Az IPA-program újabb prioritásairól tanácskoztak Újvidéken
A szerb-magyar határon átnyúló IPA-program következő, 2021-2027-ig terjedő szakaszáról tartottak ma tanácskozást a Tartományi Képviselőházban. A megbeszélések célja a prioritások meghatározása volt.
A palicsi magyar és a mórahalmi szerb művelődési központ, a Kübekháza-Rábé határátkelő, a Nagy-Bácskai-csatorna, azaz a Ferenc-csatorna iszaptalanításának kezdeti szakasza, a Szabadka-Baja vasútvonal felújítása. Egyebek mellett ezek voltak az elmúlt időszak jelentősebb szerb-magyar határ menti IPA-program eredményei.
Most az újabb, 2021-től 2027-ig terjedő időszak programjairól tárgyaltak. Erős Ervin, igazgató, CESCI Balkans: „Ebben az első körben, ebben a 6 hónapos folyamatban elsődlegesen a témaköröket fogjuk kiválasztani, amelyek érdekes lehetnek a következő programidőszakra.”
Mivel európai uniós forrásokról van szó, a tempót Brüsszel diktálja, azonban Szerbia és Magyarország érdeke, hogy megfelelő módon felkészüljenek, és élni tudjanak az EU-alapokból érkező támogatásokkal - hangzott el a tanácskozáson. Ocskay Gyula, főtitkár, CESCI - Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata: „Tekintettel arra, hogy a Brexit körül elég komoly bizonytalanságok voltak, és az Európai Parlamenti választások, miután az Európai Bizottság felállása egy féléves procedúra, ezért ezek a folyamatok lelassultak, viszont a programnak 2021 januárjában el kellene indulnia. Ezért döntött úgy a magyar irányító hatóság, hogy kezdeményezi a tervezési folyamat elindítását olyan tervezési tevékenységekkel, amikhez ezek a rendeletek még nem szükségesek, tehát a végleges rendeletek.”
A kerekasztal beszélgetést Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitotta meg: „A 13 különböző területből fogják a résztvevők meghatározni, hogy az ő meglátásuk szerint mi a prioritás, hasonló jellegű workshopnak a szervezésére kerül sor majd Magyarországon is, utána ebbe be fognak kapcsolódni a minisztériumok, a tartomány, az önkormányzatok, ez egy nagyon-nagyon hosszú folyamat, de azt remélem, hogy a folyamatnak a végén egy olyan lehetőség rendszer fog felvázolódni, amelyben mindenki megtalálja a maga érdekeit.”
Az újvidéki tanácskozáson szerbiai és magyarországi civil szervezetek, valamint önkormányzati képviselők vettek részt.
