You are here

Pintér Attila: Ma már a magyar vállalkozók Vajdaságtól délebbre is beruháznak

A szerb–magyar kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A politikai és a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok is fejlődnek, emelte ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetében tett látogatása során. Rámutatott, 6-7 év alatt Magyarország és Szerbia 5 kormánycsúcson van túl, ezeken számos olyan megállapodást írtak alá, amely elmélyítette a két állam együttműködését.

A nagykövet elmondta, a múlt évben 10, az idén 11 megállapodást írtak alá a kormányok képviselői és a jövő évi kormánycsúcsra már 6 megállapodást készítettek elő. Személtetve mennyire szerteágazóak a kétoldalú kapcsolatok, rámutatott, hogy a jövő évi következő kormánycsúcson aláírják majd a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.

A két állam 2015-ben az infrastruktúra területén már aláírt egy szándéknyilatkozatot, amelynek köszönhetően a két állam összehangolta az infrastrukturális fejlesztéseket. Az idén pedig egy újabb szándéknyilatkozat valósult meg, amely az infrastrukturális fejlesztések mellett a határátkelőhelyeket is érintette. A nagykövet kiemelte, amíg 2012-ben a két ország között 5 határátkelőhely volt, mára már 9 van. Így a határok közötti távolságot 32-ről 20 kilométerre csökkentették. Figyelembe véve, hogy például Franciaország és Németország között 5-6 kilométerenként van határátkelőhely, van még mit tenni, de a nagykövet szavai szerint az eddig felvett tempóval egy évtized alatt Szerbia és Magyarország elérhetik ezt a szintet.

A JÓLÉT MINDKÉT NÉP IGÉNYE

A két ország közötti kereskedelmi forgalom alakulása kapcsán elmondta, 2017-ben majdnem elérte a 2 milliárd eurót, 2018-ban a kereskedelmi forgalom már 2,5 milliárd euró volt, 2019-ben szeptemberrel bezárólag ennek volumene elérte az 1,8 milliárd eurót, így az év végéig arra számítanak, hogy az árucsere-forgalom értéke eléri a 3 milliárd eurót. Kiemelte, 2012–2013-ban még senki sem gondolta, hogy a kereskedelem alakulása a két ország között elérheti ezt a szintet, hiszen akkor még a csak 1,1-1,3 milliárd euró körül alakult.

Hozzátette, a politikai kapcsolatok fejlődése és erősödése járult hozzá a két állam gazdasági kapcsolatának alakulásához is. Ma már a magyar vállalkozók nemcsak a Vajdaság területén ruháznak be, hanem Belgrádtól délebbre is vállalkoznak, így márciusban Ariljében egy élelmiszer-feldolgozó üzem alapkövét tették le és kormányközi tárgyalások folynak további 3-4 hasonló beruházásról. Ami pedig a meglévő beruházásokat illeti, két nagy vállalat az OTP Bank és a MOL beruházásait emelte ki. Rávilágított arra, hogy amint befejeződik a Vajdasági Bank és a Société Générale szerbiai bankjának átvételi folyamata, az OTP lesz a három legjelentősebb bank egyike Szerbiában. A MOL pedig azzal, hogy Karlócán megnyitott egy depót, növelte szerbiai befektetését.

KULTÚRA ÉS OKTATÁS

Pintér Attila rámutatott, hogy nemcsak a politika és a gazdaság, vagy kereskedelmi forgalom terén érzékelhető előrelépés a kétoldalú kapcsolatok terén, hanem a kultúra és az oktatás terén is. Magyarország belgrádi nagykövetsége 2014. július 1-jén nyitotta meg a kulturális központot, a Collegium Hungaricumot, amelynek küldetése, hogy a magyarországi magyar kultúra mellett népszerűsítse a vajdasági magyar kultúrát és a magyarországi szerb kultúrát is.

Büszkeséggel említette meg azt a két történészkonferenciát, amelyre az elmúlt években sor került. A 2016-ban megtartott konferencia anyagából Csaták, amelyek összekötnek címmel megjelent egy kötet, míg az idei történészkonferencia anyagából készült kiadványt várhatóan jövő februárban mutatják be. Kitért a vajdasági magyar kisebbségre és a magyarországi szerb kisebbség helyzetére is. Elmondta, az utóbbi években komoly lépések történtek a vajdasági magyarok életkörülményeinek javulása érdekében. Így 2016-ban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programot indított el a Vajdaságban, a VMSZ-szel együttműködve. Ezen a programon keresztül több száz munkahely nyílt, illetve az integrátori működés is megvalósult, vagyis a nagyvállalatok és kistermelők egy gazdasági platformra kerültek. Eddig 23 nagyvállalatot adtak át.

Elmondta, a magyarországi szerb közösség kisebb közösség ugyan, de a magyar kormány gondot visel róluk is. Felújították a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményét, amelyben korábban 160 diák, ma már több mint 500 diák tanul. Ez az intézmény Közép-Európa legfejlettebb szerb oktatási intézményévé vált. Ugyanakkor megmentették a batonyai szerb nyelvű és a lórévi szerb nyelvű iskolát is a bezárástól.

 

Szerző: 
Magyar Szó, mh (Fotó: Miklós Hajnalka)