A Duna-stratégia eredményeiről egyeztettek Újvidéken
Nemzetközi konferencia keretein belül egyeztettek ma Újvidéken a Duna-stratégia keretében elért eddigi eredményekről.
Az évi tanácskozáson a stratégiában részt vevő, és az az iránt érdeklődő felek vettek részt. Az eseményen sor került a Szerbiát érintő határokon átnyúló együttműködési programok bemutatására is.
Szerbia a Duna középső szakaszán helyezkedik el, így a Duna-stratégia a folyó mentén lévő vajdasági települések számára is nagy lehetőségeket rejt magában.
Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere szerint a stratégia a Tisza mentén elhelyezkedő településeknek is esélyt ad a fejlesztésekre, így Zentának is alkalma lesz felújítani a folyami kikötőjét. Ceglédi Rudolf, polgármester, Zenta: „Tulajdonképpen, amit sikerült elérnünk, az szintén a Duna-stratégia része lehet, hogy a Tisza is nemzetközi hajózási útvonallá vált. Ettől kezdve be tudunk kapcsolódni a Duna menti közlekedési útvonal vérkeringésébe.”
Nemcsak maga a folyó adta lehetőségek kihasználása, hanem a Duna-stratégiában részt vevő 14 országgal való közvetlen és egyenrangú együttműködés is nagyon fontos és tanulságos Szerbia számára – mondta el a konferencián Ana Ilić, a szerbiai kormány eurointegrációs irodájának igazgatóhelyettese. „Sok projekt van, amely közvetlenül hozzájárul a Duna-stratégia megvalósításához. Ezek transznacionális jellegű projektek, tehát több ország vesz részt a megvalósításukban. Ide tartoznak például a belvízi hajózás navigálását, vagy a természeti erőforrások megőrzését érintő projektek. Másfelől vannak bilaterális projektek, ahol két szomszédos ország közösen valósít meg jelentős határ menti projekteket. És vannak a nemzeti projektek, amelyeket eddig is terveztünk és a jövőben is fogunk. Ilyen például a galambóci vár felújítása.”
Szerbia a nehézségek ellenére is minden téren nagymértékben hozzájárul a Duna-stratégián alapuló projektek kivitelezéséhez – emelte ki az eseményen Matija Vilfan, a brüsszeli Duna Stratégia Pont irodavezetője. „Felmérést végeztünk Szerbia részvételéről a Duna-programban. Az eredmények azt mutatják, hogy az első felhívásban több mint 66 szerbiai partner vett részt sikeresen a projektek megvalósításában. Akadályok az emberi erőforrások kapacitásánál, valamint a pénzelési lehetőségekről folytatott kommunikációnál tapasztalhatóak.”
A nemzetközi tanácskozást Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitotta meg, aki a Duna-stratégia megvalósításának elveire emlékeztette a jelenlévőket, amelyek szerint a hangsúlyt az új ötletekre, a jobb koordinálásra és a már meglévő intézmények hatékonyabb együttműködésére kell fektetni.
