Fejleszteni kell a közép-kelet-európai régió közlekedési kapcsolatait
A kelet-nyugati közlekedési tengely mellett rendkívüli jelentőségű az észak-déli összeköttetés fejlesztése, amely elsősorban a közép-kelet-európai tagállamok gazdasági fellendülését eredményezheti.
E cél kiemelt figyelembe vételével készült el a Közlekedési és Turisztikai Bizottság tegnap elfogadott jelentése.
„A dokumentum egy hosszú távú stratégia előfutára lehet a közép-kelet-európai közlekedési és turisztikai infrastruktúra fellendítésében” - emelte ki Deli Andor vajdasági EP-képviselő.
’A közép- és kelet-európai közlekedési infrastruktúra összekapcsolódásának és hozzáférhetőségének fejlesztése’ elnevezésű dokumentumról hétfőn szavazott az EP szakbizottsága.
A jelentés egyedülálló a maga nemében, hiszen egységes formában, egy dokumentumban foglalkozik a régión belüli kihívásokkal és a jövőbeni lehetőségekkel a közúti-, vasúti-, vízi- és légiforgalom, valamint az ezek közötti átjárhatóság területén.
Kidolgozásában aktívan részt vett Deli Andor, aki a jelentés néppárti felelőseként több módosító beadványával javított az eredeti tervezeten.
Csatlakozásuktól kezdve napjainkig az Unió keleti részén fekvő tagállamok közlekedési infrastruktúrája az EU folyamatos segítségével kétségkívül jelentős korszerűsítésen és fejlesztéseken esett át. Ugyanakkor - történelmi és földrajzi okokból - a nyugati tagállamokból érkező, illetve az azokba irányuló összeköttetések újjáépítését célzó projektekre esett a hangsúly.
Ezt hivatott megváltoztatni és némiképp ellensúlyozni az elfogadott jelentés.
„A dokumentum elsődleges célja, hogy a TEN-T-folyamat lendületét kihasználva fokozottan foglalkozzon az Unió közép- és kelet-európai tagállamai – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária – közlekedési infrastruktúrájának hozzáférhetőségével és összekapcsolhatóságával kapcsolatos kihívásokkal” - húzta alá Deli Andor.
Az elfogadott verzió különösen fontos magyar szempontból, hiszen több, a régiónkat is érintő lehetőség kiaknázását felveti.
Ilyen többek között a Via Carpathia projekt továbbfejlesztése és útvonalának kiépítése, mely kiemelt helyet kapott a dokumentumban. A jelentés ugyancsak kiemeli a tagjelölt országok irányába történő kapcsolatfejlesztést, legyen szó Ukrajnáról vagy a nyugat-balkáni országokról.
Az ambiciózus célok eléréséhez szükséges pénzügyi keretet az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) forrásai, illetve az Európai Stratégiai Beruházási Alap eszközei és az ezek közötti szinergiák kiaknázása biztosítja.
A jelentés nagy többséggel, a frakciók egyetértésével került elfogadásra, ami köszönhető a kiváló előkészítő munkának is. „Örömmel tölt el, hogy a cél érdekében sikerült egyesítenünk a különböző politikai pártok és nemzetek képviselőinek nézeteit, és egy nagyszerű összefoglalót készítenünk” - emelte ki Deli Andor.
A dokumentumot az október végi plenáris ülésen hagyja jóvá az Európai Parlament, áll Deli Andor szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
