You are here

A második világháború végén rengeteg vajdasági magyar esett áldozatul a bevonuló partizánegységek által elkövetett megtorlásoknak.

A megemlékezés előtt a horgosi plébános szentmisét tartott a temető ravatalozójánál, majd megáldotta és megszentelte az ártatlan magyar áldozatok emlékhelyét. A partizánok '44 novemberében több tucat horgosi magyar életét oltották ki.

Vass Zoltán, történész: „1944 október 10-én volt az impériumváltás, amikor a Vörös Hadsereg nyomában a partizán egységek is beözönlöttek Horgosra. Aztán lassan, szisztematikusan gyűjtögették be az embereket, vitték le az akkori községháza pincéjébe. Ott vallatták, kínozták őket. November 20-a volt az a nap, amikor ideért a kivégzőosztag, és akkor kihajtották őket a községházától a Szabadka felé vezető út hetes kilométerkövéig. Ott ásattak velük egy sírt. Ez a sír igen sekélynek bizonyult, mert az a hetven-nyolcvan ember, akit kivégeztek, nem fért el benne. Kilógtak a testrészek, a kutyák hordták szét őket. Ezt gyorsan orvosolni kellett, ezért beljebb hozták a mai horgosi csárda környékére.”

A horgosi temetőben az ártatlan áldozatok előtt tisztelegve elhelyezték az emlékezés virágait. Kötelességünk megemlékezni az ártatlan áldozatokra - mondta Sors Róbert, Horgos Helyi Közösség tanácselnöke: „Ha mi, utódok nem emlékezünk arról, hogy mi történt évtizedekkel ezelőtt, akkor nekünk jövőnk sincs. Tehát ha a múltról nem emlékezünk meg, és a múltra nem gondolunk, nem foglalkozunk azokkal az emberekkel, akik ennek a közösségnek az alapjait lerakták, mert rengeteg családból voltak emberek, akiket kivégeztek. Ezeknek az embereknek az utódai itt élnek velünk, ebben a közösségben. Ebből a szempontból igenis meg kell emlékeznünk minden alkalommal, minden pillanatban gondolnunk kell ezekre az emberekre, és az emléküket őriznünk kell.”

1944-ben és 45-ben civilek ezreit végezték ki bírósági eljárás vagy vádemelés nélkül a térségbe bevonuló partizán egységek. Az áldozatok pontos száma máig nem ismert.

 

Szerző: 
Pannon RTV