Ugrás a tartalomra

Hagyományos Disznótor 2017 Topolyán

Több százan látogattak el már a délelőtti órákban a topolyai vásártéri otthonba, ahol az egykori falusi, tanyasi disznótorok hagyományait elevenítették fel.

A leölt hízót fatüzelésű pörkölővel, majd szalmával pörzsölték. A kora délelőtt órákban pedig már frissen sült máj, vér és tokaszalonna illatozott az asztalokon, a böllérek a hagyományos töltelékek elkészítésével foglalatoskodtak, a szorgos asszonykezek pedig már a vacsorára készülő szármákat sodorták.

Hagyományos Disznótor 2017 elnevezéssel hagyományőrző és egyben közösségépítő rendezvényt szerveztek Topolyán. A vásártéri otthonban már korán reggel megkezdték a böllérek a munkát.

Tóth József főböllér vezetésével a régi tanyasi disznótorok hagyományait felidézve pörzsölték, megtisztították, majd a fej és a sonkák levételét követően orjára szedték a hízót. Egy régi szokás szerint a böllérek a disznó körméből még pálinkát is ittak áldomásként, hogy – ahogyan egykor is mondták – vastag legyen a szalonna. A főböllér elmondta, hogy több mint harminc évvel ezelőtt egy hentesmester avatta be a szakma rejtelmeibe.

Az egykori disznóknak még valóban vastag volt a szalonnája. A tudatos tenyésztés vezetett el a mostani helyzethez, amikor a disznóknak már alig van hája, szalonnája. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos disznótoros töltelékek nagy előnye, hogy nem tartalmaznak tartósítószereket, csupán finom és egészséges fűszereket, mint a fűszerpaprika és a fokhagyma. Topolyán és környékén a disznósajt, a hurka és a májashurka számít a kolbász és a szalámi mellett hagyományos tölteléknek.

Siska Béla is böllérkedett, de a hagyományőrző rendezvényeken rendre főzni is szokott. Tőle tudtuk meg, hogy ezen a tájon a hagyományos reggeli a sült vér, sült máj, és a frissen sült tokaszalonna. Ezt általában savanyú káposztával és savanyú uborkával kínálják. Ebédre a disznótorokban sertéspörköltet szokás kínálni, belefőzött burgonyával. Vacsorára pedig orjaleves, vagy savanyú leves, illetve ismert a kettő egyfajta kombinációja is, ezt töltött káposzta követi, amit kolbászhúsból készítenek, és csak szármának hívják Topolyán és környékén.

Az első disznót egykor általában november végén, András-napkor már leölték, de szokás volt februárban is még egy disznót vágni. A farsang idején a közös disznótor és az azzal együtt járó mulatság kiváló alkalom az embereknek a találkozásra, szórakozásra, mókázásra, beszélgetésre, de a hagyományok felelevenítésére is.

Kislinder Gábor polgármester is jelen volt a rendezvényen és elmondta, az önkormányzat más hasonló hagyományőrző rendezvényekhez hasonlóan ennek megszervezését is támogatta. Bábi Lajostól, a Gazdakör elnökétől pedig megtudtuk, hogy már 1994-től szerveznek hagyományőrző disznótorokat, de voltak évek, amikor ez elmaradt, zsinórban pedig a mostani a hatodik. Közösségépítő jellege is van a hagyományőrzés mellett, a vásártéri otthonban már a délelőtt folyamán több százan fordultak meg, kóstolták meg a toros finomságokat. Tomik Nimród, a Gazdakör alelnöke maga is sertéstenyésztő, aki elmondta, idén a tenyésztők szempontjából a sertésárak valamivel kedvezőbben alakulnak, mint tavaly ilyenkor, amikor mindössze 120-130 dinárt fizettek a hízó kilogrammjáért.

A Hagyományos Disznótor 2017 idén a topolyai Gazdakör, a Topolyai Termelők Egyesülete, a VMSZ helyi szervezete és a Községi Női Fórum Nefelejcs Kézimunka Társulat szervezésében zajlott.

A rendezvényt meglátogatta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke, Nyilas Mihály a tartományi kormány alelnöke, Fremond Árpád parlamenti képviselő, valamint más tartományi és önkormányzati képviselők, tisztségviselők.

Szerző (Forrás)
Vajdaság Ma, Tóth Péter
Többi hír