Ugrás a tartalomra

Az ígéreteket követő száz nap

A hatalmiak azt állítják, sikerült előremozdítani Szerb iát, az ellenzékiek szerint viszont a korábbinál rosszabb helyzetbe kerültünk

A július 27-én megalakult köztársasági kormány vasárnap lesz száznapos. Ivica Dačić kormányfő expozéjában a gazdaság fellendítésére helyezte a hangsúlyt. Az európai uniós integráció, Koszovó megőrzése, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az egészségügyi rendszer és az oktatás fejlesztése mind attól függ, hogy sikerül-e biztosítani az ország gazdasági fennmaradását – fejtegette Dačić. Mint mondta, a kormánynak fejlesztési jellegű gazdasági politikát kell folytatnia. Az egyre rosszabb demográfiai mutatókról szólva hangsúlyozta, hogy a kormány számos intézkedés foganatosításával igyekszik majd serkenteni a szerbiaiak gyermekvállalási szándékát. A kormány nevében megígérte, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az Európai Tanács még az idén kitűzze Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Koszovó tekintetében leszögezte: Szerbia nem ismeri el annak függetlenségét, ugyanakkor Belgrád folytatni kívánja a párbeszédet Prishtinával, az új hatalom maradéktalanul elismeri az előző kormány és a prishtinai illetékesek megállapodásait, illetve alkalmazni is fogja ezeket.

Arról, hogy mennyire jár a kormány a miniszterelnök által száz nappal ezelőtt felvázolt úton, hat parlamenti párt képviselőjét kérdeztünk.

NYITOTTSÁG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakciójának a vezetője: „Pozitívumként említeném a korrupcióellenes harcot, amely időként ugyan nem nélkülözi a boszorkányüldözés eszköztárát sem, de konkrét eredményeket sikerült felmutatnia. A Dačić–Thaçi-találkozó szintén örvendetes előrelépés, és hatalmas bátorságra enged következtetni a kormányfő részéről. Készül a Koszovó-ügyi dokumentum is, amely állítólag realisztikus és pragmatikus lesz. Azért emelem ki Koszovó kérdését, mert egyértelmű, hogy Szerbia európai integrációja ennek a rendezésén múlik. A minisztériumok közül az igazságügyit és a mezőgazdaságit említeném. Előbbi ígéretet tett a kis értékű lopásokra, valamint bizonyos vajdasági bíróságok visszaállítására vonatkozó javaslatunk elfogadására, utóbbi pedig kifizette az elmaradt támogatásokat, és törvénnyel fogja szabályozni a jövőre vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat. Ez bizonyítja, hogy ellenzékből is eredményt lehet felmutatni. Negatívumként említeném, hogy a külpolitikában továbbra is a tévelygés jellemző. Őszinteségből továbbra is hiány van, demagógiából és populizmusból viszont kivitelre is marad. A legnagyobb negatívum a jegybankról, valamint a költségvetés rendszeréről szóló törvények módosítása. Utóbbi Vajdaság még ravaszabb kirablásához vezet majd.”

ELŐRELÉPÉS A KOSZOVÓI KÉRDÉSBEN

Ljubica Vasić, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház európai integrációs bizottságának tagja: „Annak ellenére, hogy a kormány „fiatal” és súlyos gazdasági, valamint politikai problémákkal kellett szembesülnie az első naptól kezdve, kiemelkedő érettségről tett tanúbizonyságot a fennálló kérdések kezelésének tekintetében. Kiemelném az úgynevezett koszovói lábjegyzettel kapcsolatos döntést, valamint a Prishtinával folytatott párbeszéd megújítását, illetve magasabb, politikai szintre történő emelését és a kapcsolatok normalizálódási folyamatának elindítását. A jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk majd Szerbia európai integrációjára. Számunkra a belső reformok végrehajtása és az európai értékek meghonosítása a legfontosabb. Ez vonatkozik a politikára, de a mindennapokra is. A reformok végrehajtását annak ellenére is folytatnunk kell, hogy az Európai Unió pillanatnyilag tartózkodó a bővítés tekintetében. Először önmagunk számára kell vonzóvá válnunk, hogy így váljunk vonzóvá annak a családnak a számára, amelyhez tartozni szeretnénk.”

ROSSZABBUL ÉLÜNK

Szántó Róbert, a Demokrata Párt tartományi parlamenti képviselője: „A kormányt alkotó pártok nem teljesítik kampányígéretüket, hogy a polgárok jobban fognak élni, sőt, az áfa növelése és az ezt követő áremelkedés miatt az emberek rosszabbul élnek, mint mondjuk négy hónappal ezelőtt. Az utóbbi néhány hónapban egyre távolabb kerültünk az EU-tól, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját sem nyerjük el idén. Az is az új összetételű kormány számlájára írandó, hogy az elmúlt hetekben ismét veszélybe került Szerbia vízummentessége. Ne feledkezzünk meg az alkotmánybíróság azon döntéséről sem, amely miatt Vajdaság elveszítette hatásköreinek jelentős részét. A tartomány ezzel sokkal kevesebb jogkörrel rendelkezik, mint példának okáért fél évvel ezelőtt. A költségvetési rendszer alapjairól szóló törvény módosítása szintén csapás Vajdaságra nézve, hiszen nagyon rafináltan megoldották, hogy a tartomány sokkal kevesebb pénzt kapjon a köztársasági büdzséből, mint korábban. Mindebből látszik, hogy a kormány első száz napjáról semmi jót nem lehet mondani.”

ALÁÁSOTT REGIONÁLIS KAPCSOLATOK

Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga köztársasági frakcióvezetője: „A kormány első száz napja nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket a hatalmi pártok a választási kampány során ígértek. Sőt, azokkal ellenben jártak el. Megnövelték az áfát, amely az árak növekedéséhez és a rosszabb életszínvonalhoz vezetett. A hatalmiak politikai ellenfelei média-hajtóvadászat áldozatai. Szerbiát egyre komolyabban fenyegeti a vízumkényszer visszaállítása, és távolabb kerültünk az európai integrációtól, mint az utóbbi hat-hét évben bármikor. A köztársasági elnök minden egyes nyilatkozatával csapást mér a hosszú ideig épített regionális kapcsolatokra. A köztársasági kormány több törvénymódosítással is hátrányos helyzetbe juttatta Vajdaság polgárait. Ezek közül egyik a költségvetési rendszerről szóló törvény. A helyi önkormányzatok hatalmi összetételének átalakítása a köztársasági mintájára bizonyítja, hogy a kormány egyáltalán nem tanúsít megértést a helyi demokrácia és a községek, városok polgárai döntésével szemben. Mintha feleslegesnek tartanák a helyhatósági választásokat.”

DINAMIZMUS ÉS KÖVETKEZETESSÉG

Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt köztársasági frakciójának vezetője: „Az Ivica Dačić vezette köztársasági kormány első száz napja az állami célok és a miniszterelnök expozéjában felsorolt tervek vonatkozásában dinamizmusról és következetességről tanúskodik. Folytattuk az európai integrációt, amely mára sokkal előrébb jutott, mint korábban. A koszovói kérdés megoldása, a szervezett bűnözés és korrupció ellenes küzdelem – ezeken a területeken szintén előrelépést sikerült megvalósítanunk. Persze a polgárokat leginkább a gazdasági és szociális körülmények érdeklik, az új kormány pedig ezeken a területeken is bizonyította, hogy kész felelősséget vállalni, és célirányos intézkedésekkel igyekszik kihúzni a szakadékból a szerb gazdaságot. A nemzetközi közösség magas rangú képviselőinek belgrádi látogatásai is bizonyították, hogy a nemzetközi közösség megfelelő módon értékeli, illetve erősíti a Dačić kormányfő és kabinetje által képviselt politikát. Az elkövetkezendőkben hasonló és még intenzívebb tempóban fogunk dolgozni, hiszen ellenkező esetben esélyeket szalasztanánk el.”

STATUS QUO

Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője: „Semmi jót nem tettek, az ország status quóban él. Ami pedig nem fejlődik, az előbb vagy utóbb tönkremegy. Szerbiában továbbra is 735 ezer munkanélküli van. Ezzel párhuzamosan egyre növekszik az infláció, az árak már az egekben vannak. Intézményeink továbbra is hanyatlanak, a kormány, a miniszterek pedig átveszik ezek hatáskörét. Beszélhet a korrupcióról miniszter vagy a kormány más tisztségviselője, de a jelenség ellen nem harcolhatnak az erre felhatalmazott intézmények: a rendőrség, az ügyészségek és a bíróságok helyett. Az sincsen rendjén, hogy az alkotmánybíróság 800 bírót visszahelyezett munkahelyére. Szintén az alkotmánybíróság tekintetében említeném a döntést, amellyel Vajdaság elveszítette hatásköreinek egy részét. Meg vagyok róla győződve, hogy mindkettő alkotmánybírósági döntésben tetten érhető a köztársasági hatalom befolyása. Koszovóval kapcsolatban titkolják elképzeléseiket az ellenzék elől. És ne felejtsük el, hogy ez a rövid idő alatt mennyire megromlott a köztársasági kormány viszonyulása Vajdasághoz. Mindez nagyon rossz érzéseket ébreszt az előttünk álló hónapok és évek tekintetében.”

 

 

Szerző (Forrás)
Pesevszki Evelyn, Magyar Szó
Többi hír
A közelgő európai parlamenti választásokról és a Vajdaságban, illetve Szerbia egyéb térségeiben valószínűleg június 2
Nem csak a magyarok számára lehet fontos, hogy az EP-ben vajdasági képviselő is jelen legyen