Szerződéseket írt alá a Prosperitati

A nagy léptékű támogatásoknak köszönhetően mintegy ezer új munkahely teremtődhet

Ötvenhárom támogatottal 30 millió dinár értékben írt alá szerződést pénteken Szabadkán a Prosperitati Alapítvány. Ők mindannyian az alapítványnak a harmadik körben meghirdetett, többéves ültetvények telepítésére vonatkozó pályázatának keretében részesülnek támogatásban.

A szóban forgó kategóriában 65 személy pályázott, 61 pályázónak jóváhagyták a támogatást, a terepi ellenőrzést követően azonban kiderült, hogy nyolc pályázó nem felel meg minden követelménynek, így szerződést 53-an írhattak alá.

A szerződések ünnepélyes aláírását dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja és Farkas Imre külgazdasági attasé is megtisztelte jelenlétével. Az egybegyűlteket Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke és Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője köszöntötték. 150 MILLIÓ EURÓ A KÖVETKEZŐ MÁSFÉL ÉVBEN

Pásztor István elmondása szerint sikerült elérni a Prosperitati Alapítvánnyal kapcsolatban megfogalmazott célokat. A vajdasági magyarság számára jóváhagyott tetemes összeget szakszerű, hatékony, megbízható és átlátható módon kezelő, illetve irányító intézményt terveztek kiépíteni, és ez sikerült – emelte ki Pásztor. Hozzátette: az utóbbi egy év bizonyította, hogy az alapítvány valóban partnere tud lenni azoknak, akik szülőföldjükön szeretnének boldogulni.

A sajtónak nyilatkozva Pásztor emlékeztetett, hogy a térség- és gazdaságfejlesztési program még a félidejéhez sem érkezett el. A következő egy-másfél évben hihetetlenül nagy támogatási keretet kell fogadnia a közösségnek – hangsúlyozta.

– Az idei és a következő évre 150 millió euró dinár ellenértéke áll rendelkezésre. Ezt az összeget egyrészt a nagy léptékű, még az elbírálás szakaszában lévő pályázatokra fordítjuk, másrészt pedig azt tervezzük, hogy májusban újabb pályázatokat hirdetünk meg, valószínűleg föld- és házvásárlásra, közepes gazdaságok fejlesztésére és termelői-integrációs rendszerek építésére.

A vajdasági magyar vállalkozók és gazdálkodók elhitték, hogy valódi lehetőségről van szó, ezt bizonyítja a mind nagyobb érdeklődés. A rendszer kivívta magának a bizalmat. Az eddigi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy Vajdaságban erős magyar vállalkozói réteg dolgozik és próbál a szülőföldjén boldogulni – fogalmazott Pásztor.

A 13 MILLIÓ MÁR ÉREZTETI HATÁSÁT

Juhász Bálint ügyvezető megerősítette, hogy a harmadik kör többi nyertes pályázójával, több mint 3700 személlyel, még a húsvéti ünnepek előtt igyekeznek aláírni a támogatási szerződést. A sajtónak nyilatkozva Juhász sikeresnek értékelte a harmadik kört, szavai szerint keveseknek fordult meg a fejében, hogy a harmadik kiírás „lekörözi” az elmúlt év két kiírását. Már ez is áttörés, de csak egy apró szegmense a teljesnek, amely a jövőben következik be – emelte ki, mondván, hogy az is áttörésnek számít majd, amikor befejeződik a nagy léptékű fejlesztésekre kiírt két pályázat kiértékelése.

Bár még korainak tartotta a pontos számadatok közlését, Juhász szerint a nagy léptékű támogatások nyomán mintegy ezer új munkahely teremtődhet, az integrálható gazdaságok, beszállítók száma pedig ideális esetben akár a 3-4 ezret is elérheti. Bár a fejlesztési program még csak a félidejénél tart, Juhász szerint a vajdasági gazdasági életben már érezhetőek az eredmények.

A 13 millió eurónyi friss tőke érdemében érezteti hatását – emelte ki.Az alapítvány harmadik kiírásában mezőgazdasági gépekre és kapcsolható eszközökre több mint 3200 gazda pályázott, többéves ültetvény telepítésére pedig valamivel több mint 60.

Válaszolva lapunk kérdésére, hogy ez az arány mennyire hitelesen szemlélteti a vajdasági mezőgazdaság struktúráját, illetve a gazdák hozzáállását a termelés jövőjéhez, Juhász megjegyezte: tudják és látják, hogy pillanatnyilag a nagy táblás, kevésbé munkaintenzív kultúrák termesztése az uralkodó irányvonal Vajdaságban.

– Pályázatainkkal, nagy léptékű fejlesztéseinkkel a munkaintenzív kultúrák felé próbáljuk fordítani a termelőket, annak érdekében, hogy kis parcellákon is érdemben tudjanak bevételt megvalósítani. Az idei év egyik fő kérdése az, hogy ebben miként tudunk előrelépni. Remélem, hogy sikeresek leszünk – fogalmazott Juhász.GYÜMÖLCSÖZÖN VAJDASÁG-SZERTE

Simon Bonifárt Anna és családja Óbecsén termeszt földiepret. Immár harmadszor pályázott sikeresen a Prosperitati Alapítványnál. Először földieper telepítésére pályázott, másodszor hűtőház építésére, harmadszor pedig ismét földieper telepítésére kapott támogatást, így a jövőben már négy hektáron gazdálkodhatnak. A fiatal vállalkozó elmondása szerint megérte belevágni a munkaigényes termesztésbe, főleg így, hogy támogatásra is van lehetőség. Simon Bonifárt Anna a szerb államnál is pályázott, abból a pénzből öntözőrendszert alakítottak ki.

A hűtőház már felépült, most kerülnek rá a nyílászárók, majd azt követően szerelik be a hűtőberendezést. Reményeik szerint mire megkezdődik a földieper szezonja, már a hűtőház is elkészül. Egyelőre elsősorban piacokon és otthonról értékesítik az epret, már van bejáródott vevőkörük, ugyanakkor tervezik, hogy idővel külföldön is értékesítik a gyümölcsöt.

Az ürményházi Kiss Gyula már korábban is pályázott sikeresen, most pedig a fia nyújtotta be pályázatot. A támogatásból a család fél hektáron mogyoróbokrokat fog telepíteni.

– Már korábban megfordult a fejemben, hogy valami újjal is meg kellene próbálkoznunk. Eddig elsősorban szóját termeltünk, abból szépen meg lehet élni, főleg akkor, ha az ember elég nagy földterületen gazdálkodik, ugyanakkor valami újat is szerettünk volna kipróbálni. Nagy telkeink vannak Ürményházán kertekkel, így a mogyoróültetvényt nem a falun kívül telepítjük.

A támogatásból kerítést építünk, valamint megvásároljuk a mogyoróbokrok egy részét. Teljes termésre nagyjából a hetedik évtől számíthatunk, ugyanakkor a mogyoróbokor akár ötven éven át is teremhet. A mogyorót könnyű értékesíteni, elsősorban az édességipari gyárak keresik, de a kisebb mennyiséget sem nehéz eladni, a tisztított mogyoró kilója nagyjából 10 euró – nyilatkozta Kiss Gyula.