You are here

A falunap alkalmából szervezett rendezvénysorozaton a ludasiak konferencián tájékozódhattak az uniós integrációban rejlő lehetőségekről

A Testvérvárosi Találkozó és a falunap keretében szombaton délelőtt Ludason konferenciát tartottak az európai csatlakozás témájában, külön hangsúlyt helyezve a kisközösségek fejlődési, fejlesztési lehetőségeire az integráció folyamatában.

A rendezvényre előadóként, felszólalóként szerbiai köztársasági és tartományi tisztségviselők mellett a magyarországi, Heves megyei Ludas, Érsekhalma, az erdélyi Marosludas, a szlovákiai Nagyida, valamint a horvátországi Eszék képviselőit is meghívták, hogy számoljanak be saját tapasztalataikról, illetve arról, hogy miben változtak közösségeik mindennapjai a csatlakozás folyamatában, majd azt követően, a teljes jogú tagság elnyerésével.
A rendezvény a Villages in the European Union – az Európai Unió Europe for Citizens program támogatásával valósult meg. A ludasi helyi közösség a Vojvodicum Klaster Egyesület támogatásával pályázott az uniós támogatásra.
Aladics Tibor, a ludasi helyi közösség közgyűlésének elnöke egyedülállónak nevezte a találkozót, szavai szerint szinte még soha nem üdvözölhettek ennyi vendéget egy helyi rendezvényen, mint ezúttal. Ha az embernek ennyi barátja van, az jelent valamint, köszöntötte az egybegyűlteket Aladics Tibor.

A folytatásban büszkeségének adott hangot, amiért „a ludasiak nem hagyják, hogy a település elsorvadjon”. Azokra a helyiekre is büszke, húzta alá, akik életben próbálják tartani a települést, építeni és fejleszteni azt, valamint arra, hogy sikerült megőrizniük templomukat és a helyi iskolát. A jövőben is őrizni fogják közintézményeiket, hiszen ha valami egyszer elveszik, azt nehéz visszaszerezni, emelte ki Aladics Tibor, hozzátéve, hogy „Ludas szeret élni és barátkozni”. A falu csak akkor tud élni és fennmaradni, ha „a közösség többsége egyformán gondolkodik”, hangsúlyozta a helyi közösség közgyűlésének elnöke, aki hiszi, hogy minél közelebb kerül Szerbia az EU-hoz, annál pozitívabban változik majd a közösség élete.
Kis István, Marosludas alpolgármestere lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy az európai uniós integráció valóban pozitív irányba változtatja meg az emberek, elsősorban a kisközösségek életét.
– Egy 15 ezer lelket számláló településnek vagyok a képviselője, ott már más a helyzet, viszont vannak körülöttünk kisebb közösségek, így személyesen tapasztalhattam, hogy mire képes egy-egy ügyes polgármester. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az uniót Nyugat–Európa irányítja, ott pedig egy 15 ezer lakosú település sokkal fejlettebb, mint például Romániában, vagy Szerbiában. A nyugatiak ezt nem tudják, azt feltételezik, hogy mindenhol hasonló körülmények uralkodnak, ezért elsősorban a kisközösségek erősítésére és fejlesztésére összpontosítanak – magyarázta Kis István.
Ludas és Érsekhalma 17 éve együttműködik, emelte ki Horváth Roland, a magyarországi település polgármestere, majd arról is beszámolt, hogy korábban a településnek is volt hasonló uniós projektuma és csak pozitív tapasztalataik vannak, ezért örül, hogy Ludas is bekapcsolódott az „EU vérkeringésébe”. Az előcsatlakozási alapoknak köszönhetően nagyobb összegekre is szert lehet tenni egy-egy pályázat elnyerésével, viszont elsősorban mégis inkább a kisebb pályázatokat célozhatják meg a kisközösségek, magyarázta Horváth Roland.
Beluscsák Gyula a szlovákiai Nagyida polgármestere egyrészről tanácsokkal a tarsolyában érkezett a konferenciára, másrészről pedig azért, hogy mélyítse a két település között hét éve kialakított kapcsolatokat, nyilatkozta lapunknak. Egyetért azzal, hogy az uniós csatlakozást követően a többség életszínvonala javul – legalább valamelyest –, a helyi önkormányzatok gyakrabban és több forrásból pályázhatnak, ez pedig esély a fejlődésre.

A konferencián a hazai felszólalók egyike Kovács Elvira volt, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a parlament európai integrációs bizottságának elnökhelyettese. Amellett, hogy beszámolt Szerbia európai integrációjának eddigi legfontosabb állomásairól, rámutatott: „Az EU regionális politikája nagyon fontos, nem csak az új tagállamok, hanem a tagjelölt országok számára is, hiszen a regionális fejlesztési alapok az EU költségvetésének egyharmadát teszik ki. Az EU joganyagának több mint hetven százaléka a regionális és helyi ügyek szabályozására vonatkozik, az európai térségek és városok pedig részt vesznek az EU költségvetése hetvenöt százalékának felhasználásában.”

A kisközösségek szempontjából az egyik legfontosabb tárgyalási fejezet a 22., amely a regionális politika és a strukturális eszközök összehangolásának témájával foglalkozik, hallhatták az egybegyűltek.
– Szerbiában 1953 óta létezik a Városok és községek Állandó Konferenciája, egy konzultatív testület, amely a végrehajtó hatalom és az illetékes minisztérium partnere, illetve egy olyan fórum, amely által a városok és a községek összehangolják saját álláspontjaikat és érdekeiket, valamint végrehajtják a regionális és helyi jellegű projekteket. Tekintettel arra, hogy az uniós előcsatlakozási alapok – az IPA – is részét képezik az EU regionális politikájának, azt hogy jó irányba haladunk, az is bizonyítja, hogy az IPA-alapok felhasználásának mértéke Szerbiában elérte a 98 százalékot. Ezért nagyon fontos a számunkra, hogy folytassuk a jól bevált gyakorlatot és fejlesszük az együttműködést, különösen a regionális és határokon átnyúló, IPA alapokból pénzelt együttműködési programokat. Ami ugyanennyire fontos a régió minden országa számára, azok a határokon átnyúló együttműködési, IPA pénzügyi támogatással megvalósuló programok. Ezek jelentőségéről maguk a számok beszélnek: az előző költségvetési időszakban (2007-2013-as év) összesen 35 nyilvános felhívás volt, 3598 benyújtott, 816 szerződött projekt, amelyeket 495 szervezet bonyolított le – taglalta Kovács Elvira, majd beszámolt arról, hogy az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium elkészítette a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításának tervezetét, amely többek között előírja azt a lehetőséget, hogy az önkormányzatok, szerveik révén, kövessék az európai integrációs folyamatot és fejlesszék adminisztrációs kapacitásukat.

Szerző: 
Magyar Szó, P.E. (Fotó: Gergely Árpád)