A gazdáknak nincsen idejük várni
Ivica Dačić szerb miniszterelnök csütörtöki kijelentésével kapcsolatban, hogy a vonatkozó jogszabályok miatt a köztársasági kormány nem nyilváníthatja természeti csapássá a Vajdaságot és az egész országot sújtó aszályt, Fremond Árpád , a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának tagja megállapította: a legkevésbé az a fontos, hogy a jogszabályok mit írnak elő. A kormánynak minél előbb megoldásokat kell javasolnia az aszály okozta károk tekintetében – tette hozzá Fremond, mondva: lassan kifutunk az időből.
– Most azt mondják, hogy a kormány majd valamikor szeptember folyamán fogadja el a különböző vonatkozó intézkedéseket. Szerintem legkésőbb augusztus végén vagy esetleg szeptember elején kellene a kormánynak meghoznia intézkedéseit, hiszen a 2012/13-as termelési év október elsején kezdődik. A gazdáknak már most tudniuk kellene, hogy milyen kedvezményeket kaphatnak. A tartományi kormány elrendelte bizonyos mezőgazdasági illetékek fizetésének az elhalasztását, ez szép és jó, de nem elég. A legfontosabb az, hogy az állam kifizesse az idei évre beígért támogatásokat. A kormányfőnek erről is nyilatkoznia kellene. Valamint el kell dönteniük, hogy lesznek-e kedvezményes hitelek, műtrágya, üzemanyag, vetőmag a gazdák számára – összegezte Fremond.
A VMSZ mezőgazdasági szakértője elmagyarázta, hogy azért lenne fontos elemi csapássá nyilvánítani az aszályt, mert a gazdák akkor valamiféle kártérítésre is számíthatnának. A kormányból érkező utalásokból viszont sajnos arra lehet következtetni, hogy az államkasszában nincsen pénz a kártérítésre – fűzte hozzá Fremond Árpád – arra viszont lenne lehetőség, hogy a gazdák kedvezményes hitelekhez jussanak, vagy térítésmentesen kapjanak vetőmagot, üzemanyagot, műtrágyát, amelyet majd egy későbbi időpontban fizetnének ki. Az államhatalom azt is megtehetné, hogy az állattenyésztőknek az árutartalékokból biztosít takarmányt – magyarázta Fremond, aki kérdésünkre, hogy valóban nincsen pénz a kártérítésre, vagy egyszerűen nem akarnak erre a célra eszközöket elkülöníteni, közölte: most történik az állami költségvetés felülvizsgálata, az új összetételű kormány nemrégen alakult meg, vagyis majd csak most derül ki, hogy mennyi pénz is van pontosan az államkasszában.
– Jómagam nem tudom, hogy mekkora eszközökkel rendelkezik az állam. Azt viszont tudom, hogy ilyen aszály nagyon régen sújtotta ezt a területet. Az idősebb gazdák szerint valamikor a múlt század 50-es éveinek elején volt ekkora szárazság. Egyértelmű, hogy az előállt helyzetre megoldást kell találni. Nagyon sok termelőnek egyszerűen nem lesz pénze beruházni a következő termelési évbe. A tartománynak már voltak használható ötletei, a különböző mezőgazdasági egyesületek szintén megfogalmazták saját javaslataikat, remélem, hogy a köztársasági mezőgazdasági minisztérium ezeket is figyelembe fogja venni a vonatkozó rendelkezések megfogalmazása előtt – részletezte Fremond.
Kérdésünkre, hogy mely terményeket érinti leginkább a szárazság, és ez mekkora kárt jelent, Fremond közölte, hogy ezt még mindig nem tudni pontosan. Vajdaság önkormányzatainak nagy része már átadta kimutatásait, de a végső összeg csak a betakarítás után derül ki – magyarázta Fremond, hozzátéve: a szárazság leginkább a kukoricát érinti. A tengeri esetében feltehetőleg 60 százalékos lesz a terménykiesés, a szója és a napraforgó esetében pedig 40–50 százalékos kiesére kell számítani, tette hozzá a szakértő, mondva: a rossz hozam miatt feltehetőleg az idén év végén, vagy a jövő év elején megdrágulnak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszer. Az biztos, hogy a termelőknek sokkal kevesebb költőpénze lesz, és ez mindenféleképpen befolyásolni fogja a gazdaságot – szögezte le Fremond.
Másik kérdésünkre, hogy a gazdák bevételkiesése esetleg a jövő évi hozamot is befolyásolhatja-e, a VMSZ képviselője közölte: ha az állam tovább húzza az időt, és nem áll elő kézzel fogható javaslatokkal, akkor a termelők valamilyen formában biztosan takarékoskodni fognak, és előfordulhat, hogy a termelés nem olyan minőségű lesz, mint kellene, vagy mint amilyen máskor volt.
– Itt fontos megemlíteni, hogy az elmúlt húsz-harminc évben az állam semmit nem fektetett a csatornahálózat, az öntözőrendszerek kiépítésebe. Ennek most isszuk meg a levét. Ekkora szárazságban látjuk a legjobban, hogy milyen végzetes következményei lehetnek annak, ha nincsen kiépített öntözőrendszer. Ez hatványozottan érvényes Vajdaságra, mivel a tartomány területének 80 százaléka megművelhető földterület – nyomatékosította Fremond.
