Egy törvénymódosítás csapdája

A köztársasági költségvetési rendszer átalakítására tett javaslat árnyékolta be a Tartományi Képviselőház csütörtöki ülését – Bojan Pajtić: Ha nem fogadják el a módosítási indítványokat, Vajdaság az alkotmánybírósághoz fordul

A tartományi képviselők a 2011. évi vajdasági költségvetés zárszámadását vitatták meg a parlament csütörtöki ülésén. Az adatokat Zoran Radoman pénzügyi titkár ismertette. Kiderült, hogy a korábbi évekből áthozott összegekkel együtt tavaly 53,8 milliárd dinár volt a bevétel, a kiadások pedig 50,6 milliárd dinárt tettek ki. A korábbi évekből áthozott összegeket nem beleszámítva, a büdzsé deficitet könyvelt el 746 millió dinár értékben. A vártnál kisebbek voltak a köztársasági átutalások, s a pénzügyi titkár furcsának találta azt is, hogy az állami költségvetés módosítása előtt a kormány nem egyeztetett a vajdasági vezetéssel. Mint mondta, ezt a módosítási indítvány gyors elfogadási szándékával magyarázza.

A Vajdasági Magyar Szövetség, fenntartásokkal ugyan, de megszavazta a zárszámadást.

– A VMSZ azért támogatta a zárszámadás elfogadását, mert az valós alapokon nyugszik, pontos képet ad az elköltött pénzről. Ezt egyébként a könyvvizsgáló cég által készített jelentés is megerősíti. Felszólalásomban azonban hangsúlyoznom kellett, hogy a zárszámadás egyes tételei nem szolgálják a tartomány érdekeit. A nagyberuházások kérdése például mindenképpen ezek közé tartozik. 2011-ben hárommilliárd dinárral kevesebbet biztosítottak erre a célra, mint az előző években. Ez azt bizonyítja, hogy nagyon rossz a viszony a szerbiai és a vajdasági hatalom között. Az előirányzott kilencmilliárdból Vajdaság végül csak hárommilliárdot kapott meg tavaly – nyilatkozta a zárszámadás elfogadását követően lapunknak Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője.

Prof. dr. Dragoslav Petrović, a tartományi kormány alelnöke szerint a vajdasági költségvetés mindig is átlátható módon készült, s ő is emlékeztetett a revizoroknak a három hónapos vizsgálatot követően megfogalmazott jó véleményére. Mint mondta, a könyvvizsgálóknak ugyan voltak apró észrevételeik, ezek azonban nem vonatkoztak komoly mulasztásokra, az esetleges bűnvádi feljelentésektől pedig egészen távol álltak.

Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője szerint ez a költségvetési jelentés is hűen ábrázolja a Demokrata Párt célt tévesztett politikáját, hiszen pontosan arra fordítják a legnagyobb összegeket, amelynek nincs sok köze Vajdaság fejlődéséhez. Mint mondta, a statisztika arra vall, hogy a tartományi gazdaság haldoklik, ezért a politika sürgős módosítására lenne szükség. Marijana Četojević, a Szerb Radikális Párt képviselője szerint a költségvetés teljes mértékben elveszítette fejlesztési jellegét. A köztársasági gazdaságpolitikát is kritizálta felszólalásában, melynek irányultsága, mint mondta, teljesen kideríthetetlen. A Szerbiai Szocialista Párt képviselői támogatták a zárszámadás elfogadását, annak ellenére, hogy ma már nem tagjai a parlamenti többségnek, s támogatási szándékukat Vesna Bjelić-Francuski képviselő jelentette be az ülésen.

MENNYI A HÉT SZÁZALÉK?

Az ülésen részt vett dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő is, aki a képviselők elé terjesztett zárszámadással kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az éppen a költségvetés fejlesztési jellegéről tanúskodik, s arról, hogy a kormány mindent megtett a munkahelyteremtés érdekében. Ennek az igyekezetnek a hatása meg is mutatkozik, tette hozzá, hiszen ma hatezerrel kevesebb munkanélküli van a tartományban, mint egy évvel ezelőtt. Az újságíróknak adott nyilatkozatában Pajtić arra a parlament előtti törvényjavaslatra is kitért, amely a jövőben ellehetetlenítené a Vajdaságot megillető hét százalék pontos kiszámítását.

– A költségvetési rendszer átalakításáról szóló törvény csapdát rejt. A tartománynak járó összeget kizárólag az adóbevételek alapján határozza meg, ahelyett, hogy a büdzsé egészét venné alapul a hét százalék kiszámításához. Az alkotmány egyértelműen fogalmaz ebben a tekintetben: a köztársaság költségvetésének az egészére kell hagyatkozni. Ha a parlamenti többség nem fogadja el az ellenzéki képviselők által benyújtott módosítási javaslatokat, a tartományi kormány eljárást indít majd az Alkotmánybíróságnál, s arra számít, hogy az megakadályozza majd a nyilvánvaló alkotmánysértéseket – jelentette be a tartományi kormányfő.

Pajtić közölte, hogy az Alkotmánybíróságnak a vajdasági hatásköri törvénnyel kapcsolatban meghozott döntése miatt október 4-én elfogadnak egy olyan intézkedéscsomagot, amely összehangolja az állami és a vajdasági intézmények munkáját. Úgy fogalmazott, hogy mindez a vártnál jóval kisebb mértékben korlátozza majd a tartomány illetékességi köreit, hiszen azok többségének más törvényekben is megvan a jogi megalapozottságuk, s nem csupán a megkérdőjelezett hatásköri törvényben szerepelnek. Ennek az intézkedéscsomagnak az elfogadása előtt, mint közölte, Ivica Dačić miniszterelnökkel is egyeztetni fog majd.

Dragoslav Petrović nem kívánt jóslatokba bocsátkozni a hét százalék kiszámításával kapcsolatban, de kijelentette, hogy a javasolt törvénymódosítás, amely visszaélésekre ad alkalmat, semmiképpen sem tartozik a megoldások közé. Mint mondta, a VMSZ és a DP módosítási indítványokat nyújtott be, melyek révén kijavítható a hiba.

Igor Mirović szerint Vajdaság finanszírozása mindaddig problémás marad, amíg nem szigorúan az alkotmány és a törvények szerint zajlik az eszközök kezelése. A megoldásnak a hatásköri törvény részét kell képeznie, hogy a polgárok ugyanis pontosan tudják, mekkora összeg illeti meg a tartományt, illetve hogy mire költik el ezt a pénzt – tette hozzá. Megállapította, hogy jelenleg egyik eleme sincs meg a vajdasági bevételek ellenőrzésének: azt sem tudni, mennyi jár, s azt sem tudni, mire megy el.

A tartományi képviselők csütörtökön döntöttek a petrőci Jan Kolar Gimnázium alapítói jogainak részleges átruházásáról is a Szlovák Nemzeti Tanácsra. Napirenden volt a Tartományi Fejlesztési Alap, a Vajdasági Pedagógiai Intézet, a VIP alap, valamint a Vajdaság Erdei és a Vajdaság Vizei közvállalatok zárszámadásainak megvitatása is.

„A DP-NEK VÁLTOZÁSOKRA LENNE SZÜKSÉGE”

Dr. Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke és a Demokrata Párt alelnöke újságírói kérdésekre válaszolva a DP-n belüli választásokra is kitért. Nem fog indulni az elnöki tisztségért, noha a pártban voltak erre irányuló kezdeményezések – jelentette be. Mint mondta: most már késő.

– Nem tudnék nyugodt lelkiismerettel a tükörbe nézni, ha most megváltoztatnám a régebbi nyilatkozatomat, amelyben azt mondtam, hogy nem jelöltetem magam. Ha korábban jönnek az efféle kezdeményezések, talán lett volna rá esély, így azonban tárgytalan az egész, s biztosan nem leszek elnökjelölt. Fontosnak tartom ugyanakkor elmondani, hogy a DP ma az egyetlen olyan párt, ahol efféle demokratikus versengés elképzelhető. Ez nem a párt dezintegrációjáról, hanem éppen erejéről tanúskodik – fogalmazott Pajtić.

Boris Tadić az elmúlt két évtizedben a DP negyedik elnöke, közölte, s arra a kérdésre, hogy a választásokon a jelenlegi pártelnök ellenlábasát támogatja-e majd, Pajtić azt mondta, szerinte változásokra van szükség.

– A DP tartományi szervezetének egységes álláspontja lesz majd a leendő pártelnök személyét illetően. Az eddigiekben már megállapítottuk, hogy a pártnak változásokon kell átesnie politikai és pártprogrambeli értelemben éppúgy, mint a személyi megoldások terén. A DP szociáldemokrata beállítottságú párt, melynek határozottabban kell síkra szállnia a hátrányos helyzetben lévők, a kisebbségek és az európai értékek védelme érdekében. Ehhez kádercserére van szükség a legalacsonyabb és a legmagasabb szinteken is – mondta.