You are here

Beruházások, kulturális élet és munkaerőhiány a településen

Királyhalmát elsősorban a gyümölcstermesztéséről és a határátkelőről ismerjük. Az észak-bácskai településnek a becslések szerint jelenleg körülbelül 1600 lakosa van, és élénk kulturális élet zajlik a faluban, annak ellenére, hogy a lakosoknak napról napra szembesülniük kell a kistelepüléseken általánosnak mondható jelenséggel: a népességfogyással.

Lapunk kérésére Katona Róbert, a királyhalmai helyi közösség közgyűlésének elnöke beszélt a helyi közösség elmúlt egy évéről, valamint az idei évre vonatkozó terveiről.

– Nem dicsekedhetünk nagy beruházásokkal, sőt ebből a szempontból rossznak mondanám a 2018-as évünket. A földutak rendezését már korábban megkezdtük, és ezt tavaly részben sikerült folytatnunk, viszont több beruházás átcsúszott az előttünk álló évbe. Tervben van az úgynevezett Bárkányi-sor mintegy másfél kilométeres szakaszon történő zúzottkővel való feltöltése. Erre a mezei munkák elkezdése előtt szeretnénk sort keríteni. Ez az útszakasz a homok miatt vált időnként járhatatlanná. Tavasszal várhatóan megkezdődik a kerékpárút kiépítése, ami a királyhalmi határátkelőt köti össze a Buki híddal. Egy közel öt kilométer hosszú szakaszról van szó, amelynek kiépítése az OPTI-BIKE nevet viselő Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül valósul meg. Ez az öt kilométeres szakasz nagy változásokat hozhat nemcsak a településünk arculatában, hanem gazdaságilag is hasznos lehet, ugyanis a kerékpárosokat talán könnyebb megállítani, mint az autósokat, és növelhetik a boltok forgalmát, és reményeink szerint a helyi termékekre is vevők lesznek.

A határátkelő mindenféleképpen fontos szerepet játszik a falu életében, de árnyoldala is van, hisz a nagy forgalom sok szeméttel jár. Olykor kilométeres sorok várakoznak a határon, és bizony ilyenkor a szemét is felszaporodik. A környékbeliek több alkalommal is jelezték irányunkba ezt a problémát. 2018-ban sikerült előrelépést elérni ebben az ügyben, hisz a határátkelő közelébe három nagyobb szemetest tudtunk elhelyezni. Persze amennyiben tényleg több kilométeres sorok vannak, akkor szemetesekből is jóval több kellene, legalább száz méterenként, de erre majd csak a jövőben kerülhet sor. Emellett néhány utcanévtáblát lecseréltünk, valamint néhány jelzőtáblát is kihelyeztünk – mondta Katona.

A helyi közösség közgyűlésének elnöke emellett arról is szót ejtett, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is tudtak egy közmunkást alkalmazni. A közmunkaprogram öt hónapra volt előirányozva, viszont a munkás két és fél hónap után külföldre távozott, és nem tudtak a helyére megfelelő jelöltet találni. Katona szerint 2019-ben szintén tervezik a közmunkaprogram beindítását, viszont sikerességével kapcsolatban szkeptikus, hisz a településen folyamatosan tapasztalható a munkaerőhiány. A lakosság nagy része zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel foglalkozik, ami kézi munkaerőt igényel, így aki dolgozni akar, az mindig talál munkát a településen.

A beruházásokkal ellentétben a kultúra terén pozitív folyamatokról számolt be Katona.
– A művelődési egyesületünk tagsága gyarapodott, új csoportok alakultak, és a meglévő csoportok kiemelkedő eredményeket értek el különböző versenyeken. Az év során hagyományosan két nagyobb rendezvényünk van. Az egyik a májusi falunap, a másik pedig az augusztusban megrendezésre kerülő szamárverseny, utóbbit az eső az elmúlt két évben elverte, de mindez arra ösztönöz bennünket, hogy még nagyobb erőbevetéssel készüljünk az idei rendezvényekre.

2019-ben némi újítást is bevezetünk a programokba, a falunapot össze szeretnénk kötni egy népdaltalálkozóval, míg a szamárversenyt egy nemzetközi néptánctalálkozóval, hogy ezzel is színesítsük a rendezvényeket, és reményeink szerint ezzel a látogatók száma is megnövekszik – nyilatkozta Katona.

– Emellett szükség lenne a település főútjának a felújítására, illetve újraaszfaltozására. Az út három és fél kilométer hosszan kritikus állapotban van. Minden évben megtörténik az útszakasz javítása, de lassan elérjük azt a szintet, hogy ez nem lesz kivitelezhető. Ha másként nem tudjuk megoldani, akkor szakaszonként kellene sort keríteni a felújításra, és ez a feladat az idén prioritást fog élvezni. Emellett a tervek szerint a helyi közösség épülete tetőjének cseréje is megvalósul az idén.

Végezetül azt is el kell mondani, hogy tavaly 26 temetés és 14 keresztelő volt Királyhalmán. Jelenleg úgy tűnik, hogy a korábbi évekhez képest 2019-ben sok baba születik a faluban. Az év első felére 10 csecsemőt várnak a szülők, és amennyiben ez a tendencia jellemzi az év második felét is, jóval az elmúlt évek átlaga fölött lehet a születések száma, hisz az elmúlt néhány évben átlagban 10–12 csecsemő jött világra Királyhalmán.

A falu legégetőbb problémáival kapcsolatban a helyi közösség közgyűlésének elnöke elmondta, hogy évek óta nagy problémát jelent a vízhálózat, amelynek bővítésére nagy igény lenne.

Szerző: 
Magyar Szó, Benedek Miklós