Ugrás a tartalomra

Hunyadi János immár a zimonyi Duna-partról tekint a nándorfehérvári csata helyszínére

Kereszt és harang

Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel – emelte ki Áder János magyar államfő a hadvezér emlékének adózó szobor mai zimonyi leleplezésekor. Hozzátette, a kereszt a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatát, a harang az európai összefogást és a Hunyadi vezetésével aratott diadalt hirdeti. Aleksandar Vučić szerb államfő alkalmi beszédében kiemelte, több nép vallja magáénak Hunyadit, hiszen a magyar hadvezért, aki vlach származású, Romániában született és Szerbiában lett naggyá, mindenki a magáénak érzi. Ezért is van ennyi neve – mondta.

Ünnepélyes keretek között, a hadsereg zenekarának közreműködésével, a magyar és a szerb himnusz meghallgatása után avatta fel Áder János és Aleksandar Vučić Hunyadi János szobrát, amely Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának, valamint a MANK Nonprofit Kft. támogatásával, a Teleki László Alapítvány jóvoltából készült el. Az emlékmű készítésének kezdeményezője a Professzorok Batthyány Köre civil szervezet volt, amely a feladatot Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművészre bízta.

Áder történelmi összefoglalójában, amelynek során Hunyadi érdemeire kívánt rámutatni, elmondta, hogy a szerb földön Sibinjanin Janko néven ismert törökverő hős fiatalkorában itt, Nándorfehérváron volt apród Lazarevics István udvarában. Később a saját vagyonából toborzott serege élén számos hadjáratában szállt szembe az oszmán hadakkal Szerbia területén. Mint mondta, a maguk után mindent elpusztító török csapatokat szerette volna kiűzni erről a területről.

– Három évvel azután, hogy 1453-ban ledöntötte Bizánc falait, II. Mehmed török szultán végeláthatatlan serege élén megindult Nándorfehérvár ellen. Mindenki tudta, ez a város Szerbia szabadságának végső záloga, és Magyarország főkapuja – hangsúlyozta Áder, majd folytatta: – Hunyadi Jánosban bízott magyar és szerb, olasz és német egyaránt. Az egyetlen hadvezérben, akinek neve Kruševactól Budáig, Rómától Drinápolyig ismert volt. 1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit – hangsúlyozta a döntő csata előzményeit. A csata ezt követően történelmi jelentőségűvé vált, és diadala, amelyet Szilágyi Mihály seregével és Kapisztrán János kereszteseivel együtt ért el, a mai napig őrzi emléküket.

– A minden délben megkonduló – először csak könyörgésre felszólító, majd a győzelemért hálát adó – harangok immáron 563 éve emlékeztetnek minden európait Hunyadi János és Nándorfehérvár védőinek bátorságára, hősiességére, áldozatvállalására, hitére. Kereszt és harang. Áldozathozatal és tisztelet. Hunyadi János, Kapisztrán János, Szilágyi Mihály és minden nándorfehérvári hős emléke mindörökre legyen áldott – zárta alkalmi beszédét Áder János.

– Sibinjanin Janko, ahogy mi, szerbek ismerjük, vagyis Hunyadi János, magát áldozta fel ezért a területért, a keresztény Európáért, az itt élő népekért és a mi közös történelmünkért. Nincs még egy olyan ember, aki ekkora tűzzel és hittel küzdött a Balkánért, Európáért, és mindannyiunk szabadságáért – hangsúlyozta Aleksandar Vučić, majd hozzátette, a legnagyobb török hódítót, II. Mehmed szultánt kényszerítette menekvésre. Ennek köszönhetően a katolikus templomok a mai napig (1456 óta) tiszteletben tartják a déli harangszóra vonatkozó akkori pápai rendeletet.

Vučić elmondta, hogy a Hunyadi család, amely később a Corvinus nevet vette fel, meghatározója volt az egész európai történelemnek. Az értelmiség védelmezőjének köszönhetően az olasz reneszánsz először Magyarországon, majd egész Európában elterjedt.

– Ezért nem furcsa, hogy a fejlődés és az oktatás fejlődése Szerbiában, mindaz, amit a Branković dinasztia használt, éppen Magyarországról terjedt át – hangsúlyozta Vučić, majd hozzátette, ma egymás mellett áll a szerb és a magyar zászló, ami örömmel tölti el, majd reményét fejezte ki, hogy ez mindig így marad.

– Büszke vagyok mindarra, mit az elmúlt időszakban tettünk. Egy relatív hideg viszonyból Szerbia és a Magyarország között ma a történelem legjobb viszonyát sikerül kialakítanunk. Nemcsak a kölcsönös tiszteletről van szó, hanem eddig soha nem működtünk ilyen jól együtt. Gondot viselünk egymásról. Nem látunk problémát egymásban, csak jó és hosszú együttműködést – emelte ki az államfő, majd hozzátette, ennek köszönhető, hogy Szerbiának Magyarország az ötödik legnagyobb partnere.

– Szerbia és Magyarország ma éli Sibinjanin Janko, vagyis Hunyadi János álmát, amiért élt és küzdött. És amiért meghalt. Hiszen azt akarta, hogy közös politikát képviseljünk, együtt küzdjünk a közös értékekért, és kiálljunk Szerbia és Magyarország érdekeiért, valamint a szerb és a magyar nép érdekeiért – mondta Vučić, majd a szerb–magyar kapcsolatok fejlődéséért köszönetet mondott Áder Jánosnak, valamint Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének.

A szoboravatást követően a két államfő, valamint a szerb és a magyar küldöttség képviselői, illetve Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, a Kalemegdanon, az 1456. július 22-én történt nándorfehérvári diadal emlékére felállított emlékműnél elhelyezte az emlékezés virágait.

NAGY HAJJAL ÉS BAJUSSZAL A CSATA UTÁN

Hunyadi János szobrát, amely immár Zimonyban a Duna partról tekint Nándorfehérvárra, vagyis Belgrádra, Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta. A művésszel a szobor leleplezésekor beszélgettünk. Ennek során kiemelte, megtiszteltetés számára, hogy a két köztársasági elnök jelenlétében történt meg az emlékmű leleplezése.

– Ez egy öt méter magas harangtorony. Szimbolikára épített, elsősorban Hunyadi János kimagasló szerepét hivatott jelképezni és ábrázolni. Fölötte a harang az akkori Kallixtusz pápától elrendelt déli harangszót jelképezi, a fölötte lévő kereszt pedig a kereszténységnek a megmaradását és továbbélését kívánja biztosítani. Ennek természetesen ma is van szimbolikája, fontos szerepe – emelte ki a művész, majd közölte, hogy a Professzorok Batthyány Köre kért fel, hogy az emlékművet megalkossa. Azt gondoltam, hogy a magyar Thuróczi-krónikában van egy olyan ábrázolás, amely nem a megszokott, hagyományos, sisakkal való ábrázolást teljesíti ki, hanem nagy hajjal, nagy bajusszal ábrázolja, sisak nélkül, ugyanis a győzelmen már túl van – tudtuk meg Madarassy Istvántól.

Beszélgetésünk során rámutatott arra, hogy egy hadvezért nem lehet máshogy ábrázolni, mint ahogy az ütközetből páncélban megjött, letette a sisakját, és állt a serege előtt. Jelképesen mutatnia kell a jövőnek azt, amit tett ezzel a győzelemmel, így a szobor elengedhetetlen kelléke a pajzs és a kard.

Kérdésünkre válaszolva, miszerint mekkora kihívás egy művész számára megalkotni egy történelmi alakot úgy, hogy a művészi kreativitás is érvényesüljön, Madarassy kiemelte:

– A legnagyobb kihívás történelmi személyt megörökíteni. Úgy érzem, a rézlemez domborításával ezt sikerült belé varázsolnom.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Miklós Hajnalka (Fotó: Ótos András)
Többi hír