You are here

A gyümölcsfák egyelőre „jól vannak”, a kalászosokat azonban gombabetegségek terjedése fenyegeti

A fűtésköltségek és a napimádók közérzetének szempontjából mindenféleképpen örvendetes az enyhe tél, ugyanakkor a túlontúl korán beköszöntő tavasz egyeseknek komoly főfájást okozhat – de nem a váltakozó frontok okán. Nem ismervén a naptárat, a növények nem meghatározott dátumok függvényében fejlődnek, hanem az időjárási körülményekkel összhangban.

Mivel jelenleg a tél ellenére is tavaszias körülmények uralkodnak, a növények a megszokottnál korábban kezdtek el fejlődni, sokban megindult a nedvkeringés, megjelentek az első rügyek. Bognár Pásztor Hajnalka növényvédelmi szakmérnök szerint egyelőre nem kell pánikba esni, ugyanakkor ha huzamosabb ideig tart az enyhe időjárás, annak következményei lehetnek.

A gyümölcsfák rügyfakadása egyelőre nem általános jelenség, elsősorban a védettebb helyeken – mint amilyenek például az udvarok, kertek – indult meg a rügyezés, a településeken kívül eső gyümölcsösökben ez nem jellemző – emelte ki lapunknak nyilatkozván Bognár Pásztor Hajnalka, a Mezőgazdasági Szakszolgálat Szabadka Rt. növényvédelmi szakmérnöke. Ott, ahol kötöttebb a talaj, kevésbé kell tartani a rügyezéstől, hiszen maga a talaj is hűvösebb, derült ki a beszélgetés folytatásában, mint ahogyan az is, hogy a homokos talaj gyorsabban felmelegszik, így ezeken a területeken jellemzőbb lehet a korai fejlődés, ugyanakkor a talajnak ez a fajtája gyorsabban le is adja a hőt, és mivel a következő napokban lehűlésre van kilátás, valószínűleg nem sérülnek a gyümölcsfák.

A szakember lapunk megjegyzésére reagálva aláhúzta: egyelőre nem indokolt eltemetni az idei gyümölcstermést. Mint hozzátette, az enyhe időjárás hatása a gyümölcsfákra függ a fajtától is. Egyes fajták eleve korábban kezdenek fejlődni – sárgabarack, őszibarack –, így ezek azok, amelyek gyorsabban reagálnak a szokatlanul magas hőmérsékletre.

Azzal kapcsolatban, hogy egy erőteljesebb lehűlés hogyan hat a helyenként már rügyező gyümölcsfákra, Bognár Pásztor Hajnalka kiemelte: egy hirtelen beálló erőteljes lehűlés károsíthatja a növényeket, ugyanakkor ha fokozatosan csökken a hőmérséklet, akkor lesz idejük alkalmazkodni. A növények élő szervezetek, és mint ilyenek, alkalmazkodnak az éppen aktuális körülményekhez –  emlékeztetett a szakember.

– Nem minden kizárólag a levegő hőmérsékletétől függ, a talaj hőmérséklete is lényeges tényező, hiszen a növények a gyökérrendszerükön keresztül veszik fel a tápanyagot és a nedvességet. Ezért az, hogy megindul-e a fejlődés, nagymértékben függ a talaj hőmérsékletétől is. A talajnak egyelőre nem volt ideje felmelegedni, hiszen délután négy órakor már sötétedik, napközben pedig egyelőre nem melegszik fel annyira, hogy befolyásolja a növényeket. Mégiscsak tél van – fogalmazott Bognár Pásztor Hajnalka.

A GOMBABETEGSÉGEK KEDVELIK A MELEGET

Ami a gabonaféléket illeti, a rövid ideig tartó hidegebb időszakban leálltak a vegetációval, most viszont elkezdtek fejlődni, és megjelent náluk a sárgulás, ami egyelőre nem betegség jele – emelte ki a szakember. Mint hozzátette, a sárgulást feltehetőleg a tápanyaghiány okozza, főleg azokon a helyeken, ahol nem hengerelték le megfelelően a talajt, így az levegőssé vált a gyökérzónában, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a növények nem vesznek fel kellő mennyiségű tápanyagot. Egyelőre tehát elsősorban fiziológiai sárgulásról van szó, nem pedig betegségről – nyomatékosította Bognár Pásztor Hajnalka.

– A gombabetegségek 5 Celsius-foknál magasabb hőmérsékleten fejlődnek, terjednek. A szakszolgálatok megfigyelése szerint a búzánál a szeptóriás levélfoltosság van nyomokban jelen, az árpánál pedig a hálózatos levélfoltosság. A permetezés az évnek ebben az időszakában még kizárt, egyrészt azért, mert ezeknek a betegségeknek az elterjedése nem öltött akkora mértéket, hogy indokolt lenne, másrészt pedig azért, mert a betegség nem érte el az ehhez szükséges küszöbértéket. A permetezésnek a hőmérséklet hamarosan esedékes csökkenése miatt sem lenne értelme. Pillanatnyilag annyit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük a betegség terjedését, így szükség esetén idejében reagálhatunk, illetve értesíthetjük a termelőket a kezelés szükségességéről. Természetesen egyáltalán nem jó, hogy ilyen telünk van, hiszen a növényekkel egyidejűleg a betegségek is elkezdtek fejlődni. A betegségek legyöngíthetik a növényeket, ha pedig hidegebbre fordul az időjárás, az újabb stresszt jelent a növények számára – taglalta Bognár Pásztor Hajnalka.

NINCS MINDENRE PERMETSZER

Válaszolva lapunk kérdésére, hogy van-e bármi, amit a gazdák mégis megtehetnek a betegségek vagy az enyhe tél kedvezőtlen hatásai kivédésének az érdekében, a szakember megjegyezte:

– Biztosan vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek egetrengető megoldásokat ajánlanak a termelőknek, ezek azonban nem sok mindenre jók. Ha megfelelő volt a talaj előkészítése, majd idejében sor került a vetésre, a növények maguk is ki tudják heverni ezeket a rendkívüli körülményeket, főleg a szántóföldi kultúrák. A gyümölcsösökben szintén fontos a télre való felkészítés, ennek módját a termelők ismerik, tudják, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy a fákban elraktározódjanak a tavaszi időszakban szükséges anyagok. Egyszerűen nem létezik olyan mindenható szer, amellyel ilyenkor bepermetezhetnénk a növényeket. Ez egy stresszes időszak, amit egy egészséges növény átvészel. Persze ha huzamosabb ideig lennének 15 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletek, akkor már egész más hangnemben lenne indokolt értékelni a helyzetet.

NYÜZSÖGNEK MAJD A ROVAROK

A beszélgetés folytatásában arról volt szó, hogy az enyhe tél következtében feltehetőleg elszaporodnak majd a rovarkártevők, hiszen egyelőre nem volt annyira hideg, hogy ezek megfagyjanak. A gyümölcsösökben egyebek mellett a kéreg alatt bújnak meg a rovarok, emelte ki Bognár Pásztor Hajnalka, mondván, hogy ha nem lesznek „nagy mínuszok”, akkor feltehetőleg nem fagynak meg a rovarok, így tavasszal és nyáron nagyobb károkat okozhatnak.

A rágcsálók a megfigyelések szerint egyelőre nem okoznak gondot, mivel nem kedvelik a nedvességet – hangzott el a továbbiakban. Bár hó nem esett, a vetésekben van akkora páralecsapódás, hogy az ne kedvezzen a rágcsálóknak. Mint hozzátette, a rágcsálók sokkal könnyebben átvészelik a kemény telet, mint a nedves időszakokat. Ha nem tér vissza az igazi tél, minden kultúra előbb kifejlődik, a kár- és kórokozók pedig kifejezettebben lesznek jellemzőek – szögezte le a szakember.

Szerző: 
Magyar Szó, Pesevszki Evelyn