Ne legyen a park helyén parkoló!
A Josip Kozarac, a Zentai út és a Sonja Marinković utca elején található tömbházak lakói aláírásgyűjtésbe kezdtek
A Josip Kozarac 1., a Zentai út 2. és a Sonja Maronković utca 2. alatti tömbházak lakói aláírásgyűjtésbe kezdtek, attól tartanak ugyanis, hogy a tömbházak által körbevett területen, amelyet évek óta ők gondoznak, és a hosszú évek alatt parkká alakítottak, a jövőben parkolót építenek majd ki.
A lakók elmondása szerint ugyanis a szűkebb és a tágabb városközpontot felölelő részletes rendezési terv szerint a Josip Kozarac utcában, a Puškin tér oldalán egy olyan hétemeletes tömbház építését irányozták elő, amelyhez 61 parkolót is terveztek.
Ezek a parkolóhelyek a polgárok elmondása alapján éppen az általuk kialakított téren épülnének fel, és a terv alapján mintegy 50 fát kellene kivágni, több falazott és montázsépületet lerombolni. A kivitelezés közben a régi kutat is tönkretennék, valamint a tömbház felépítése után a hulladék tárolására sem lenne hely.
A polgárok több évvel ezelőtt magukra vállalták a terület gondozását, hiszen akkor az önkormányzattól írásos jóváhagyást kaptak a terület használatára és gondozására. Mint kiemelték, már az a tény is megdöbbentette őket, hogy egyszer csak közterületként kezeli a város azt a területet, amelyet ők hosszú évekig rendezgettek. Fákat ültettek el itt, és egy hűvös, kellemes, társalgásra alkalmas hellyé varázsolták.
– Korábban, mivel a tömbépületekkel bekerített udvarra használati jogot kaptunk, az itt élő polgárok úgy viselték gondját a területnek, mintha a saját udvaruk lett volna. Ma ezt a jogot megvonták tőlünk, és csak az épületre, a bejáratra és a saját lakásunkra van jogunk – emelte ki Andrija Ilijin, az egyik lakó. Mint elmondta, a parkolók építését a szűkebb és tágabb központot felölelő részletes rendezési tervben irányozták elő, ami a polgári megmozdulásoknak köszönhetően most átdolgozás alatt áll.
Hozzátette, reméli, hogy a terv átdolgozása során kihagyják a parkolók megépítését a tervből, hiszen mint mondta, rendelkeznek elég parkolóhellyel, újakra nincs szükség. A petícióval, melyet az érintett 44 lakás lakóinak többsége aláírt, éppen azt szeretnék elérni, hogy a tervezők figyelembe vegyék ennek a parknak a jelentőségét. A polgárok a CEKOR környezetvédelemmel foglalkozó szervezet támogatását kérték a megmozdulásukhoz.
– Szerencsére a kérdéses részletes rendezési tervet átdolgozzák, így ezek a polgárok még nem késtek el ezzel a petícióval, amelynek jelen pillanatban megelőző jellege van. Az aláírásokat az önkormányzat tervbizottságához juttatják el.
Majd kiderül, hogy a tervbizottság miként reagál, hiszen az mellett, hogy a jelenlegi lakóknak nincs szükségük újabb parkolóhelyekre, egy új lakóépület épül, ezzel együtt pedig az előírások szerint 61 parkolóhelyet kell kialakítani.
Mégis azt gondolom, azoknak, akik a terveket készítik, figyelembe kellene venniük, hogy a parkolóhelyek miatt ne tegyenek tönkre zöldfelületeket, és más megoldást találni ennek a problémának a megoldására – mutatott rá Nataša Đereg, a CEKOR igazgatónője. Hozzátette:
– Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a polgárok egyáltalán nem, vagy csak későn értesülnek a saját lakhelyüket érintő tervek közszemléjéről, illetve közvitájáról. Mint láttuk, a földalatti garázs környezetvédelmi hatástanulmányának közvitájából is erre lehetett következtetni. Igaz a közszemle vagy a közvita minden alkalommal megjelentetik a Hivatalos közlönyben, a Subotičke novinéban és a Magyar Szóban, ezek a hirdetések azonban gyakran elkerülik a polgárok figyelmét.
Az Aarhus-egyezmény szerint, amelyet Szerbia is aláírt, idejekorán kell értesíteni a polgárokat az őket érintő változásokról. Igaz, vitatható, hogy mikor van az „idejekorán” meghatározás, tény azonban, hogy igény lenne arra, hogy kellő időben értesítést kapjanak a polgárok az új tervekről, hogy időben reagálni tudjanak, amennyiben megjegyzésük van rá. Mindenképpen igény lenne arra, hogy még a közszemle előtt bemutassák a nyilvánosság előtt az elkészült terveket.
Hiszen amennyiben a polgárok ismerik a terveket, akkor a közszemle során idejük lenne a polgároknak, szervezeteknek, érintetteknek véleményezni azokat. A beruházó és az önkormányzat részéről csak egy kis jó szándékra van szükség.
Erre nagyon jó példa a Távfűtőművek legutóbbi szervezett gyűlése, amikor már a tervek kidolgozása előtt megkezdték a nyilvánosság értesítését, és bemutatták a biomasszára működő erőművek megvalósíthatósági tanulmányát – mondta.
