Hogyan lesz Pacsérból fürdőtelepülés?

Az új év új kikapcsolódási lehetőséget is nyújtott a meleg gyógyvíz kedvelőinek, a hónap elején ugyanis megnyitották a nagy sikernek örvendő pacséri termálfürdő fedett részét.

Az észak-bácskai település most már nemcsak nyáron, hanem télen is várja a fürdőzni vagy gyógyulni vágyókat.

Szombathy Zoltán, a helyi közösség tanácselnök-helyettese lapunknak elmondta, hogy 2005-ben született meg az ötlet, hogy érdemes lenne Pacséron egy termálfürdőt működtetni.

A különféle fejlesztéseken kívül egy tréning során arról is tárgyalt a falu helyi közössége, hogy mivel lehetne fellendíteni a falusi turizmust.

— Mivel Pacséron nem található ipari létesítmény, semmi sem szennyezi itt a levegőt, van egy nagyon szép völgyünk, ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne kihasználni a falu turisztikai sajátosságait.

Az egész világon egyre inkább feltörekvőben van az idegenforgalmi adottságokra való fókuszálás, az emberek a városi környezetből vissza szeretnének menni egy kicsit a nyugalomba, hogy kikapcsolódjanak.

Mindenképp egy olyan létesítményt szerettünk volna létrehozni, amely idecsábítja az embereket. Az egész Pannon-térség alatt meleg víz található, ezért gondoltuk úgy, hogy elkészítünk egy projektumot, illetve pályázunk egy meleg vizes kútra. 2008-ban indultak meg a Nagyberuházási Alap projektumai, nekünk addigra már elkészült a tervünk, és amikorra kiírták a pályázatot, mi már egy kész dokumentációt tudtunk átadni.

Egy 1400 méter mély kút fúrása szerepelt a tervünkben, melyet el is fogadtak, és egy nagy összeget hagytak jóvá a fürdőkomplexum kialakítására.

Kiírtuk a közbeszerzést, majd nekiláttunk a kút fúrásának, mellyel 2010-re készültünk el. 1350—1400 méter mélységből, 3-4 rétegből 74 fokos termálvizet kaptunk, és mint utólag kiderült, egy olyan eret sikerült „megfognunk”, amely még a Kárpát-medencére sem jellemző. Magyarországon körülbelül 270 gyógyfürdő működik, viszont a nálunk felfedezett vízminőség kiemelkedik a magyarországi átlagból.

A legfőbb sajátossága ennek víznek, hogy annyira sós, mint a tenger, tehát 22 gramm só található 1 liter vízben. A Kárpát-medence és az erdélyi sóvidék közé tehetjük ennek a víznek a jelentőségét és minőségét.

Miután végeztek a kút kifúrásával, a községi fejlesztési pénzekből és a helyi közösség pénzforrásából sikerült kialakítani a fürdő épületeit. A falu rendelkezésére nem sok eszköz állt, ám mégis egy praktikus és nagy kapacitású fürdő létrehozása volt a cél.

— Az az ötletünk támadt, hogy egy természetes mélyedést kibélelünk fóliával, és ezt megtöltjük vízzel. Így született meg a pacséri termáltó, mely immár kuriózumnak számít az egész Kárpát-medencében és Magyarországon is. Egyrészt a pénztelenség miatt kellett ezt a módszert választanunk, másrészt pedig a turisták és az idelátogatók pontosan azt szeretik ebben a fürdőben, hogy nem klasszikus, kibetonozott medence, hanem egy „természetet utánzó” tófürdőnk van, mely körülbelül 2000 négyzetméter felületű, a mélysége pedig 1,5 méter.

2014-ben nyílt meg a pacséri fürdő, melynek nagy sikere és rengeteg látogatója volt, a falu vezetősége azonban felismerte azt a gondot, hogy a fürdőt mindössze három hónapig tudja üzemeltetni.

— A víz 60 fokos ugyan, viszont a völgy, a párolgás és az őszi szelek alaposan csökkentik a hőmérsékletét. A 27 fokos vízben huzamosabb ideig nem lehet tartózkodni. Ekkor jutottunk arra a döntésre, hogy megépítjük a fürdő fedett részét. Az önkormányzat és a helyi közösség ennek a projektumnak a sikeressége érdekében minden egyéb beruházást szüneteltetett, és létrehoztuk a 300 négyzetméter összterületű épületet, melyben két 70 cm mélységű medence kapott helyet. Klasszikus ülőmedencékről van szó, melyekben 33-34 fokos víz gondoskodik a vendégek gyógyulásáról és kikapcsolódásáról. Az ülőfürdő felülete 200 négyzetméter. A január és a február a beüzemelés, illetve a tapasztalatszerzés időszaka. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy minden vendéget megkérdezzünk, hogyan érezte itt magát, milyen gondokat észlelt, esetleg min változtatna. Számunkra nagyon fontos a véleményük.

A tervek szerint a fürdő fedett része nyáron is üzemelni fog, hiszen az üzemeltetők azt szeretnék, ha a vendégek rossz idő esetén is üdülhetnének.

— Azzal kívánjuk stabilizálni a fürdő helyzetét, hogy nyáron is nyitva tartjuk a fedett részt, mert így az emberek esőben vagy a hűvösebb napokon be tudnak ide húzódni. Aki pedig úszni szeretne, az kimehet a tóhoz. Már most is volt rá példa, hogy valaki kiszaladt a tizen-egynéhány fokos vízbe úszni egyet, majd visszajött a fedett rész medencéibe.

Ez szokás kérdése, hiszen például a finnek szaunázás után beleugranak a hideg vízbe. Pacsér valójában fürdőtelepüléssé vált, hiszen a fürdő az év tizenkét hónapjában tudja fogadni a vendégeket. Úgy gondoljuk, hogy a következő öt-tíz évben ez nagy változást fog hozni a falunak. Ezt egyébként már az elmúlt néhány hónapban is éreztük, hiszen nemcsak hazai, hanem külföldi befektetők is vettek itt magánházat. A falu már a Bookingon is fent van, hiszen az idelátogató vendégeknek köszönhetően egyre több szállásra lesz szükség.

A további célok között a fürdőkomplexum bővítése is szerepel, ez viszont majd csak az európai csatlakozás során valósulhat meg.

— Ez nem élmény-, hanem egy szerényebb gyógyfürdő, mely a közeljövőben egy sószobát is magában foglal majd. A párás, sós levegő nagyon hatékony a légúti megbetegedésekkel szemben, jó hatással van a dohányzó emberekre, az asztmásokra vagy azokra, akik megfázással küzdenek.

Szeretnénk majd szaunát is beüzemeltetni, továbbá egy kézműveskiállítás megszervezése is szerepel a terveink között. Így az idelátogató turisták a helyi, azaz a Pacsérhoz fűződő termékekből is tudnak vásárolni. Célunk, hogy az észak-bácskai kézművestermékek bemutatójából hagyományt teremtsünk.