtásának fontosságát, hangsúlyozza a kisebbségi jogok megvalósulásának jelentőségét az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területén, valamint ugyancsak szorgalmazza a részarányos foglalkoztatás elvének alkalmazását a közszférában. Természetesen az idén is fogok módosítókat benyújtani, hogy a szöveget még jobban hozzáigazítsuk a vajdasági magyarság igényeihez — fejti ki Deli Andor.

 

Szerző: 
Hét Nap, Fehér Márta