You are here

Magyarország kitart a délkelet-európai országok EU-tagsága és a bővítés szükségessége mellett

Magyarország erősen támogatja az Európai Unió bővítési folyamatait, hiszen a nyugat-balkáni országok nélkül nincs befejezve az EU-projektum – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Magyar Országházban ma megtartott, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján. A már hagyományos találkozón, amit Magyarország parlamenti elnöke minden második évben hív össze, a vendéglátó magyar házelnök mellett jelen volt a lengyel, cseh,  szlovák, albán, észak-macedón, montenegrói, boszniai, boszniai szerb, vajdasági és a szerbiai parlament képviselője is.

A délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozójának központi témája az Európai Unió tagságának bővítése volt. Maja Gojković, a szerb parlament elnök asszonya arra hívta fel a figyelmet, hogy tanúi vagyunk a bővítési folyamat leállításának. Erről tanúskodik az is, hogy az EU nem kezdte el Észak-Macedóniával és Albániával a társulási tárgyalásokat, Szerbiával pedig lelassultak a tárgyalási fejezetek megnyitásával. A képviselőház sajtószolgálatának közleménye értelmében  Gojković asszony rámutatott, hogy az EU-tagság bővítése kapcsán lelassult politika Szerbia lakosságában elégedetlenséget vált ki, hiszen az országban jelentős reformok valósulnak meg, és az ország aktívan részt vesz minden kihívás leküzdésében, amivel az EU-nak is szembesülni kell. Ilyen a migránsválság kezelése is. Gojković megköszönte a visegrádi négyek (V4) országainak, hogy támogatják az EU-tagság bővítését és értékelik mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket Szerbia tesz a reformok megvalósítása terén.

Szerbia az EU-csatlakozás útján elkötelezetten és szorgalmasan dolgozik a tárgyalási fejezetekben megfogalmazott célok megvalósításán, ám gyakran az Európai Unió ezt nem részesíti kellő támogatásban – emelte ki Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke. Felszólalásában rámutatott azokra a törvény-előírásokra, amelyeket Szerbia meghozott, illetve amit tett a kisebbségi politika és a nemzeti kisebbségek, valamint a többségi nemzet közötti kapcsolatok javítása terén. Mint mondta, törvények nemcsak megszülettek, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák őket, és Szerbia jó példája lehet több európai államnak is e téren – áll a tartományi képviselőház közleményében.

A tanácskozáson szóba került az euroatlanti csatlakozás is. Ezzel kapcsolatban Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó magyar külpolitikai stratégia a jövőben is változatlan marad.

Kiemelte, az elmúlt években az erős magyar támogatásnak is része lehetett abban, hogy Horvátország elnyerte megérdemelt EU-s tagságát, Albánia, Horvátország és Montenegró belépett a NATO-ba, és meghívást kapott Észak-Macedónia is. Hozzátette, minden európai uniós válság ellenére Magyarország úgy véli, hogy nem állhat meg Európa újraegyesítésének folyamata, az uniós tagság szempontjából nem maradhatnak fehér foltok Európa délkeleti részén. Szavai szerint az európai béke és jólét szempontjából jelenleg az EU-nak nincs politikai alternatívája, ezért Magyarország a szuverén, de együttműködésre képes nemzetállamok alkotta, erős unióban érdekelt, amely „az önök országai számára is vonzerőt sugározva a biztonság, a stabilitás és a jólét zálogát jelentheti” – mondta a jelenlévő parlamenti vezetőknek Kövér László, az MTI tudósítása szerint.

Kövér arról is beszélt, hogy az idei találkozóra meghívták a visegrádi négyek parlamenti elnökeit is, mert nekik is, akárcsak a magyaroknak, hasonlóan fontos az EU bővítése.

A nyitóbeszédek után a tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott, de a konferencia végén egy közös dokumentumban tettek hitet az Európai Unió további bővítése mellett. Közösen hívják fel a figyelmet arra, hogy az intézményi bővítés az Unión belüli és az oda vágyó államok közös érdeke, hivatkozva az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére, miszerint minden európai állam az EU tagjává válhat, ha ugyanazokat az értékeket követi. A közös nyilatkozatban arra is kitérnek, hogy a délkelet-európai országok tagsága nemcsak a régió biztonságát és stabilitását, valamint a jólétet erősítené, hanem az egész kontinensét. A dokumentumot elküldik majd az EU és a tagállamok parlamenti vezetőinek is.

 

Szerző: 
Magyar Szó, mh