Az együttműködés építése

Tanácskozott a Magyar Nemzeti Tanács és a Szerb Országos Önkormányzat

Több találkozót követően tegnap Szabadkán, a Magyar Házban tartotta meg közös tanácskozását a Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat vezetősége. A rendezvényre az MNT alapításában és társalapításában működő intézmények vezetőit is meghívták. Az eseményt Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja és dr. Rusz Radován konzul is megtisztelte jelenlétével.

A rendezvényt dr. Nenad Ivanišević, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkára, a Magyar–Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság szerb társelnöke és Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke nyitották meg.

Köszöntőjében Ivanišević fontosnak tartotta köszönetét tolmácsolni a magyar kormánynak, amiért igyekszik jobbá tenni a magyarországi szerb közösség helyzetét. Az általa társ-vezetett vegyes bizottság munkáját sikeresnek értékelte, és kifejtette, a jövőben nem történhet meg, hogy évekig nem ül össze. Ivanišević újságírói kérdésre válaszolva a vegyes bizottság által már korábban is érintett, ám továbbra is nyitott kérdések között említette a körzethatárokat, valamint a magyar nyelvű egyetemi felvételi témáját. A szerbiai elnökválasztás folyamatának befejeztét követően összehívják a vegyes bizottság ülését, és folytatják a tárgyalást, nyomatékosította.

Pásztor István szintén a folyamatos párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, kifejtvén, hogy a két nemzeti kisebbségi közösségnek van miről beszélgetnie, ezért a vegyes bizottságnak hosszabb kihagyás nélkül kell üléseznie. Értékelése szerint a magyar és a szerb kormány, valamint a társadalom is nyitott egymás iránt, és fontosnak tartja az esetleges nyitott kérdések konstruktív megoldását.

A nemzeti kisebbségi közösségek számára az a legfontosabb, hogy sehol se a destabilizáció forrásaként éljék meg őket – mondta a házelnök.

– A nemzeti identitás és a hazához való kötődés érzése, azaz az összetett identitás nem jelent veszélyt a többségi nemzetre nézve.

A két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók, mint amilyenek most, ennek pedig éppen a két kisebbségi közösség a haszonélvezője, azaz nem csupán haszonélvezője, hiszen ők maguk is hozzájárultak a kapcsolatok jobbá tételéhez. A tervek szerint a kormányközi vegyes bizottság őszre ismét összeülhet, és ekkor a nyitott kérdésekkel foglalkozik majd – fogalmazott Pásztor István.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEMUTATÁSA

A folytatásban mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ismertette a tanács felépítését, hatásköreit. Szavai szerint a tanácsot leghitelesebben talán úgy lehet körülírni, mint a vajdasági magyarság legfőbb, közvetlen módon megválasztott kulturálisautonómia-szervét.

A továbbiakban Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke tartott előadást a bizottság munkájáról, rámutatván, hogy a testület a ráruházott hatáskörök mentén segíti az MNT munkáját, hatékonyabbá téve azt. A végrehajtó bizottság két év alatt 97 alkalommal ült össze, és nagyjából 650 döntést hozott, emellett pedig az úgynevezett terepi munkára is nagy hangsúlyt fektet.

A magyarországi Szerb Országos Önkormányzattal az elnök, Szutor Pejić Vera ismertette meg a hallgatóságot. Az 1993-ban elfogadott, nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény Magyarországon 13 nemzeti és etnikai kisebbséget ismer el, továbbá bevezette az önkormányzati rendszert is. A szóban forgó jogszabály alapján 1995-ben megalakult a Szerb Országos Önkormányzat, amelynek legfőbb szerve a közgyűlés. Az önkormányzat élén az elnök áll, négyéves mandátummal a közgyűlés választja meg. Az országos önkormányzat intézményei közé tartozik a Szerb Intézet, a Szerb Művelődési Intézet, a Pedagógiai Intézet, a Magyarországi Szerb Színház és a Szerb Hetilap.

A szerbség legnagyobb és egyben legfontosabb oktatási intézménye a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Budapest mellett, Battonyán, szerb–magyar vegyes tannyelvű óvoda és nyolcosztályos általános iskola működik. Szerb óvoda és alsó tagozatos általános iskola működik még Deszken, Szegeden, Pomázon, Lóréven, Csépen és Százhalombattán. Van még szerb nyelvű oktatás Csanádon és Újszentivánon is, ahol a gyermekek a szerb nyelvet külön órák keretében tanulhatják.

A sajtónak nyilatkozva Szutor Pejić Vera a szerb állam támogatáspolitikájáról beszélt. Szavai szerint a külhoni szerbek csak pályázatokon juthatnak anyaországi támogatáshoz, közvetlen támogatásra nincsen lehetőségük. A felek közötti kapcsolatok egyre gyengülnek, főleg azóta, hogy megszűnt az illetékes minisztérium, így nincsen kihez fordulniuk – tette hozzá az elnök.

NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓ

Ljubomir Aleksov a magyar Országgyűlés szerb nemzetiségi szószólója, aki az összejövetelen az általa betöltött új és sajátos intézményt ismertette. A szószólók közvetlen kapcsolatban állnak a képviselőkkel. Bár szavazati joggal nem rendelkeznek, a parlament munkájában részt kell venniük, úgy a plenáris üléseken, mint a nemzetiségi bizottság munkájában. A szószólók szót kérhetnek a plenáris üléseken, kérdést intézhetnek a kormány képviselőihez, interpellációval viszont nem élhetnek. A bizottsági munka révén a törvényalkotás folyamatában is részt vehetnek. A parlamenti szószószóló csak azokhoz a napirendekhez szólhat hozzá, amit előzőleg a házbizottság nemzeti napirendnek nyilvánított. Egy-egy ülésszakban nagyjából 12 napirendet nyilvánítanak automatikusan nemzeti napirendnek.

Ljubomir Aleksov szerint a nemzetiségi jelenlét kedvező változásokat hozott a nemzeti közösségek életében. Ez egyrészt törvénymódosításokban nyilvánul meg, másrészt abban, hogy 13 év helyben topogást követően 2014 óta folyamatosan javul a nemzeti közösségek pénzellátása. A parlament 2014. évi megalakulását követően 3,9 milliárd forintot különített el a kormány erre a célra, idén viszont már 9 milliárdot.

A felszólalást követően az egybegyűltek Virág Gábor felelős szerkesztőnek és a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatójának, valamint Brenner János szerkesztőnek a közreműködésével Mirjana Burzan és Kacziba Ágnes Szerb–magyar szótárával ismerkedhettek meg.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A tanácskozást követően Hajnal Jenő és Szutor Pejić Vera aláírták a két szerv együttműködési megállapodását, majd Varga Tamás, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója és Milan Đurić, a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatója is aláírták az intézményeik közötti együttműködési szerződést.

Hajnal Jenő elmondása szerint a két kisebbségi önkormányzat találkozója és együttműködése tovább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat. Az MNT elnöke a sajtónak nyilatkozva azt mondta, a két kisebbségi önkormányzat egységes álláspontot képvisel, ezt tükrözi az együttműködési megállapodás is, amely lehetőséget biztosít a szakintézmények, az oktatási intézmények, a kiadói tevékenységet és dokumentáló tevékenységet végző intézmények számára, hogy külön-külön együttműködési szerződéseket írjanak alá. A két testület baráti és szoros együttműködést szeretne kialakítani, amelynek során évente legalább két alkalommal egy-egy témát szakmai szempontból járhatnánk körbe. Ilyen téma lesz a szerb–magyar és a magyar–szerb szótár kérdése – tette hozzá Hajnal Jenő.

A Szerb Országos Önkormányzat reméli, hogy a megállapodás értelmében intézményei és az MNT között szoros együttműködés alakul ki, hiszen ez mindkét fél számára hasznos lehet – fejtette ki a sajtónak nyilatkozva Szutor Pejić Vera.