Ugrás a tartalomra

A szerbiai agrárium kérdése érzékeny téma lesz a csatlakozási tárgyalások során

A leköszönőben lévő mezőgazdasági miniszter közelmúltban tett kijelentése szerint az állam tartozása – az érvényben lévő támogatási rendszerből eredően - még mintegy 300 millió dinár a termelők felé. Az agrártárca képviselőinek ígérete szerint ezt az összeget hamarosan teljes egészében törleszteni fogják.

Fremond Árpád parlamenti képviselő szerint azonban ebbe az összegbe nem számították bele az elmaradt tejprémiumok kifizetését, de a december 15-e után igényelt üzemanyag-támogatásokat sem. A köztársasági parlament mezőgazdasági bizottságának tagja szerint azonban várható, hogy a választások előtt valóban ki fogják majd fizetni az elmaradt támogatásokat.

Fremond Árpád a kishegyesi helyi közösség szervezésében megtartott összejövetelen a fentieken kívül elmondta még, hogy egyedül az állattartás támogatását illetően tapasztalhatunk elmozdulást ebben az évben, az agráriumban érvényes támogatási rendszert illetően.

A mezőgazdasági minisztérium az idei költségvetéséből többet fordít az állattenyésztők támogatására. A juh és kecsketenyésztők esetében a fajtatiszta és bejegyzett egyedek esetében az eddigi 4000 helyett 7000 dináros támogatást kaphatnak. Ugyanennyit kapnak a kecsketenyésztők is, feltéve, hogy állataik be vannak jegyezve.

A sertéstenyésztők is több pénzre számíthatnak. a sertéstenyésztésben az anyakocák után az eddigi 4000 helyett 5000 dinárt lehet egyedenként megvalósítani, A rendelet szerint minden törzskönyvezett fejőstehén után 20 000 dinár jár az állattartóknak.

Ez utóbbiban nincs változás a korábbi időszakhoz képest. A tejprémium szintén marad a korábbi, 7 dináros szinten literenként. Minden törzskönyvezett anyakoca tartását 5000 dinárral támogatja a minisztérium. A támogatás összege ezer dinárral nagyobb, mint tavaly. A hízósertések esetében marad a darabonkénti 1000 dináros prémium. A hízóbikák tartásához 10 000 dinárral járul hozzá az állam, azzal a feltétellel, hogy a gazdák az állatokat hivatalosan bejegyzett vágóhídnak adják el. A rendeletben a méhészek támogatása is szerepel, kaptáronkénti 500 dináros támogatásban részesülnek.

Az agrártámogatásokra a köztársasági költségvetés 5 százalékát kell fordítani, ezt sikerült törvényben rögzíteni. Fremond szerint azonban a gyakorlatban az történik, hogy nem az összköltségvetésnek, hanem csak a bevételi oldalnak az öt százalékát teszi ki a támogatás, ami így kevesebb az előírtnál. Szerinte ezért az idei agrárköltségvetés nincs összhangban a mezőgazdasági támogatásokról és a vidékfejlesztésről szóló törvénnyel.

A parlamenti képviselő Kishegyesen arra is figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaság szempontjából nagyon fontos az előttünk álló 2014–2018-ig terjedő időszak, ami lényegében a következő választási ciklussal esik egybe. Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában érzékeny tárgyalási terület lesz az agrárium témája. Az unió mereven megfogalmazza majd elvárásait, melyek nem minden esetben felelnek majd meg a termelők rövid távú érdekeinek.

Az ország vezetőségére a jogszabályok összehangolása vár, közben pedig meg próbálni elérni azt, hogy a számunkra nem kedvező kitételek minél későbbi időponttól legyenek érvényben, hogy legyen idő alkalmazkodni. A folyamatban természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy aktív szereplők vagy puszta szemlélői leszünk a dolgoknak. Csak akkor lehet hatékonyan képviselni a vajdasági mezőgazdasági termelők érdekeit, ha részt tudunk venni a döntéshozó testületek munkájában – hangsúlyozta Fremond Árpád.

Fremond többi között kitért még arra is, hogy az agrárminiszter az év elején arról beszélt, be szeretné vezetni, hogy a területalapú támogatás keretösszegének a felét csak akkor kapja meg a termelő, ha különféle fejlesztésekre költi.

A kis- és a középtermelőknek viszont általában nincsenek olyan eszközeik, amelyeket fejlesztésekre tudnának fordítani. Ők mindenképpen kikerültek volna a támogatottak köréből. A miniszter ötletének megvalósításához azonban módosítani kellett volna a korábban említett törvényes rendelkezést, és ezt a képviselőháznak meg kellett volna szavaznia. Erre nem került sor. Fremond szerint valószínűleg a választások kiírása miatt lett elhalasztva a döntés.

A termelők többsége egyébként - a terepen hallott véleményeik alapján - egyetért azzal, hogy az agráriumban szükség van fejlesztésekre, de úgy vélik, hogy nem a területalapú támogatások rovására. A támogatási rendszerben így most egyelőre nem történtek jelentős változások a tavalyihoz képest. A termelők az idén — közvetlen kifizetés útján — 6000 dinárnyi támogatást kapnak hektáronként. Erre a célra az tárca mintegy 24 milliárd dinárt különített el a költségvetésből.

A törvényes rendelkezéssel összhangban a gazdaságokat február 1-jétől március végéig kell bejegyezni. A törvény értelmében ezt az eljárást minden évben el kell végezni, még abban az esetben is, ha nincs változás a termelés volumenét illetően.

A gazdák ugyanis csak abban az esetben számíthatnak rá, hogy az év folyamán megkapják a területalapú támogatást az államtól. Továbbra sem tudjuk azonban a határidőket, tehát, hogy a támogatásokat a termelők mikor fogják megkapni. Az agrártárca ebben az esztendőben kamattámogatásra összesen egymilliárd dinárt irányzott elő. Rövid lejáratú hitelek biztosításáról van szó. A részleteket ezzel kapcsolatban még nem hozták nyilvánosságra.

A kishegyesi helyi közösség épületének tetőterében megtartott összejövetelen Madarász Gyula és Molnár Tibor a muzslai Császárkert Kft. tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel. A Nagybecskerek peremkerületében élő muzslaiak már régebben felismerték a kertészkedés nyújtotta lehetőségeket.

A kevés, emellett nem túl jó minőségű földjeiken önerőből teremtették meg a kertészet feltételeit. A muzslai kertészek felismerték, hogy könnyebben boldogulnak, ha egyesületbe tömörülnek. Ekkor alakult a Császárkert Kft., amely az egyik nagy hazai üzletlánc beszállítója lett. Ismertek a muzslai méhészek, újabban pedig virágtermesztéssel is sokan foglalkoznak már. Mindezek a foglalkozások családi vállalkozás formájában jöttek létre. Sok helybéli ma már ebben látja a helyben maradás zálogát.

Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes, a kishegyesi helyi közösség tanácselnöke szerint fontosak az ilyen összejövetelek, mert így biztosítható az információáramlás, melynek nyomán a termelők is megfontoltabb döntéseket hozhatnak a termeléssel kapcsolatban. Egyben bejelentette, hogy a község területén Bácsfeketehegyen, március 5-én tartják a következő hasonló jellegű összejövetelt, melynek vendége Szabó József, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója lesz majd.

Szerző (Forrás)
Vajdaság Ma
Többi hír