Topolya: Nemzetközi konferencia az őshonos állat- és növényfajok témájára
Szerbia legnagyobb szürkemarha-tenyészete a Truzsinszki-tanyán található
A Topolya melletti Truzsinszki-tanyán sorrendben nyolcadik alkalommal tartottak nemzetközi mezőgazdasági témájú konferenciát a Szürkemarha-tenyésztők Szerbiai Egyesületének szervezésében. A konferencia egyúttal oktató jellegű is volt, illetve vele párhuzamosan megtekinthető volt az őshonos növényi és állati termékek kiállítása.
A rendezvényen megjelent Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkár, Srđan Stojanović, a Mezőgazdasági Minisztérium genetikai osztályának vezetője, Gera István, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke, a községi vezetőség és a környező községek földműveseket tömörítő civil szervezeteinek képviselői, valamint nagyszámú meghívott termelő is. A megjelenteket a házigazda Truzsinszki Szabolcs és Holló Dániel nyugalmazott állattenyésztési mérnök üdvözölte. Truzsinszki gazda a jelenlegi szürkemarha-állományt valamivel több mint húsz évvel ezelőtt négy tehénnel és egy bikával alapozta meg, Holló Dániel szakmai segítségével. A Topolya melletti Becsei úton lévő tanyáján található Szerbia legnagyobb, jelenleg mintegy 150 egyedet számláló szürkemarha-tenyészete. A hatalmas gazdaság teljes egészében a biogazdálkodásra épül, melybe beletartozik a feleség, Rózsa által „menedzselt” tönkölybúza-termesztés is. A tönkölybúzából készült termékek fogyasztása egészségügyi szempontból ajánlott, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, annak ellenére, hogy drágábbak, mint a tömegesen gyártott hasonló termékek. A fiuk, Albert számolt be arról, hogy ennek az őshonos háziállatnak mindene hasznosítható, gyakran keresik fel a tanyát például zenészek, akik szerint a szürkemarha szarvából készült pengető a legjobb.
Gera István, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke ez alkalommal elmondta, hogy ez az ősi magyar fajta a létszám szempontjából a mélypontját a hatvanas években érte el, amikor állománya pár százra zsugorodott, azóta viszont egyre csak emelkedik. A fajta átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül – elsősorban igavonóként – jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. Húsa finom rostú, igen ízletes, ásványi anyagokban nagyon gazdag, ez adja sötétvörös színét is. Az egyesület elsődleges feladatai közé sorolta a törzskönyvezést, mivel szükségesnek tartja a kiváló minőségű magyar szürkemarha húsából készülő termékek megkülönböztetését, a magyar szürkemarhák fajtaazonossági igazolásának, valamint terméktanúsításának a megvalósításával. Ennek érdekében dolgozta ki a 2003 óta működő eredetigazolási és terméktanúsító rendszert.
Dr. Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkár elmondta, hogy az őshonos állatok tartásának nemcsak a gazdasági, de az idegenforgalmi vetülete is ismert, és hogy a tartomány ebben az évben támogatta a konferencia megszervezését. Csorba Ottó, a topolyai községi tanács mezőgazdasági reszortfelelőse elmondta, hogy az önkormányzat is támogatja az ilyen jellegű rendezvényeket, Mirić Námesztovszki Kornélia, a Községi Idegenforgalmi Szervezet igazgatója pedig azt, hogy Topolya turisztikai kínálata folyamatosan bővül, az őshonos állatok farmjának megtekintése pedig része lehet az esetleges programoknak. Truzsinszki Szabolcs elmondta, hogy optimista, annak ellenére, hogy már két éve nincs állami támogatás a szürkemarhák esetében. A konferencián a minisztérium illetékesei bejelentették, hogy a jövőben ismét támogatni fogják az őshonos, genetikailag értékes állományok tartását.
Nagyon tartalmas szakmai nap volt. Az autentikus tanyai környezetben olyan színvonalas beszámolók hangzottak el, amilyeneket ritkán hallani. Dr. Drago Cvijanović a falusi turizmusban rejlő befektetési lehetőségekről beszélt, dr. Gorica Cvijanović a biztonságos és egészséges élelmiszer termelésében alkalmazott új módszerekről, dr. Gordana Dozet a génmanipulált élelmiszerekről, dr. Srđan Stojanović az őshonos állatok helyzetéről Szerbiában, Ábrahám Csilla a helyi jellegű házias termékek márkanévvé tételéről, Gera István az őshonos állatokból eredő termékek elhelyezkedéséről az Európai Unióban, Predrag Ivančević pedig a kérődző állatok takarmányozásáról tartott előadást. A rendezvényen fellépett a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ tánccsoportja is.
