You are here

Az 1849 február eleji tragikus zentai események áldozatairól emlékeztek meg a Felsővárosi temetőben az emléksírhelynél. A szervező az önkormányzat és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre.

A Felsővárosi temetőben felállított fekete márvány obeliszknél emlékeztek meg az egybegyűltek az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc helyi áldozataira. Itt csaknem 2800 civil vesztette életét. Ez a nap véres gyertyaszentelő néven vonult be Zenta történelmébe. Juhász Lassú Kornélia, könyvtáros: „Az emlékektől válik az ember és közössége valósággá. Az emlékekből lesz a múltnak teste. A jelenre korlátozott lét életképtelenné teszi a közösséget. Szükségünk van tehát a múlt tapasztalataira. Ha emlékezünk, akkor nagy esélyünk van rá, hogy ne ismételjük meg a múlt bajhozó hibáit.”
A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Juhász Attila magyartanár. Kiemelte, nem szabad elfelejtünk ezt az eseményt, hiszen tanulságot rejt magában: „A forradalmi időszakban is hideg, átgondolt fejjel kell lépéseket tenni, és mindig azt kell nézni, hogyan tudunk minél kisebb veszteséggel minél jobb eredményt elérni. Ezt kell leszűrnünk az akkori ütközetből, és erre kell emlékeznünk minden február 1-jén és 2-án. 
Az ünnepi beszédek után a város vezetőségének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, valamint a helyi politikai és civil szervezeteknek a képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait.

 

 

Szerző: 
Pannon RTV