You are here

Felsőhegyen utakat szándékoznak javítani a költségvetésből

Miután több mint egy éve lejárt Felsőhegyen a helyi járulék, a falu közművesítése és a létesítmények karbantartása javarészt a községi támogatástól függ. A zentai képviselő-testület – a korábbi évektől eltérően – az idén ismét különít el pénzt a helyi közösségek fejlesztésére, vagyis a költségvetés 5 százalékát fordítja ilyen célra.

– Két utcának a rendbetételét vettük tervbe – mondta Nagy Némedi Attila, a helyi közösség titkára –: a legfontosabb lenne a falut átkötő Dózsa György utcának a déli részén kiszélesíteni az aszfaltutat, meg az esővíz elvezetését megoldani. A csatornák ugyanis eltömődtek, és esős időben áll a víz az úton.

Emellett a Temető utcában feltöredezett a beton, arra is új burkolat kellene. A kivitelezés attól függ, hogy mennyibe kerülnek a munkálatok, és hogy milyen ütemben folyik be a pénz a költségvetésbe. Ezek ugyanis valójában községi beruházások a helyi közösség területén.

– Más pénzforrása nincs a falunak?
– Az állami földek bérletéből a községnek befolyó pénzből is fordítanak a dűlőutak karbantartására, mi rázatók építését kértük a földutak végén, mivel sok sarat fölhordanak a gépek az aszfaltra. További pénzforrást jelenthetnek a pályázatok, az ősszel a tartományi mezőgazdasági titkárságnál mintegy 2,5 millió dinár értékben vízátereszekre nyertünk pénzt, de folyamatosan figyeljük az új pályázatokat is.

Lapunkban foglalkoztunk már a falu művelődési otthonának, az egykori Szövetkezeti Otthonnak a sorsával. Köztudott ugyanis, hogy a falvakban az 1950-es években közmunkában épültek ezek az otthonok, majd a felsőhegyi valamikor később a zentai földműves-szövetkezet tulajdonába került. Igaz, hogy most is rendezvények célját szolgálja, de fönnáll annak a kockázata, hogy esetleg „elprivatizálják”, és kultúrotthon nélkül marad a falu.

– Kértük vissza a szövetkezettől, de nem kaptuk, ezért most gyűjtjük a dokumentumokat, és fölvettük a kapcsolatot a szemtanúkkal, akik emlékeznek az építésre, hogy bíróság útján kerülhessen vissza az otthon a helyi közösség tulajdonába. Az idén szeretnénk ennek az ügynek a végére járni.

A használatával ugyan nincs gond, a szövetkezettel nincs konfliktusunk, de ők nem ruháznak be a karbantartásába, viszont ezt mi sem tehetjük meg, nem pályázhatunk semmilyen építési munkálatra, mivel az épület más tulajdonában van – mondta Nagy Némedi Attila.

Szerző: 
Magyar Szó, fi