Közösen ünnepelt a szerémségi szórványmagyarság
Közösen ünnepelt a szerémségi szórványmagyar közösség március 15-én. Számukra a megmaradás, az anyanyelv-használat különösen fontos. A déli végeken ugyanis sokkal nehezebb magyarnak lenni, mint a tömbmagyarságban. A maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben hét éve emlékeznek meg a szabadságharcról.
A Talpra magyart szavalták a maradéki magyar osztályosok az 1848–49-es események emlékére készült rendezvényen.
Kevesen vannak a helyiek, de összetartanak, magyarságukat megtartják. Berta Géza, elnök, Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Maradék: „Az egész világ láthatja, hogy Maradékon még megvannak a magyarok, és meg is lesznek sokáig.”
A faluban mintegy ötszázan vallják magukat magyarnak. A helyi református óvoda és a két éve újraindult magyar osztály sokat segít abban, hogy a nemzeti önazonosságtudatod erősítsék a helyiekben. Bárdos Lívia, tanítónő Maradék: „A gyerekek nem beszélik az anyanyelvet, de akarnak megtanulni, és most már a szülők is, hogy megnyílt a magyar tagozat, egyre inkább felismerik azt, hogy mekkora pozitívum ez, illetve hogy annyi ember vagy, ahány nyelvet ismersz, és most már egyre nagyobb a motiváció is.”
A szerémségi magyarokat a Magyar Nemzeti Tanács is több módon támogatja.
Ladisity Melinda, tag MNT: „Megérdemli ez a közösség, hogy támogatva legyen, hogy itt legyünk, hogy személyünkkel tudjuk egy kicsit erősíteni ezt a közösséget.”
A szerémségi szórványmagyar közösség a forradalomból az összefogás példáját viszi magával és áll ki a jövőjéért – mondta Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója.
„Magyarország erősödik, lehetősége van arra, hogy támogassa a határon túli magyarságot, teszi is ezt, és segíteni próbálja azt, hogy az emberek ott maradjanak a saját szülőföldjükön és segítse erősödésüket. Ezt kívánom ennek a közösségnek, hogy erősödjön, nyújtsanak egymásnak az emberek kezet, fogjanak össze a jogaikért.”
A maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben és Szerémségben hét éve emlékeznek meg a szabadságharcról. Berta Zoltán, alelnök, VMSZ szerémségi körzeti szervezet: „Ez a siker az egyetemes magyarság sikere is, mert érezzük, hogy rákapcsolódtunk a vajdasági tömbmagyarságra, vagyis a délvidéki magyarság korpuszába, és ezáltal az anyaországra is, ez a kapocs kovácsol bennünket össze.”
Elhangzott, hét éve még csak szerényen, de ma már bátran állnak ki a jövőjükért a helyiek, hiszen küldetésüket teljesítik.
