Ugrás a tartalomra

Magyarcsernye ünnepe

A hétvégén tartották a csernyeiek XVIII. Találkozóját, egyben Falunapot is ünnepeltek.

A rendezvénysorozat pénteken Szilágyi Mária: Fényben és árnyékban című könyvének a bemutatójával kezdődött, amelyben a szerző Magyarcsernye építészeti hagyatékát dolgozta fel.

Utána díszülést tartott a Helyi Közösség Tanácsa, amelyen Bicók Tibor tanácselnök és Iszlai Tibor, az erdélyi Dózsa György község polgármestere testvér-települési szerződést írtak alá. Nagyszénás és Bakonycsernye mellé a bánáti falunak ezentúl még egy határon túli testvértelepülése lett, amely Erdély kapujában fekszik, öt falut ölel fel, amelyekben háromezer magyar él. A község a sárgarépa-termesztésről ismert.

Szombaton volt a Csernyeiek XVIII. Találkozója, amely az elszármazottak és a helybéliek közös ünnepe. Ez alkalomból kézimunka-kiállítást nyitottak meg, az ünnepi műsorban pedig felléptek a citerások és a helybeli iskola egykori diákjai.

Sajnos, évről évre kevesebben és főként idősebbek jönnek haza. Közben vészesen fogy Magyarcsernye lakosságának a száma is, ahol egykor négyezren, ma másfél ezren élnek. Amint Halász György, a Csernyeiek Klubjának elnöke mondja, az elmúlt években becsukták a cukorgyárat, felszámolták a Molin szövetkezetet és malmot, a faluban nincs többé kereskedelmi vállalat. Míg egykor a falunak négyszáz foglalkoztatottja volt, addig ma alig ötvenen vannak állandó munkaviszonyban. A gazdaság összeomlása miatt a fiatalok szülőfalujuk elhagyására kényszerülnek. A Csernyeiek Klubja a Csernyei Újság beindításával ablakot nyitott az itthon maradottak és az elszármazottak között.

Szombaton hálaadó szentmisét mutattak be, bál is volt. A falunapi műsor keretében művelődési műsort tartottak, amelyen a helybéliek mellett felléptek a környező települések műkedvelői. Utcaközi labdarúgó-mérkőzések voltak, pörköltfőző versenyt tartottak és nem maradtak el a Parasztolimpia ügyességi versenyei sem.

Szerző (Forrás)
Kecskés István, Magyar Szó
Többi hír