Ugrás a tartalomra

Minden a (további) csapadékmennyiségtől függ

Miközben a közép-bánáti Módoson a tíz évvel ezelőtti katasztrofális árvíz évfordulójára készülnek – amikor a Béga és a Temes vize több száz házat romba döntött –, addig egyre több bánáti településen küzdenek a belvízzel. Ennek a legfőbb oka az, hogy 2014-ben a vidéken az átlagosnál 50 százalékkal nagyobb mennyiségű csapadék esett. Ez folytatódott ez év első két hónapjában is. A helyzet további alakulása pedig attól függ, hogy mennyi csapadék lesz márciusban.
Bánátban emberemlékezet óta gondot okoz a víz. Sok az alacsonyan fekvő terület, a föld pedig szikes, agyagos, amely nem ereszti át a felszíni vizeket. Sok településre annak idején elsősorban a meliorációs munka elvégzése céljából érkeztek telepesek.

Mint ahogy Mári Péró muzslyai gazdálkodó mondja, a muzslyai földeknek közel egynegyedét az ősszel nem sikerült megmunkálni, az újabb esőzések miatt pedig víz alá került a földterület további 30 százaléka. Ilyen helyzetben nehéz év vár a gazdálkodókra. Hallai Zoltán tanácselnök szerint 2006. óta nem volt ilyen magasan a talajvíz a muzslyai határban, amely több száz hektárnyi termőföldet és legelőt öntött el. A magas vízállás miatt az is kérdés, hogy mi lesz az ősszel elvetett gabonafélékkel. A határban két nagy kapacitású pumpa éjjel-nappal szivattyúzza a vizet a Tiszába.
A közép-bánáti körzet 250 ezer hektárnyi termőföldjéből 12 ezer hektár van víz alatt, közel százezer hektáron pedig a kelleténél több nedvesség van. Miloš Radosavljević, a Srednji Banat vízgazdálkodási közvállalat igazgatója szerint ebben a pillanatban hálátlan dolog jóslatokba bocsátkozni, hisz nehéz pontosan felmérni, hogy mekkora csapadékmennyiségre kell számítani a következő egy hónap alatt, pontosabban márciusban. Mint mondja, a közvállalatban készen áll az emberállomány és a gépezetük is, hogy megakadályozzák a nagyobb károkat.

Juhász Attila, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára szerint fontos volna feltérképezni azokat a területeket, amelyeket a belvizek veszélyeztetnek. A lecsapolást szolgáló csatornarendszert pedig kellőképpen karban kell tartani. Szerinte megengedhetetlen, hogy az emberek ne tudják betakarítani a földjeikről a termést, mint ahogy az az ősszel történt.
A Nagybecskerek melletti Écskán a kilencvenes évek végétől egyre sűrűbben kerülnek víz alá a háztáji kertek, udvarok. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy egyesek betömték az esőcsatornákat (volt, ahol fákat ültettek a helyükre), így a felesleges víznek nincs hova elfolynia. A legkritikusabb a helyzet a Repülőtér utcában van, ahova naponta kimennek a tűzoltók, felszippantanak egy bizonyos vízmennyiséget, de másnapra már ugyanannyi víz van a helyén. Anka Milošević szó szerint sártengerben él, nedvesedik a háza. Ő viszont tehetetlen, bárkihez fordult, nem kapott segítséget. Novak Micić udvara másfél hónapja került víz alá. Nyolcéves gyerekét gumicsizmába viszi ki a házból. Mint mondja, kész arra, hogy maga kiássa az esőcsatornát, de az illetékesek leintették: csak akkor teheti majd, ha elkészül az esőcsatorna terve.

A vízzel való harc Bánátban tehát tovább tart. A gond az, hogy a korábbi időszakokhoz képest egyre csökken a lakosság száma. Sok az üres ház, egyre kevesebben vannak, akik felvehetnék a harcot a természettel.

Szerző (Forrás)
K. I., Magyar Szó (Fotó: Pannon RTV)
Többi hír