You are here

A Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című műve alapján, a budapesti Nemzeti Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciójában készült előadás díszbemutatójával ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének ma este a Zentai Magyar Kamaraszínház újonnan kialakított kamaratermét.​

Az előadás díszbemutatóját megelőző alkalmi ünnepség kezdetén Ivana Damjanov és a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatának tagjai adtak alkalmi műsort, majd Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezt követően Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára mondott köszöntőt, hangsúlyozva, 2010 óta a Magyar Kormánynak a magyar nemzet határon átívelő egysége érdekében tett lépései meghozták eredményüket, hiszen a korábban tabunak számító Kárpát-medencei tér a Magyar Kormány támogatásának is köszönhetően Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben és a Felvidéken is a jelen természetes valósága. Kifejtette, a Magyar Kormány kész arra, hogy az elvándorlás elleni küzdelemben is segítse a Kárpát-medencei magyar közösségeket, hiszen – mint mondta – ezt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyek az elmúlt évek során indítottak útjára. Leszögezte, a jövőben is támogatják azokat az intézményeket, amelyekben a vajdasági magyarok összejöhetnek, ahol ápolhatják kultúrájukat és megélhetik összetartozásukat, illetve amelyekben otthonra lelhetnek. Végezetül arra kérte vajdasági magyarságot, hogy a jövő évi magyarországi választáson is mutassa meg tettrekészségét.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében leszögezte, van, hogy a politika és a művészet összefogásából nagyszerű dolgok születnek, majd hozzátette, a Zentai Magyar Kamaraszínház újonnan kialakított kamaraterme mindenképpen ilyen. Úgy fogalmazott, jól döntöttek, amikor Ceglédi Rudolffal, Zenta község polgármesterével támogatták azt a kezdeményezést, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház társulatot kapjon. Mint mondta, hálás az azóta kiforrott és összeért társulatnak, hogy nemcsak a felnőtt közönséget varázsolják el művészetükkel, hanem a fiatalokat és a gyermekeket is, valamint arra is, hogy meghallgatták Wischer Johannt, és elhitték neki, hogy óriási szükségük van egy kamarateremre, hiszen – ahogyan fogalmazott – a színház falai között akkor tud kiteljesedni a művészet, ha sokféle módon, kamaradarabokkal, monodrámával, kísérleti előadásokkal is kipróbálhatják magukat a művészek, amihez értelemszerűen térre van szükségük. Legyen színház és legyen művészet, maradhassunk nézők és emberek, hiszen ha a politika ezt lehetővé teszi és a színház ezt nem zárja ki, értelmet nyernek a küzdelmek – szögezte le beszéde zárásaként Pásztor István.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a zentai színjátszás meghatározó momentumait elevenítette fel köszöntőjében, amelyben kiemelte, egykoron a Zentai Színtársulat elnevezés is csak arra volt jó, hogy gyűjtőfogalma legyen mindannak a színházi kísérletezésnek és műhelymunkának, amely 1990 novemberétől napjainkig folyik az épületben, és amelynek hála 2008-ban hivatásos színház, 2013-ban pedig már állandó magyar színházi társulat jöhetett létre, a Zentai Magyar Kamaraszínház. Beszéde végén Burányi Nándort idézte, aki az egykori Érintők című előadás bemutatója kapcsán azt írta, nem sok világraszóló szenzáció volt Zentán az elmúlt 10-20 évben, de az előadás az lehetne, majd hozzátette, azt azonban, hogy valóban az lesz-e, az már nemcsak a szerzőn, és nem is csak az előadókon múlik. Huszonhét év után kijelenthetjük, az lett, szögezte le Hajnal Jenő, aki köszönetet mondott mindenkinek, akik hozzájárultak ehhez a szenzációhoz.

Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója személyes emlékeit elevenítette fel köszöntőjében, hiszen egykor, pályafutásának kezdeti időszakában maga is rendezett Zentán. Leszögezte, a színháznak fontos megtartó ereje van, hiszen egy közösség csak fejlődésének nagyon magas fokán dönti el azt, hogy színházat alapít, ami azután üggyé válik számára, attól kezdve pedig már a színház feladata lesz, hogy gyökeret verjen, és a szó legnemesebb értelmében szolgálja azt a közösséget, amely eltartja őt, amelyből vétetett, és amelyért léteznie és dolgoznia kell. Hozzátette, azt kell tudatosítani a mai színházcsinálókban, hogy az elsődleges feladatuk – mindenféle önmegvalósítást megelőzően – az, hogy szolgálják azt a közösséget, amelynek maguk is tagjai. Mint mondta, a Nemzeti Színház, ahogyan eddig, ezután is minden segítséget megad majd mind a Zentai Magyar Kamaraszínháznak, mind a többi határon túli magyar partnerszínházának, majd bejelentette, az általa vezetett intézmény technikai eszközökkel is segíteni fogja az új kamaraterem felszereltségének bővítését.

Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere egyebek mellett arról beszélt köszöntőjében, hogy bár Vajdaság szintjén a zentai Művelődési Ház színházterme nagy befogadóképességűnek minősül, a zentaiak számára mégis kicsinek bizonyult, és ezért született meg az újabb tér megálmodásának és kialakításának az igénye, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy – ahogyan fogalmazott – a négy évvel ezelőtt megalakult apró társulat egyre közkedveltebb és egyre eredményesebb lett. Azt kívánta a színház társulatának, hogy mielőbb lakják be az új teret, tegyék otthonossá, és alkossanak benne olyan dolgokat, amelyekkel továbbra is öregbíthetik Zenta hírnevét.

Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója beszédében kiemelte, az, hogy a kamaraterem létrejöhetett, annak az együttműködésnek, együtt gondolkodásnak és tenni akarásnak köszönhető, amely a színház közösségében és közönségében, valamint támogatóiban munkál. Mint mondta, mindig igyekeznek igazi csapatként működni, összekarolva, összefogva, az akadályokon túljutva haladni a céljaik felé, tenni a dolgukat és a lehető legtöbbet kihozni magukból, ami a jövőben sem lesz másként. Külön köszönetet mondott mindazoknak, akiknek szerepe volt abban, hogy létrejöhessen az intézmény új játszótere, majd reményének adott hangot annak kapcsán, hogy a jövőben sokaknak lesz igazán csodálatos élményekben része az új kamarateremben.

Az ünnepi köszöntők után az egybegyűltek közösen megtekintették a budapesti Nemzeti Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciójában készült Ha mi holtak feltámadunk című előadás díszbemutatóját, ezzel avatva fel hivatalosan a Zentai Magyar Kamaraszínház új kamaratermét, amelyet a Magyar Kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács és Zenta község önkormányzata támogatásával alakítottak ki.

Szerző: 
Vajdaság Ma, H. A.