Magyar Festészet Napja a szegedi REÖK-ben

A hazai festészet doyenjei és fiatal alkotók mutatkoznak be az országos rendezvénysorozat kiemelt eseményén.

A tizenkettedik alkalommal megrendezett Magyar Festészet Napja sorozat idei központi eseményének, a Doyenek és fiatalok című kiállításnak helyszíne a szegedi REÖK.

A koncepció a tavalyi sikeres kezdeményezés után ebben az évben is ugyanaz: a hazai képzőművészeti életet hosszú évek óta meghatározó alkotók festményein kívül a harmincöt év alatti, fiatal művészek munkáit kívánja egymás mellé állítani a tárlat.

Célja megmutatni a magyar festészet lehető legobjektívebb keresztmetszetét — különös figyelemmel a vidéken élő alkotók munkásságára.

A több mint hetven munkát felvonultató kiállítás kurátorai Bukta Norbert festőművész, Szentgyörgyi József festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész volt. A kiállítók közt szerepel például Tenk László, Gyémánt László, Bráda Tibor, Galambos Tamás, Kovács Péter, Deim Pál, Király Gábor, Serényi H. Zsigmond és Szilárd Klára.

— Érdemes megfigyelni, hogy a fiatalok alapvetően figuratív alkotásokat hoznak létre, a doyenek pedig elsősorban neoavantgárd stílusban alkotnak. A korosztályok termenként változnak, így egyfajta stiláris pulzálásban követik egymást a kiállítóterek — mondta Nátyi Róbert.

A tárlat október 20-ai megnyitóján Keserű Ilona Életműdíjat, Király Gábor pedig Maticska Jenő-díjat vehetett át. Az elismeréseket az Emberi Erőforrások Minisztériuma adományozta.

Keserű Ilona 1933-ban Pécsett született, Szőnyi István tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó szakán. 1967-ben kezdett vászondomborítással foglalkozni, valamint díszleteket és jelmezeket is tervezett.

1974-ben a dél-franciaországi Vence-ban, a Károlyi Alapítvány művésztelepén dolgozott, 1979 és 1984 között a Szentendrei Régi Művésztelep tagja volt. A Pécsi Tudományegyetem Rajz Tanszékén tanított, 1991—2003 között tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola alapítója, azóta professor emerita az egyetemen. 1984-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1989-ben érdemes művész lett, a Kossuth-díjban 2000-ben részesült életműve elismeréséül és a művészetoktatásban elért eredményeiért. 2007-ben Hazám-díjjal, 2009-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki, 2011-ben pedig megkapta szülővárosa díszpolgári címét.

A fiatal alkotók számára létrehozott, a huszonegy éves korában elhunyt Maticska Jenő erdélyi festőművészről elnevezett elismerést Király Gábor vehette át. Király Gábor 1979-ben született Kecskeméten.

Előbb ugyanitt a Kandó Kálmán Művészeti Szakközépiskola grafika szakán tanult, majd az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett rajz—vizuális kommunikáció szakos, illetve a pécsi művészeti karon vizuális nevelőtanári diplomát.

A Magyar Festők Társaságának tagja, s tíz éve részt vesz a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tevékenységében. Munkáját a többi között Derkovits-ösztöndíjjal és Strabag Festészeti Díjjal ismerték el.

Egyéni kiállításain kívül rendszeres részvevője az országos képzőművészeti seregszemléknek, így a Szegedi Nyári Tárlatnak és Táblaképfestészeti Biennáléknak. Ez utóbbin 2012-ben elnyerte Szeged város díját.

A kiállítás november 3-áig tekinthető meg.