Mire költik a pénzt Magyarkanizsán?
Első alkalommal szerveztek közvitát a költségvetésről
A magyarkanizsai költségvetés jól tervezett, kiegyensúlyozott, polgárbarát, átlátható, a fejlesztések felölelik az infrastruktúrát – így értékelte az önkormányzat 2014-re vonatkozó költségvetését az ellenőrző belgrádi Fluid Egyesület szerdán este a Cnesa OMI színháztermében megtartott közvitán.
Magyarkanizsán először történt meg, hogy az önkormányzat a következő évi költségvetést közvitára bocsátotta, és az est végén a polgárok is felszólalhattak, elmondhatták észrevételeiket, kérdéseket tehettek fel.
Nyilas Mihály polgármester bevezetőjében elmondta, hogy internetes fórumokon gyakran olvasható, hogy a költségvetés a polgármester pénzmosodája, valamint ehhez hasonló rágalmak, most pedig bebizonyítják, hogy az önkormányzat honnan szerzi a pénzt, és mire fogja elkölteni.
Domonkos Tibor, az adóosztály vezetője ismertette, hogy jövőre a költségvetés legnagyobb részét az adóbevételek képezik, amelyek összesen mintegy 427,5 millió dinárt tesznek ki. Ebből a helyi járulék 35 millió, a vagyonadó pedig 72 millió dinár. A tervezett költségvetés összesen 1,1 milliárd dinár. A legfontosabb beruházások a Felnőttképzési Regionális Hálózat új épületének befejezése, a buszállomás kiépítése Magyarkanizsán, Horgoson az ipari park, a kultúrotthon befejezésének részfinanszírozása, a ravatalozó felújítása, a kerékpárút kiépítése. Folytatódnak továbbá az óvodák felújítási és az iskolák javítási munkálatai községszerte, Martonoson jövőre átadják az új kutat, Kispiacon az egészségház épületét, Velebiten pedig a szövetkezetet újítják föl.
Az est végén többen hangot adtak véleményüknek. A Fluid Egyesület képviselője hangsúlyozta, hogy az eddig megvizsgált községek költségvetéséhez képest Kanizsa vezetői jó gazda módjára osztják be a pénzeket. A pozitív értékelés után várható volt, hogy éles bírálatok hangoznak majd el.
ŰElhangzott az a kritika, hogy a közvitán jelen lévők nyolcvan százalékát nem a lakosság teszi ki, hanem politikusok és az önkormányzat dolgozói. Továbbá, hogy a költségvetési tervezet miért csak szerbül jelent meg, cirill betűs írással, mikor a lakosság többsége magyar, válaszul elhangzott egy olyan kijelentés a közönség soraiból, hogy a fordítónak rengeteg munkája volt, nem jutott ideje lefordítani, de amint megteszi, felkerül az internetre. Megjegyezték viszont, hogy nem akkor kell közzétenni, miután már megszavaztatták.
A költségvetést illetően azt a véleményt osztották a legtöbben a vitán, hogy az önkormányzat épp a gazdaságba és a mezőgazdaságba fektet a legkevesebbet (8 és 6 millió dinárt), amely a jövőnket alapozza meg. Ezt a polgármester a köztársaság centralizációjával indokolta, amely pontosan meghatározza az önkormányzatoknak, hogy mire mennyit költhetnek, a gazdasági és a mezőgazdasági támogatások nagy részét országos szinten osztják szét.
Az a kérdés is felmerült, hogy azok a falvak milyen előnyt élveznek majd, ahol sikerült bevezettetni a helyi járulékot, ugyanis Tóthfalu, Oromhegyes és Adorján nem is szerepel a fejlesztési listán, s hogy a mezőgazdaság és a gazdaság mellett a turizmusfejlesztés sincs a költségvetésben. A polgármester elmondta, hogy támogatják a helyi járulék bevezetését (minden dinár után plusz egy dinárt fizetnek), s a jövő évtől kezdve a vagyonadóból származó összeget a helyi közösségek kapják meg. Annak érdekében pedig, hogy ezt az összeget a helyi közösségek a polgárok javára használják fel, és ne hivatali munkásokra költsék, elképzelhető, hogy a jövőben céleszközként határozzák meg.
