Időszerűség, gondolatiság és szakmaiság
Hajnal Jenő: Szabadkán kívül más helyszíneken is szeretnénk minél több kihelyezett ülést tartani
Hétfőn ünnepélyes keretek között megalakult az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács, amely a folytatásban megtartott első rendes ülésén Hajnal Jenőt, a Magyar Összefogás listavezetőjét, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóját, a nyelvtudományok magiszterét, tudományos kutatót választotta meg elnökének. Székfoglaló beszédében Hajnal Jenő azt mondta: a következő négy évben az MNT messzire és magasra juthat. A nemzeti tanács munkáját annak a belső meggyőződésnek kell szabályoznia, amely meghatározza az élethez, a fiatalokhoz, a délvidéki magyar emberhez, az igazsághoz és a közösséghez fűződő viszonyát, hangsúlyozta Hajnal Jenő, aki lapunknak elektronikus levél formájában terveiről, elképzeléseiről nyilatkozott, arról, hogy miként kívánja folytatni a perszonális autonómia területén megkezdett építkezést.
Eddigi szakmai pályafutása során elsősorban kultúrpolitikával foglalkozott. Mi vezérelte, amikor elvállalta a Magyar Összefogás listavezetői, majd az MNT elnöki tisztségét?
– Az embert életében sokszor sok minden vezérelheti. Amikor elvállaltam a Magyar Összefogás listavezetői, majd a Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét, elsősorban az esélyt, a segíteni és a tenni akarás lehetőségét láttam ebben a felelősségteljes közéleti tisztségben. Egyébként sem a közművelődés, sem az oktatás, sem az újságírás, amivel pályám során foglalkoztam, nem idegen a Magyar Nemzeti Tanács munkájától.
Mit tapasztalt a több száz kampányrendezvényen, mi foglalkoztatja leginkább az embereket?
– A Magyar Összefogás több mint 500 kampányrendezvényt tartott, amelyeknek több mint a felén személyesen is részt vehettem. A kampány legnagyobb tanulsága az volt, hogy egy hónap alatt milyen eredményes és hatékony párbeszéd bontakozhat ki.
Találkoztam nagycsaládos szülőkkel és gyermekekkel, kisiskolásokkal, pályaválasztás előtt álló felsős diákokkal, középiskolai tanulókkal, a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjasaival, sok-sok pedagógussal; felkerestem nagyon sok civil szervezetet, művelődési egyesületet, oktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézményt; fogadott polgármester, képviselő-testületi elnök, hivatalvezető; részt vettem lakossági fórumokon, falunapokon, búcsún, szakmai konferencián, értelmiségi találkozón. Az ember ilyenkor érzi leginkább, hogy a vajdasági magyar közösség számára mennyire fontos, hogy odafigyeljenek rá, meghallgassák. Az emberek fogadókészsége, nyitottsága, őszintesége és eltökéltsége arról győzött meg, hogy nagy érdeklődéssel néznek a Magyar Nemzeti Tanács munkájára, és hogy a következő négy évben számíthatunk rájuk: építkezésünk segítői és közreműködői kívánnak lenni. Az emberek számára jelenleg az a legfontosabb, hogy hogyan lehetne mielőbb kilábalni a gazdasági válságból, a munkanélküliségből és a szegénységből. Hogyan állíthatjuk meg az elvándorlást, és hogy a fiataloknak hogyan tudnánk olyan körülményeket teremteni, amelyek között megéreznék a szülőföldön való maradás fontosságát és szükségszerűségét. Ha a konkrét igényeket vesszük számba, akkor azokból az derül ki, hogy azok megvalósításáért közvetlenül csak részben tehet valamit a Magyar Nemzeti Tanács. Viszont közvetetten, partneri viszonyrendszerek kiépítésével, a politikával való közös cselekvésekben annál többet. Közösségünk számára nagyon fontos a kiépült magyar oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmény- és civil hálózat fejlesztése, igazgatási joga és hatékony támogatása; a jelenlegi oktatási rendszer további anyanyelvűsítése és korszerűsítése; ezzel párhuzamosan pedig a szerb nyelv oktatásának megreformálása; a magyar nyelv hivatalossá tétele és alkalmazása minél magasabb szinten; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása; valamint az érdemi és erőteljes magyar politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén.
Az elmúlt négy évben az MNT havi egy alkalommal ülésezett. Megtartja-e ezt a bevett szokást, vagy valami változásra számíthatunk?
– Nagyon fontos, hogy ne a formalitásokhoz, hanem a tartalmi lehetőségekhez illeszkedjenek az MNT ülései. Így a változás egyrészt abban fog megnyilvánulni, hogy Szabadkán kívül más helyszíneken is szeretnénk minél több kihelyezett ülést tartani a kampányban elhangzott és megfogalmazott valódi és valós párbeszédigényeknek eleget téve. Azt szeretném, ha ezeken a helyszíneken a konkrét kérdésekről tudnánk érdemi megoldásokat kidolgozni. Az alkalom és a napirend fogja meghatározni, hogy hol és mikor üljön össze az MNT. Azt is tervezzük, hogy egy-egy ülés napirendjére olyan témák is felkerüljenek, amelyek alkalmat adnak nemcsak a tanácstagoknak, hanem az érintett terület szakértőinek a bevonására és meghallgatására is. Azt szeretnénk, hogy a televízió nyilvánossága előtt zajló vita elsősorban időszerűségével, gondolatiságával és szakmaiságával keltse fel a nézők érdeklődését.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása a nemzeti tanácsok végrehajtó szerveire – az MNT esetében ez a Közigazgatási Hivatal – vonatkozó rendelkezést is érintette. Hogyan alkalmazkodnak ehhez?
– Az elfogadásra váró új alapszabály szerint az MNT végrehajtó szerve a Végrehajtó Bizottság, elnökkel és négy taggal. Mind a tanács, mind pedig a Végrehajtó Bizottság munkáját segíti majd a tanács Hivatala, amely valójában a tanács munkaszervezete és adminisztratív szerve lesz. A Hivatalnak vezetője és munkatársai lesznek, feladata pedig, hogy biztosítsa a tanács folyamatos működését, és segítse a tanácstagok és a tanács tisztségviselőinek a tevékenységét. Mint ismeretes, a Végrehajtó Bizottság elnöke vagy tagja kizárólag csak az a személy lehet, aki az MNT tagja és kötelezően egyetemi végzettsége van. Arra törekszünk, hogy a Végrehajtó Bizottság tagjai az MNT valamennyi területén otthonosan mozogjanak, hiszen a jövőben – bár egy-egy területnek kiemelt szakértője lesz a bizottságon belül – valójában a testület közösen dönt minden fontos kérdésben. Az MNT és a Végrehajtó Bizottság munkáját a kulturális, az oktatási, a tájékoztatási és a hivatalos nyelv- és íráshasználati állandó bizottság segíti. Az állandó bizottságok a feladatkörükbe utalt ügyekben véleményezik a Végrehajtó Bizottság javaslatait. Tagjai lehetnek a tanácstagok, valamint mások is: egy-egy terület kiváló ismerője, szakértője is. Ahogyan eddig is volt, az állandó bizottságoknak van elnöke, alelnöke és legalább 10, de legfeljebb 17 tagja.
Az MNT hivatalában a jövőben is fizetett hivatalnokok végzik majd a munkát?
– A MNT hivatalának munkatársai feladataikat a jövőben is teljes vagy részmunkaidős munkaviszony létesítése mellett látják el. A hivatal vezetőjét, munkatársainak számát, feladatait és munkaköri leírásukat, bérüket és egyéb járandóságaikat, magát a szolgálat szervezeti felépítését a jogszabályokkal, a tanács költségvetésével és más jogi dokumentumokkal összhangban külön jogi aktusok szabályozzák majd.
Melyek azok a területek, amelyeket még nem lakott be az MNT, a törvény viszont lehetőséget ad erre? Mikor kívánják megtenni a szükséges lépéseket ezen a téren?
– A Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négy évben a törvény adta lehetőségekkel kiválóan tudott élni, amit nemcsak mi állítunk, hanem a napokban megjelent ombudsmani jelentés is ezt erősíti meg. Sőt ezeknek a lehetőségeknek a határait gyakran feszegette is. Egyébként a Magyar Összefogás választási programja pontosan azt írja le, miképpen kívánjuk tartalmi elemekkel megtölteni a törvény adta teret. Az ezekhez tartozó, szükséges lépéseket pedig az elkövetkező négy évben folyamatosan kívánjuk megtenni. Mondok néhány példát: az Európa Kollégium úgy is működhetne, mint az összes többi újvidéki egyetemi kollégium: az Újvidéken tanuló magyar egyetemisták szállásadó helyszíne. Mi viszont azt szeretnénk, hogy átadása után egy olyan felsőoktatási szakkollégiumi rendszer létrehozása kezdődjön el, amely a vajdasági magyarság legtehetségesebb egyetemi polgárait támogatja, tudományos előmenetelüket segíti; célja pedig olyan kiválóan fölkészült szakemberek képzése, akik tudományterületükön az átlagot meghaladó tudással rendelkeznek, önálló kutatómunkára képesek, vállalkozó szelleműek, elkötelezettek szülőföldjük, közösségük és a közéleti szereplés iránt. Mindehhez a hátteret a magyar szellemi elit képviselői biztosítják részint aktív tanárként, részint a kollégium köré fonódó közösség tagjaként, valamint a kollégisták mentoraként. A szakkollégium oktatási célkitűzései között egyszerre lenne jelen a széles körű tudományos tájékozódás és a nemzeti hagyományok ápolásának igénye is. A kultúra területén az MNT értékmentő, értékteremtő és hagyományéltető munkája jó alapot jelent például a kulturális turizmus fellendítésére, a magyarok lakta területek vidékfejlesztésére. A tájékoztatás területén egyebek között a vajdasági magyar médiaház hozhat majd olyan minőségi változásokat, amelyek megváltoztathatják az egész térség magyar nyelvű tájékoztatását és a nyilvános kapcsolattartást az emberekkel. Hasonlóan fontos szerephez jut a Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda is a nyelvi jogok és a nyelvhasználat interaktív megújítása révén.
A Magyar Összefogás listáról már az előző ciklusban is kerültek egyházi képviselők a tanácsba, szerepvállalásuk azonban valamelyest elmaradt a civilekétől. Tervez-e ezen változtatni, hogyan alakul majd az egyházi képviselők szerepvállalása az új összetételű MNT-ben?
--Nem érzem úgy, hogy elmaradt volna szerepvállalásuk. Az aracsi pusztatemplom helyreállítása, számos bánáti templom oltárképének a restaurálása, a Kiss Ernő személyéhez kötődő relikviák elhelyezése Eleméren, a Szentháromság-szobor visszahelyezése Szabadkán, a cserkészek erőteljes bekapcsolása a közösségi munkába, a betlehemezés, az Ezüstcsengő-mozgalom és más, az egész Vajdaságot lefedő programoknak a támogatása, a Lurkó-házakkal való szoros kapcsolat azt mutatja, hogy igenis szerteágazó ez az együttműködés. Történelmi egyházainkkal és képviselőikkel természetesen a továbbiakban is összehangolt és aktív lesz kapcsolatunk, hiszen olyan közösségben élünk, amelyben az egyházi és hitéletnek megkerülhetetlen közösségszervező és -építő ereje van. Amikor tehát munkamódszerünk egyik legfontosabb elve az emberekkel való közvetlen kapcsolattartás és a közösségfejlesztés lesz, akkor nyilvánvaló, hogy ebben egyenrangú partnereink az egyházi képviselők is. Az egyházzal való kapcsolat értékrendet is képvisel az identitástól a kulturális tevékenységen át a karitatív tevékenységig. Mi mindebben partnerek óhajtunk lenni.
Melyek azok a konkrét intézkedések, lépések, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a külföldön tanuló, dolgozó vajdasági magyarok hazatérjenek, illetve minél kevesebben döntsenek szülőföldjük elhagyása mellett?
– Mi ehhez saját lehetőségeink szerint tudunk hozzájárulni, hiszen általános társadalmi problémáról van szó, amellyel tartósan kell foglalkozni. Annak az iránynak az elkötelezettjei vagyunk, amely Szerbiát Európába kívánja vezetni. Ezen az úton legfontosabb segítőnk és támaszunk az uniós támogatási rendszer és az anyaország lehet, ha ezekkel a lehetőségekkel – hatékony érdekérvényesítés mellett – felkészülten és minden pillanatban élni tudunk. Az uniós elvárások ugyanis érdekeinket segítik abban, hogy tájainkon a gazdaság lábra álljon, új munkahelyek jöjjenek létre, az önkéntes munkának a feltételeit és elismertségét kialakítsuk, a fenntarthatóságot megőrizzük. A kulturális turizmus rejtett lehetőségeit említettem már: a magyar nemzeti műemlékvagyon európai uniós projektbe foglalt védelme például csakis akkor valósulhat meg, ha meg tudjuk teremteni az örökséggazdálkodást, a kultúraalapú társadalomfejlesztést, a humánerőforrás fejlesztését és a munkahelyteremtést, a terület- és ingatlanfejlesztést, a környezetvédelmet és az idegenforgalmi fejlesztést. Mindehhez illetékes szakemberekre, vállalkozó kedvű emberekre, a kétkezi munka megbecsülésére van szükségünk.
A Szerbiai Alkotmánybíróság idei év eleji döntése mentén hamarosan ismét módosítani kell a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Mik a tervei ezzel kapcsolatban, milyen formában óhajt az MNT részt venni a módosítás folyamatában?
– Ahogyan az első törvény kidolgozásában meghatározó szerepük volt a vajdasági magyar szakembereknek, úgy az elkövetkező évben is hasonló munka várható a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásában. A törvénytervezet kidolgozásában, de még inkább parlamenti elfogadásában meghatározó szerep jut köztársasági képviselőinknek, akik eddig is tudták, hogy mi a dolguk és a feladatuk. Nélkülük a médiatörvény sem lett volna olyan, mint amilyen lett – hála politikai érdekérvényesítő képességeiknek.
A Magyar Összefogás képviselőinek részéről elhangzott, hogy az új összetételű MNT-nek bizonyos hiányosságokat is ki kell javítania. Ön szerint mely területeken, vagy mivel kapcsolatban azonosíthatóak hiányosságok?
– A Magyar Összefogás jelöltjei beszéltek erről, mégpedig abban a kampányban, amelyről a beszélgetés elején megállapítottuk, hogy nagyon szerteágazó volt. Számos területről nagyon-nagyon sok találkozón cseréltünk véleményt, hallgattuk meg az emberek kritikáját. Ilyen kifogás volt az is, hogy az MNT hivatala nem mindig a segítés és a megoldás szándékával közelített meg egy-egy megkeresést. Előfordult, hogy épp a saját maga által megalkotott jogszabályok akadályozták meg ebben. Ezért történhetett meg, hogy az MNT legnagyobb projektumának esetében a mintegy fél milliárd eurós felsőoktatási ösztöndíjazás lehetőségének az örömébe a kelleténél több üröm is vegyült. Másrészt nekünk nem csak az kell, hogy pontos adataink legyenek arról, hogy hányan iratkoztak be felsőoktatási intézménybe, ha közben a hiányterületeken nem tudunk magyar szakembert találni: logopédust, matematikust, szociális munkást stb. A hiány nagy. Ezt kell közösen újragondolnunk és megbeszélnünk.
Mi lesz a sorsa az előző ciklusban elfogadott nyolc stratégiai fejlesztési dokumentumnak?
– Ezek a stratégiák a jövőben is építkezésünk fontos dokumentumai maradnak. Újragondolásuk szükségszerű, a hangsúlyok áthelyezése is fontos, hiszen munkánk nem lehet sem eredményes, sem pedig hatékony, ha csupán a körülményekhez igazodva, és nem új körülmények teremtésével fáradozunk a vajdasági magyarság szülőföldjén való megmaradásáért és boldogulásáért.
