Egy kalap alatt a vízgazdálkodási vállalatok

Módosításra javasolják a módosított felsőoktatási törvényt

A szerbiai parlament árnyékában ülésezett csütörtökön a tartományi parlament, ahol ennek ellenére 12 pontot tűztek napirendre, közöttük a felsőoktatási törvény módosításának indítványozását, kinevezték a gazdasági titkár helyettesét, elfogadták a Tartományi Garanciaalap és a Tartományi Nagyberuházási Alap ügyviteli jelentését.

A parlament elfogadta, hogy javaslattevőként lép fel a köztársasági parlament előtt a felsőoktatási törvény módosítása ügyében. Mint azt Svetlana Lukić-Petrović, a képviselőház oktatási, tudományos, kulturális, sportbizottságának elnöke indoklásában elhangzott, a 2005-ben meghozott felsőoktatási törvény a gyakorlatban nem állta meg a helyét, az idén átesett egy módosításon. Mégis a módosított törvény alkalmazásával is csakhamar, a 2012/13-as tanévbe való iratkozáskor kiderült, hogy egyenlőtlen helyzetbe hozza a költségvetés terhén tanuló harmad- és negyedéves egyetemi hallgatókat. Ennek kiküszöbölésére készült az indítvány, melyet a képviselők többsége, közöttük a VMSZ jelenlevő képviselői elfogadtak. A javaslatot a köztársasági parlament elé terjesztik.

Kávai Szabolcs (VMSZ) képviselő szerint a javaslat lényege az, hogy a költségvetés terhén tanulhatnának azok az idén másodévre iratkozó egyetemi hallgatók, akik a 2011/12-es tanévben legalább 48 pontot, azok a harmadévesek, akik összesen legalább 96 pontot, illetve azok a negyedévesek, akik tanulmányaik során legalább 144 pontot gyűjtöttek össze.

A következő, 2013/14-es tanévben a tandíjmentes tanulmányok beírásához a javaslat szerint a másodévre iratkozóknak 50 pontra, a harmadévre iratkozóknak 98, a negyedévre iratkozóknak pedig 146 pontra lesz szükségük, így az „idősebb” hallgatókat sem károsítaná meg a törvény.

A Tartományi Képviselőház szavazattöbbséggel elfogadta a kormány javaslatát, hogy a tartomány területén működő tizenhat vízgazdálkodási vállalat a Vajdaság Vizei közvállalat birtokába szálljon vissza, és így a jelenleg társadalmi tulajdonban levő vízgazdaságok ismét állami tulajdonba kerülnének. A tervet öt év leforgása alatt hajtanák végre, és a tartomány részéről mintegy 10 millió euró tőkeinjekciót igényelne.

– A legújabb privatizációs törvények a társadalmi tulajdont nem ismerik fel, ezért látták szükségességét annak, hogy feltőkésítéssel, a tartományi eszközök bevonásával 51 százalékos tartományi tulajdonba kerüljenek át a Vajdaság Vizei közvállalatba. A vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés, a vízlecsapolás, az árvízvédelem kérdései ezután központi kontroll alá kerülnek, állami hatáskörbe tartoznak majd, átláthatóbbá, tervezhetőbbé válhatnak, mondta a javaslat ismertetőjében Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkár.

A Vajdasági Magyar Szövetség álláspontja szerint is a vízgazdálkodási vállalatokat pozitív irányba csakis úgy lehet elmozdítani, ha feltőkésítési folyamatba kapcsoljuk őket, azaz a meglévő társadalmi tulajdonból a tartományi eszközök bekapcsolásával állami tulajdont képezünk – mondta felszólalásában Juhász Attila képviselő.

A képviselőház megvitatta a Tartományi Garancia Alap tavalyi évi ügyviteléről szóló jelentését. Az ellenzéki pártok képviselői arra mutattak rá, hogy immáron egy ilyen intézet működése idejétmúlt, olyan hitelezési vonalai is vannak, melyekre egész éven át egyetlen jelentkező sem volt. A többi pályázatokon sem volt kimondottan nagy érdeklődés, de az alap 13 foglalkoztatottja így is kézhez kapta átlagban a bruttóban kifejezett havi 225 ezer dináros fizetését. Az alap szükségtelenségét az is jelzi, hogy a forgótőke egy része, kereken egymilliárd dinár, amelyet az érdekeltek között oszthattak volna szét (ha lett volna), a bankban hever kihasználatlanul.

A hatalmi pártok képviselői azzal érveltek, hogy az amúgy is lábadozó mezőgazdaságunk további fejlesztése elképzelhetetlen ilyen jellegű hitelintézetek működése nélkül, melyek jócskán enyhítenek a jelenlegi banki hiteligénylési feltételeken. Miodrag Vasin tartományi gazdasági titkár szerint nem annak kell képeznie a vita tárgyát, hogy van-e létjogosultsága az alapnak, hanem mi mindent kapott ezzel Vajdaság (mező)gazdasága. A garanciaalap modern európai gazdasági mintára épült és sokat jelentett abban, hogy az utóbbi években számos termelő új erőgéphez juthasson. Szavazattöbbséggel elfogadták a jelentést.

Ugyancsak heves vitát váltott ki a Tartományi Nagyberuházási Alap háromévi, 2009. november 11-e és 2011. december 31-e közötti időszakra vonatkozó ügyviteli tervének megvitatása.

Milenko Jovanov, az SZDP frakcióvezetője azt rótta fel, hogy az utóbbi években többször láthattuk a napfogyatkozást, mint a nagyberuházási alap ügyviteli jelentését, de a mostaniból sem derül ki, miért nem kezdték meg a bánáti főút megépítését, miért nem láttak hozzá a Fruška gorát átszelő alagút kiépítéséhez, és egyáltalán hova lett a „mi pénzünk”. A legnagyobb gond az, hogy az alap immár három éve ügyviteli jelentés nélkül dolgozik.

Kern Imre a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyetteseként az újságíróknak nyilatkozva elmondta, az alap igazgatóbizottsága az említett időszakban 270 határozatot hozott 16 milliárd dinár értékben, de ennek nagy része 2010-ben született meg. 2011-ben a pénzügyi helyzet miatt nagyon kevés döntés született. A három év alatt a kivitelezőknek 15 milliárd dinárt fizettek ki, lényegesen kevesebbet, mint amennyit az alkotmány előirányzott, azonban az alapvető célkitűzéseket teljesítették, ugyanis Vajdaság mind a 45 községében sikerült beruházni, még ha kevés pénzzel is.

– Annyi pénzt fizettünk ki, amennyi rendelkezésünkre állt, ugyanis az eszközöket a köztársasági költségvetésből utalják át a tartományiba, amely továbbítja az alap kasszájába. Tavaly év közepén 5,8 milliárd tartozása volt az alapnak a kivitelezők felé, ezt mára sikerült 1,8 milliárdra csökkenteni – mondta Kern.

***

A Tartományi Képviselőház Juhász Bálintot (VMSZ) választotta meg a tartományi gazdasági, foglalkoztatási, nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár helyettesének.

– Úgy látom, a következő időszak tele lesz kihívásokkal, személyesen is, és a tartományi gazdaági kérdésekben is. Szeretnék az elvi kérdések mellett a gyakorlati kérdésekkel is foglalkozni. A magyar közösségnek a gazdasági életben való részvétele egyik szegmense lesz a titkárhelyettesi pozíciónak – mondta Juhász Bálint.