Törvénytelen határozat gátolja a mezőgazdászokat
Hétszáz hektár állami földterület miatt húzódik a 14 ezer hektár állami földterületet felölelő éves terv elfogadása
Számítások szerint, még ha a nyár folyamán a képviselő-testület megszavazza is az állami földek bérbeadásáról szóló éves tervet, nem valószínű, hogy szeptember előtt ki tudja írni az önkormányzat az árverést, a termelők pedig október előtt nem is kezdhetik majd meg ezeken a földeken a mezőgazdasági munkálatokat.
Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja ugyanakkor figyelmeztet, hogy amennyiben a képviselő-testület nem hoz döntést annak a 2007-ben született törvénytelen határozatnak a megsemmisítéséről, ami szerint az egyházak 700 hektár területet használhatnak, ez tovább halogatja a 14 ezer hektár állami földterület megmunkálását.
A napokban a szabadkai mezőgazdászok nyílt levélben fordultak Modest Dulić polgármesterhez, amelyben kérik, hogy minél hamarabb hívja össze a képviselő-testület ülését, és tűzze napirendre a határozat hatályon kívül helyezését.
– Átiratot kaptunk a köztársasági jogvédőtől, hogy a 2007-ben hozott határozat, ami alapján az egyházak 700 hektár területet használhattak, törvényellenes, és a képviselő-testületnek hatályon kívül kell azt helyeznie.
Kezdeményezésemre a Városi Tanács napirendre tűzte ezt a határozatot, ám április 28-án, miután az egyházak képviselői fenyegetőztek, egyes tanácstagok megijedtek, és 6:3 arányban mégis úgy döntött a Városi Tanács, hogy ezt a kérdést leveszi a képviselő-testület ülésének napirendjéről. Akkor én felhívtam a polgármester és a tanácstagok figyelmét arra, hogy mi várható, ha a rendelet hatályon kívül helyezését levesszük a képviselő-testület napirendjéről, és ez sajnos be is következett.
A polgármester javaslata szerint kérvénnyel fordultunk a mezőgazdasági minisztériumhoz, hogy foglaljon állást e kérdés kapcsán, ám onnan a mai napig nem érkezett válasz. A termelők jogosan vannak felháborodva – foglalta össze röviden Osztrogonác Simon a rendelkezés hatályon kívül helyezésének problémáját.
Mint arra rámutatott, jelen pillanatban várakozó pozícióban van az önkormányzat, hiszen várják a minisztérium véleményezését a kérdéses 700 hektár terület kapcsán, ugyanakkor azt is, hogy jóváhagyják az állami földterületek bérbeadásának ez évi tervét. Az a 700 hektár terület hátráltatja annak a tervnek a meghozatalát, ami soha nem képezte az egyházak tulajdonát, vagyis mint kiemelte, az egyházak a mai napig jogellenesen használják az állami földeket.
– Az elmúlt öt évben, bár a kérdéses 700 hektár is szerepelt az éves tervben, a 2007-es határozatra hivatkozva később kivették azt az árverésből. Feltételezésem szerint, hogy a minisztérium ennek a lépésnek elejét vegye, nem hagyja jóvá az éves tervet addig, amíg a 2007-es határozatot nem helyezzük hatályon kívül, de a köztársasági jogvédő is erre kötelez minket – tudtuk meg. Folytatta: – Sajnos ma már politikai játék tárgya lett ez a viszonylag egyszerűnek tűnő probléma.
Sajnos a tanácsosok többsége szökik a felelősségtől, nincs politikai erő arra, hogy a határozat kapcsán döntést hozzunk. Nagy könnyelműség volt tőlünk, hogy a határozat hatályon kívül helyezését levettük napirendről.
Egy biztos, előbb-utóbb le kell nyelnünk a békát, hiszen ez a határozat törvénytelen volt. És ha akarjuk, ha nem, meg kell tartanunk majd a rendkívüli, vagy rendes ülést, amelyen hatályon kívül helyezzük ezt a határozatot – tudtuk meg a mezőgazdasági tanácsostól. Mint mondta, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői feltehetően támogatni fogják a 2007-es határozat hatályon kívül helyezését, ám mint ahogy Osztrogonác Simon fogalmazott, ez a lépés akár koalíciós problémákat is okozhat.
Kérdésünkre válaszolva, miszerint miért nem lehet az egyházakkal valamilyen kompromisszumos megoldást találni, és azokat a földterületeket bocsátani a rendelkezésükre, amire igényt tartanak és a restitúció tárgyát képezik, Osztrogonác Simon elmondta, az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal, hogy mely földterületeket igénylik vissza az egyházak.
– Ha lenne információnk arról, hogy mely földterületeket igényelnék vissza az egyházak, akkor tárgyalhatnánk róla, de ki tudja, hogy azok a mezőgazdasági területek jelen pillanatban állami tulajdonban vannak-e – fűzte hozzá.
