Ugrás a tartalomra

Parlament előtt az oktatási törvénycsomag

A VMSZ szerint nem szabad a kétnyelvű oktatásra helyezni a hangsúlyt, elsőbbséget továbbra is az anyanyelvű oktatásnak kell adni

A Szerbiai Képviselőház kedden az oktatási törvénycsomagról kezdett el vitázni. A képviselők elé az általános iskolai, valamint a középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatok, a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat, az oktatási kerettörvény, valamint a diák- és egyetemista életszínvonalról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatai kerültek.

Beterjesztésében Žarko Obradović oktatási miniszter elmondta: a javasolt megoldások célja jobbá, hatékonyabbá és mindenki számára elérhetőbbé tenni a szerbiai oktatási rendszert. A javaslatokba beépítették az európai oktatási rendszerekben jellemző jó tapasztalatokat, de úgy, hogy közben tiszteletben tartották a szerbiai rendszer hagyományait, valamint a 2020-ig terjedő időszakot lefedő Oktatásfejlesztési Stratégiát, hangsúlyozta Obradović, majd hozzátette, hogy a módosításokat az állam szociális partnereivel is megvitatták, javaslataikat azonban nem fogadhatták el maradéktalanul.

– Nem adhatunk helyet a tanügyben dolgozók szakszervezeteinek azon követelésének, hogy az osztályok létszámát legfeljebb huszonöt diákra korlátozzuk, hiszen ez az alkalmazottak számának növelését eredményezné, erre pedig nincsen keret. Erre a kérdésre még biztosan visszatérünk a jövőben, most azonban marad a harmincdiákos határ. A szakszervezetek azt is kérték, hogy 2014-ben még ne kezdjük meg a diákok száma alapján elszámolni a tanárok bérét. Jómagam azt javasoltam, hogy az alkalmazást ne halasszuk el, inkább teszteljük le előtte ezt a megoldást – mondta a miniszter.

– Az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatban kitértünk arra, hogy a tanügyesek sztrájkjának esetén legfeljebb harminc percre rövidíthetők a tanórák. A kerettörvény módosításában helyet kapott a rendelkezés, amelynek értelmében igazolt esetekben a diákok otthonukban is végezhetik a tanulmányaikat. Az oktatási kerettörvény értelmében 2016-tól megalakulhat az oktatási ügynökség, amely feltétel Szerbia európai integrációs útján.

A szóban forgó jogszabály módosítási javaslatának értelmében a tanügyben addig nem alkalmazhatnak új személyeket, amíg felül nem vizsgálták a meglévő alkalmazottak átszervezésének lehetőségét. A külföldi és a volt Jugoszláviában szerzett diplomák elismerésének témájára szintén kitértünk A középiskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslatban a diákok hatékonyabb felkészítésére helyeztük a hangsúlyt, hogy később jobban felkészülve versengjenek a munkaerőpiacon. Szerbia most kap először felnőttképzési törvényt. Ebben a nem formális képzéseket is elismeri az állam – összegezte Obradović.

Mint azt Kovács Elvirától, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjétől megtudtuk, a párt az öt beterjesztet javaslatra tizenkilenc módosítási indítványt nyújtott be. A 2011-ben már egyszer átalakított oktatási kerettörvény módosítási javaslatával az a legnagyobb gond, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait nem említi az oktatási intézmények alapítójaként. Módosítási indítványában a VMSZ az oktatási intézmények lehetséges alapítóinak listájához a nemzeti tanácsokat is hozzátette – mondta Kovács.

– Ha kihagyják a nemzeti tanácsok alapítói jogát, akkor a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem lesz összhangban az oktatási keretörvénnyel. Azt is elmondtam, hogy az alapítói jogok átvétele már folyamatban van. Ami a középiskolákat illeti, a Magyar Nemzeti Tanács átvette a kijelölt intézmények alapítói jogát, az általános iskolák viszonylatában viszont még húsz intézmény alapítói jogainak az átvétele van folyamatban.

A szerb kormány az iskolaszékeket teszi felelőssé a folyamat lassú üteméért. Viszont példaként említeném a csantavéri általános iskola iskolaszékét, amely mindenben az oktatási minisztérium utasításai szerint járt el, a minisztérium azonban több hónap után sem végezte el a feladat ráháruló részét. Az is érdekes részlet, hogy az oktatási kerettörvény módosítási javaslatának értelmében a kisebbségi tannyelvű osztályban oktató tanároknak bizonyítaniuk kell, hogy ismerik az adott nyelvet. A jogszabály javaslatából az már viszont nem derül ki, hogy hogyan is kell ezt az érintetteknek bebizonyítaniuk. A VMSZ azt javasolta, hogy a szerb kormány határozza meg a bizonyítási követelményeket.

Azt is kértük, hogy a kis létszámú, tizenöt főnél kevesebb diákot számláló osztályok esetében ne kelljen minden évben jóváhagyásért folyamodni. Ha az általános iskolák valamelyik első osztályában már egyszer jóváhagyták a kis létszámú osztályt, akkor ennek az engedélynek a negyedik osztállyal bezárólag hatályban kellene maradnia. Az általános iskolai oktatásról és nevelésről szóló törvényjavaslat értelmében a nemzeti kisebbségeknek jogukban áll anyanyelvükön tanulni, ugyanakkor a szóban forgó jogszabály javaslata emellett a kétnyelvű oktatást is lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára.

A VMSZ kéri, hogy a kétnyelvű oktatásra vonatkozó részt töröljék, mert ezt a szerb alkotmány sem ismeri fel így külön lehetőségként a nemzeti közösségek vonatkozásában. Nem szabad veszítenünk szerezett jogainkból, vagyis nem a kétnyelvű, hanem az anyanyelvű oktatásra kell helyezni a hangsúlyt – magyarázta Kovács.

A középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslat az oktatási minisztérium állításai ellenére szintén nem áll teljesen összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel.

A VMSZ a hiányosságokat itt is módosítási indítványokkal igyekezte kiküszöbölni. Kovács szerint az a módosítási indítványuk a legjelentősebb, amelyben kérik, hogy a nem anyanyelvükön tanuló magyar középiskolai diákok a magyart ne fakultatív, hanem választott tantárgyként tanulhassák.

A középiskolás diákokat feltehetőleg nem motiválja, hogy egy fakultatív tantárgyat tanuljanak, amelyet nem finanszíroz az állam, és amelyre nem kapnak osztályzatot, érvelt Kovács, aki emellett örömmel nyugtázta, hogy Szerbia jogrendjében végre megjelenhet a felnőttképzésről szóló törvény.

Ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály ne csak arra irányuljon, hogy minél többen befejezzék általános iskolai tanulmányukat, hanem arra, hogy a munkanélküliség csökkentésének érdekében valós átképzést nyújtson az érintetteknek – hangsúlyozta Kovács.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E.