Ilić kirohanása Vajdaság ellen

A szerbiai gazdaság rákfenéjének minősítette Velimir Ilić építőipari miniszter a Tartományi Nagyberuházási Alapot, amely szerinte több milliárd dinárral tartozik különféle építőipari vállalatoknak. Mint mondta, az ország többi részében az ilyen vállalatok az államtól előleget kaptak, és minden munkálatot kifizettek nekik az utolsó dinárig, ezzel szemben Vajdaságban kedvező feltételek szerint kiosztották nekik a munkákat, de e vállalatokat a tartomány nem fizette ki.

– A Tartományi Nagyberuházási Alap a szerbiai gazdaság rákfenéje. Megsemmisítette a szerb gazdaságot. Csak egy példát említek. Az Intercoop nevű vállalat a belgrádi Stepa Stepanović településen épít ingatlanokat. Ők minden munkálatot megfizettettek Szerbiában az utolsó dinárig, Vajdaságban viszont semmit. Csődbe mentek, mert 2,5 milliárd dináros hiány miatt zárlat alá helyezték a számlájukat. Nem fizetik az alvállalkozóikat, mit tehetek? – tette fel a kérdést a Politikának adott interjújában. Szerinte senki se tudja, mennyivel tartozik az alap.

– Fűnek fának tartoznak. Kérdem én: hogyan történhetett meg, hogy pont (Darko) Šarić Metals bankjából lett Vajdasági Fejlesztési Bank. Ugyanez a gond az Agrobankkal – tette hozzá. A Politika megjegyzésére, miszerint nem csak Vajdaság semmisítette meg az építőipari vállalatokat, azoknak ugyanis az önkormányzatok 390 millió euróval tartozik, de adós az állam és a közvállalatok is, Ilić azt mondta, több éve húzódó adósságról van szó.

Egy miniszter ismerje a tényeket – így reagált a miniszter kirohanására Pásztor István, a tartományi parlament elnöke.

– A Nagyberuházási Alapnak több mint 120 milliárd dinárt kellett volna, hogy kapjon, az alkotmány szerint. Ebből csak ötvenet kaptunk, hetvennel megrövidítettek bennünket. Ma nagyon sokan beszélnek bátran erről. Ha az elmúlt években – elsősorban a Demokrata Párt tisztségviselői – bátrabbak lettek volna a saját párttársaiknak a bírálásában, akkor lehet, hogy ma nem ebben a helyzetben lennénk. Ez a dolognak az egyik része. A másik része az, amit Velimir Ilić miniszter megenged magának. Attól, hogy valaki miniszter, nem mentesíti őt a felelősségtől és kötelezettségtől, hogy a tényekkel meg kell ismerkednie. Ha ezt megteszi, nem engedte volna meg magának azokat a mondatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a nagyberuházási alap csődbe döngöli a vajdasági építőipari cégeket. Az igazság az, hogy a 2012-es évben is a köztársasági költségvetés több mint hatmilliárd dinárral tartozik. Ezt a fajta közbeszédet, amit ő most elindított, gyorsan be kellene fejezni, mert, hogyha ez nem történik meg, akkor konfliktusokat fog teremteni Belgrád és Újvidék között. Egy konfliktusos helyzetből pedig senkinek sem lesz haszna – jelentette ki Pásztor István Ürményházán újságírói kérdésre válaszolva.

Ilić megnyilvánulására reagált a tartományi kormány is, akik felszólították őt, hogy három napon belül dokumentumokkal támassza alá állításait, ha ezt nem teszi meg, az annak igazolása, hogy nem mond igazat.

Miroslav Vasin tartományi kormányalelnök cáfolta a miniszter állításait.

– Ilić több módon is pontatlan, tendenciózus és rosszindulatú nyilatkozatokat tett Vajdaság számlájára – mondta, hozzátéve, amennyiben állításait nem tudja igazolni, az lenne a legerkölcsösebb, ha benyújtaná lemondását.

A fejlesztési bank tevékenységéről beszélve Vasin elmondta, hogy a tartományi kormány 2008-ban az akkori Metals Bankot azért vette át, hogy megmentse Vajdaság gazdaságát, ugyanis az adott pillanatban bizonytalan volt 3400 vállalat 50 000 dolgozójának a sorsa.

– A bank azóta a konszolidáció folyamatában van, ellentétben más bankokkal, amelyekbe közvetlenül injekciózzák a pénzt, hosszú lejáratú kötvények kibocsátásával állítjuk talpra. Az igaz, hogy nagy a megfizethetetlen követelések aránya, de bármilyen összehasonlítás az Agrobankkal nem korrekt – magyarázta.

Branislav Bugarski tartományi önkormányzati titkár megalapozatlannak nevezte Ilić állításait, amelyek szerint az alap e pillanatban 1,8 milliárd dinárral tartozik a kivitelezőknek.

– A valóság az, hogy az alkotmány alapján ebben az évben az alap működtetésére az állami költségvetésből 10,5 milliárd dinárt kellene kapnunk, eddig azonban mindössze hárommilliárdot kaptunk – mondta.