Huszonötödször is lobogót bontott a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, azaz a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség rendezvénysorozata
Az ünnepi játékok első seregszemléjét 1952-ben tartották mintegy 50 ezer ember előtt, akárcsak a mostanit, azt is Palicson. Majd hosszú kihagyás után 92-ben élesztették újra a hagyományt. Az eseménysorozat célja a hagyományok és a magyarságtudat megőrzése, ehhez pedig az év folyamán több eseménnyel is hozzájárulnak. Az ünnepi játékok keretében rendezik meg például ősszel a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját, télen a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét, tavasszal az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a legnagyobb délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát.
Sutus Áron szerint rengeteg óriási, felemelő, hűséggel és örömmel teli közösségi esemény indult útjára az elmúlt 25 évben.
Sutus Áron, elnök, VMMSZ: „Talán a megerősödésünk, erőnk az, amely kihat az olyan szórványközösségekre, mint Titel, ahol a Magyar Művelődési Központ a napokban ünnepelte kétéves fennállását. Mindennek ott van a közös üzenete: otthon vagyunk egymásnál. És talán mindehhez a némiképp az Ünnepi Játékok szellemisége is hozzájárult.”
Hosszú út vezetett Palicstól Palicsig, 1952-től 2018-ig - mondta beszédében Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Az utóbbi időben javunkra fordítottuk nemcsak az anyaország, hanem Szerbia, a köztársasági, tartományi és a helyi önkormányzatok kínálta lehetőséget, támogatásokat, pénzforrásokat is - tette hozzá Hajnal Jenő.
Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Ha nem is nevezném magunkat boldog magyar nemzedéknek, egy dolgot mindenképp elmondhatunk magunkról: erős, cselekvő, mintaközösség tagjai lehetünk, hatalmas eredményekkel. Az elmúlt emberöltőnyi időszakban együtt, közösen bebizonyítottuk, hogy a panaszkodás helyett a cselekvést tudtuk választani.”
Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője egy Bolyai Farkastól vett idézettel a vajdasági magyarság egyik legfényesebb tükrének nevezte az Ünnepi Játékokat, amely töretlenül az érdeklődés középpontjában áll.
Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője: „A mai napon tehát egyszerre nézzük az 1952-es képeket, és a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok 25 esztendejének fotóit, és együtt gyönyörködünk a mai művészek és alkotók teljesítményében. Együtt örvendünk, ahogy zenészek, énekesek és táncosok, előadóművészek, irodalmárok és fotóművészek önmagukat és magyarságukat kifejezve élővé teszik a hagyományt, szépet alkotnak, értéket teremtenek.”
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyitotta meg, aki Cs. Simon István versére utalva úgy fogalmazott, mi is úgy maradtunk meg, ahogy a vadkörtefa is kivirágzik a szikesen: szívós akarattal. A háborús években is szakcsoportok sora jött létre.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke: „Épületek teltek meg élettel, miközben a háború és a menekülés zaja nyugtalanította az embereket. Akik maradtak, azok tanították a gyerekeket. Fellépő ruhákat vasaltak, úti költségért vitatkoztak, népviseletekért évekig pályáztak. Nekik kell ma megköszönni, hogy ma itt lehetünk, előttük kell kalapot emelnünk, és főt hajtanunk.”