Ugrás a tartalomra

Adatok nélkül nehéz fejleszteni

A mezőgazdasági összeírás pontosabb állami költségvetést és mezőgazdasági támogatásokat eredményezhet

Egy statisztikai adatbázis készül, hogy milyen jelen helyzetben a mezőgazdaság, vagyis milyen szerkezete van a gazdaságoknak, milyen a jószág állománya, mivel rendelkezik egy kis családi gazdaság és mivel rendelkeznek a szövetkezetek – nyilatkozta Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a mezőgazdasági összeírással kapcsolatban a Magyar Szónak.

Mint megjegyezte, amellett, hogy az összeírásra több mint ötven éve került utoljára sor, a jelenlegi összeírást az Európai Unió is támogatja, méghozzá 9 millió euróval, ami a teljes összeg 60 százalékát jelenti.

– Az uniós országokhoz hasonlóan ez az összeírási is 10 évente kerül majd megismétlésre. Nemcsak Szerbiának fontos tudnia, hogy mivel rendelkezik, hanem magának az Európai Uniónak is. Tudni szeretnék, hogy mivel rendelkeznek azok az országok, amelyek csatlakozni szeretnének – mondta el a parlamenti képviselő.

Szerbiában a statisztikai adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium ki tudja majd dolgozni a vidékfejlesztési stratégiát, a rövid és hosszú távú stratégiákat, de nagy szerepe lesz a költségvetés tervezésénél, valamint általa az európai előcsatlakozási alapokhoz is könnyebben hozzá tud majd férni úgy az ország, mint a termelők.

A gazdák egy része – annak ellenére, hogy az illetékesek kijelentették, kizárólag statisztikai adatok összegyűjtésére használják az összeírást – attól fél, hogy az akció a termelők megadóztatására szolgál. Fremond Árpád nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az állam a gazdák megadóztatása céljából paravánként használná az összeírást. Kiemelte, ha tervezni szeretne az állam, akkor mindenképpen szükség van az összeírásra.

– Egy biztos. Nem rendelkezünk pontos helyzetképpel, hogy mennyi gazdaságunk van, mennyi aktív termelőnk van, azok milyen földterületen dolgoznak. Mint tudjuk, az EU-ban hét évre előre szólnak a költségvetések és a mezőgazdasági költségvetés is ennyi időre szól. Ez a költségvetés magában foglalja, hogy melyek számítanak kis gazdaságoknak, meddig vannak a középgazdaságok, mi számít nagy gazdaságnak és pontosan le vannak írva a szabályok, hogy ezek a gazdák milyen támogatásra számíthatnak – magyarázta Fremond.

Szerbia viszont nem rendelkezik pontos adatokkal, ezért volt olyan időszak is, amikor a gazdák csak egy kis része kapott támogatást. A parlamenti képviselő a kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbiában csak azok a gazdák jogosultak támogatásra, akik törzskönyvezik a sertéseiket, ennek ellenére sok gazda ezt nem teszi ezt meg, holott hosszú távon kifizetődne.

– Ilyen szempontból, a későbbiek során biztos lesznek valamiféle ellenőrzések, de nemcsak ezért fontos, hogy a pontos adatokat adja meg a gazda, hanem azért is, hogy tényleg pontos képet kapjon az ország az állatállományról, az anyaállat-állományról, és így meghatározza a fejlesztés területeit. Ezekből az adatokból lehet meghatározni például, hogy mit kell tenni, amennyiben a sertésállományt, vagy a szarvasmarha-állományt szeretné az állam megnövelni – érvelt a parlamenti képviselő.

Mivel a statisztikai adatok az ország mezőgazdasági stratégiájának, a mezőgazdaság fejlődésének irányadói, a valótlan adatok mindenképpen negatívan befolyásolnák ezeket a stratégiákat.

Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy az egyesületből két személy is összeíró biztosként dolgozik.

– Betekintést nyertünk abba, hogy miként történik az egész, és sajnos néha a terepen lévő valóság eltér a bejelentett adatoktól. Tudomást szereztünk visszásságokról is, ugyanis egyes újgazdák például 100 sertés helyet csupán egyet jelentettek be, vagy a tulajdonukban lévő 90 hektár földterület helyett 20 hektárt jelentenek be – mondta az egyesület elnöke.

Szavai szerint ez azért történhet így, mert a gazdák tapasztalatból azonnal arra gondolnak, hogy az összeírásnak valamiféle visszaütője lesz, például a megadóztatás, így akadnak olyanok, akik nem a valós helyzetet jelentik be.

– A jelen helyzetben, a politikai bizonytalanság idejében viszont senki sem tudja megmondani, hogy valójában visszaélnek-e az összeírással, vagy sem. Azonban a statisztikai szinten az összeírásnak jelentősége lesz – vetette fel a Kiss Árpád.

Mint megjegyezte, eddig például a minőség-biztosítási rendszerben a négy szarvasmarhától kevesebbel rendelkező kisgazdák nem voltak láthatóak, de ugyanúgy nem voltak láthatóak a 100 szarvasmarhánál többet tenyésztő nagygazdák sem, ennek köszönhetően pedig egy nagyon nagy szarvasmarha-állomány nem volt vezetve, nincs róla statisztika.

– Tudjuk, hogy igen visszaesett az ország szarvasmarha- és sertésállománya, a vajdasági vágóhidak például kapacitásuk 20 százalékát használják csak ki, miközben a falusi családok elvétve tartanak csak sertést. Nem tudjuk mi a valós állapot ezen a téren, és az összeírás jelentős segítséget nyújthat ebben. Ugyanakkor a statisztikai adatok legnagyobb jelentősége abban lesz, hogy irányt ad az ország fejlesztési politikájának – vélekedett Kiss Árpád.

Szavai szerint az eddigi kormánypolitika elég furcsán látta a mezőgazdaság fejlesztését, például a Világbank egymillió eurós mezőgazdasági fejlesztésre átutalt összegéből Stara Planinán a falusi turizmust támogatták. Nem azt az iparágat támogatják, amely Vajdaságban önfenntartó lehetne, amennyiben a megfelelő irányítási és támogatási rendszereket fejlesztik. Mint megjegyezte, mindenképpen hasznos lesz, hogy az összeszámlálás után elkészül egy viszonylag használható adatbázis, de ahhoz reálpolitika is szükséges, s mint mondta, a jelek szerint sajnos nincs politikai szándék a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésére és támogatására.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Diósi Árpád
Többi hír