Hitellel az aszálykár orvoslására
Vajdaságban az aszály miatti terméskiesés meghaladhatja a 60 százalékot – Bajba kerülhet az állattenyésztés is
A szakemberek szerint az idei szokatlanul hosszú aszály visszafordíthatatlan károkat okozott a szerbiai mezőgazdaságnak. Becslések szerint az egész mezőgazdaságot érintő aszálykár elérheti az egymilliárd dinárt is, hiszen nemcsak a fejlődésben lévő kukorica, hanem a búza, a szója, a napraforgó, a takarmánynövényként termelt here, valamint a gyümölcsök is megszenvedték a szárazságot. A gazdák az államtól várnak segítséget, valamint azt követelik, hogy a szerb kormány nyilvánítsa elemi csapásnak az aszályt.
Csak Vajdaságban 760 ezer hektár termőföldet vetettek be kukoricával és a szakemberek szerint a szárazság miatti terméskiesés túlhaladhatja a 60 százalékot is. Ezt a becslést erősítette meg Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője is.
– A becslések szerint a kukoricatermés esetében 60 százalékos terméskiesésre számíthattak a vajdasági gazdák. Nagyon rég nem voltak ilyen nehéz helyzetben a vajdasági termelők és nagyon nehezen vészelhetik át a jelenlegi és az októberben kezdődő következő termelési évet is – mondta Fremond, aki a szerbiai képviselőházban is felszólalt a gazdákat érintő problémáról.
A tartományi kormány intézkedéseit kedvezőnek értékelte, s megelégedettségét fejezte ki, hogy a tartományi kormány felismerte a probléma súlyát és megpróbál megoldásokat találni rá.
Az aszálykárok csökkentése érdekében a bevezetett tartományi intézkedések, a vízlecsapolási illeték eltörlése, a különböző garanciaalapok kölcsöntörlesztésének felfüggesztése, vagy a visszafizetés késleltetése, illetve egyéb járulékok eltörlése nem tudják megoldani a problémát.
– A tartományi kormány intézkedései nem elegendőek, mindenképpen aszály sújtotta, vagyis elemi csapás sújtotta területté kellene nyilvánítani Vajdaságot, sőt az egész országot. Ezt viszont csak a szerb kormány teheti meg – magyarázta Fremond.
Az elemi csapás kihirdetése esetében a gazdákat adómentesítésekkel, illetékek és járulékok eltörlésével mentesítenék, valamint kártérítést kaphatnának a biztosítóktól. A VMSZ parlamenti képviselője szerint azon kellene az államnak elgondolkoznia, hogy miként tudnák a gazdák átvészelni az előttünk lévő időszakot.
– Véleményem szerint nagyon kedvezményes, minimális kamatú rövid és hosszútávú hitelekkel lehetne a termelőkön segíteni. Ugyanakkor nagyon fontos volna, hogy a leköszönő kormány által beígért agrártámogatásokat kiosszák a gazdáknak – vélekedett a parlamenti képviselő.
Mint megjegyezte, a kivételesen súlyos aszály okozta károkat mérsékelni lehetett volna, ha Vajdaság kiépített öntözőrendszerrel rendelkezne. Azonban a tartomány elenyésző részén van kiépítve öntözőrendszer.
– Az elmúlt pár évtized legsúlyosabb aszályával nézhetünk szembe. Természetesen volt olyan év, amikor fél évig nem esett az eső, de az nem okozott akkor problémát, mint a mostani, amely pont a kukorica fejlődésének időszaka alatt történt – érvelt Fremond.
Az aszály azonban nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az állattenyésztésnek is óriási gondot okoz, hiszen a kukorica elsősorban takarmánynövény. A parlamenti képviselő szerint jelenleg az figyelhető meg, hogy a jószágárak stagnálnak, de könnyen megtörténhet, hogy a közeljövőben ezek az árak csökkenni fognak, ugyanis a kukoricahiány és a kukorica magas ára miatt sokan megpróbálnak majd megszabadulni a jószágoktól.
– A jövő év elejétől viszont magasabbak lesznek az árak és ez nagyban megrengeti a szerbiai állattenyésztést, hiszen nehezen lehet majd újra felépíteni a drága állattartás miatt felszámolt állatállományokat. Ebben az esetben olyan károkat kell számolnunk, amelyeket négy-öt év múltán lehet csak helyrehozni, hiszen ennyi idő szükséges egy komolyabb állatállományt felépíteni. Mindez megemeli az élelmiszerek árát is – mondta Fremond.
Vajdaság-szerte több helyen már megtörténtek a kezdeményezések az aszálykárok területi rendezése érdekében. Mint azt Kiss Árpádtól, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnökétől megtudtuk, a Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat felmérése szerint az észak-bácskai termelők 70 százalékos kukorica-terméskieséssel számolhatnak, emellett jelentős aszálykár érte a búzát, az árpát, az almát és a barackot egyaránt.
– Bármennyi eső is esik most már le, félő, hogy semmit sem tud segíteni – panaszolta Kiss Árpád.
Mint megjegyezte, sok kukorica silózásra kerül majd, azonban nincs annyi jószág, amely ennyi silót el tudna fogyasztani. Miközben szó szerint elmarad a gazdák bevétele, a gazdák további kiadásokkal számolnak, ugyanis a termőföldek letakarítása is költségekkel jár. Mint azt az egyesület elnöke megjegyezte, az állattenyésztők számára külön segélycsomagokat, programokat kellene kidolgozni.
– Azok a gazdák, akik kiirtják az állatállományukat, nem biztos, hogy még egyszer állattenyésztésbe kezdenek. Ugyanakkor foglakoztatás szemszögéből az állattenyésztés nagyon fontos szektor, hiszen éves szinten egész családokat foglalkoztat – figyelmeztetett az egyesület elnöke.
Az aszálykárokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a gazdák az állam szűkös költségvetését figyelembe véve arra kérik a szerb kormányt, hogy nyilvánítsa elemi csapássá az aszálykárt, támogassa a tavaszi vetést, valamint olyan hitelvonalakat biztosítson, amelyek visszafizetése több évre szétosztódik.
– Erre azért van szükség, mert a jövő évi terméssel nem lehet fedezni az idei károk veszteségét és a következő év vetését is. A tartományi intézkedések pedig – a vízlecsapolási illeték és a kataszteri jövedelemnek az elírása – olyan kis mértékű segítség a gazdáknak, hogy szinte gyakorlati értéke sincs. Az állami földek bérletének elengedése pedig nagyon kevés gazdán segít – vetette fel az egyesület elnöke.
Mint megjegyezte, amennyiben a szerb kormány elemi csapássá nyilvánítja az aszálykárokat Vajdaságban, akkor attól függetlenül, hogy minden önkormányzat saját költségvetéséhez mérten saját támogatási programokat szab az aszálykárok enyhítése érdekében, az állam nemzetközi kölcsönöket vehet fel a gazdák számára.
– Az segítene leginkább a gazdákon, ha kamatmentes kölcsönöket tudnának felvenni, hiszen a befektetések ellenére egy teljes jövedelem kimarad az idén és ezeket a befektetéseket jövőre meg kell ismételni. Azokat az ajánlatokat például, hogy a szerb kormány vetőmagot és műtrágyát biztosítson, kifejezetten ellenezzük, ugyanis a 2003-as évben a gazdák végtelenül rossz minőségű vetőmagot és műtrágyát kaptak – mondta Kiss Árpád, aki szerint így, kölcsönből nemcsak a minőséges vetőmagot, hanem növényvádőszereket és gázolajat is vásárolhatnának.
A gazda szerint minden tíz évből három év aszályosnak mondható. Mint megjegyezte, ezt azt követően lehetett megfigyelni, hogy 1962-ben megkezdődtek a vízlecsapolások, a patakok beárkolása, a természetes vizeket, tanyákat a fás területekkel eltüntették és tönkretették a sajátos mikroklímát.
– Lehet, hogy éves szinten megvan a szükséges csapadékmennyiség, azonban az eloszlása szabálytalan. Ezen a helyzeten öntözőrendszer sem tudna segíteni, hiszen nem elvezetni, majd visszavezetni kellene a vizet, hanem megtartani. De ha a tanyavilágot és az erdős foltokat, bozótosokat kiírtjuk, nincs, ami megkösse a vizet és lecsökken a páratartalom, ennek következtében pedig az öntözéssel szó szerint megfőzzük a növényeket. Magasabb páratartalom mellett az öntözés nem érné sokként a növényeket – magyarázta Kiss Árpád.
Mint ismeretes, Goran Knežević, az agrártárca várományosa bejelentette, hogy mezőgazdasági miniszterként szorgalmazni fogja, hogy a kormány nyilvánítsa elemi csapásnak az idei szárazságot. Mint mondta, a gazdák kártalanítására foganatosított intézkedések attól függenek, hogy átvételekor milyen állapotban találják az államkasszát. Ezek az intézkedések többek között a következőek lehetnek: az államilag támogatott hitelek törlesztésének elhalasztása, a vízlecsapolási díj elengedése erre az évre, de a Köztársasági Árutartalékok is a piacra dobhat meghatározott mennyiségű kukoricát.
Diósi Árpád
