Gazdag múlt, reményteljes jövő

Kupuszina, a pergős szoknya, a mákos rétes és a tehetségek faluja – Ma Magyar Szó-élőújság

Kupuszinán sokrétű és élénk a civil szféra. Tevékeny a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az Önkéntes Tűzoltó Testület, a GYUSZI környezet és szellemi örökségvédő civil szervezet, a Fácán Vadászegyesület, a Partizán Sportegyesület, a Süllő Sporthorgász-egyesület. Ezenkívül kiváló az együttműködésünk a Szent Anna egyházközösséggel, ft. Zsúnyi Tibor plébánossal is. Mindenféleképpen igyekszünk erősíteni, segíteni ezeket a szervezeteket, egyesületeket. A nyáron a hagyományos, Játék határok nélkül elnevezésű, civilek közreműködésével zajló ügyességi, közösségi játékot szeretnénk kétnapos rendezvénysorozattá tenni, és ezáltal is erősíteni az összefogást.

A Magyar Szó ma 17 órai kezdettel élőújságot tart Kupuszinán, a tűzoltóteremben.

Kupuszina – Bácskertes a nyugat-bácskai szórványmagyarság egyik, néptáncáról, népzenéjéről, évszázados színjátszói tradíciójáról ismert hagyományőrző települése Zombor és Apatin város között, a Dunához közel. A mai, római katolikus vallású, jobbára palóc eredetű lakosság két és fél évszázada, 1751-től települt Kupuszinára Heves és Nyitra megyéből, valamint jócskán érkeztek lakosok a kalocsai Sárközből is.

Kupuszina újratelepítési okmányát 1751. május 14-én írták alá Zomborban. Az akkor ideköltözött 150 magyar és szlovák nemzetiségű család leszármazottai a XIX. század végére annyira megszaporodtak, hogy a lakosság jó részének nem jutott termőföld a szűkre szabott kupuszinai határban.

Ez váltotta ki a kupuszinaiak gazdasági kirajzását a közeli árterületekre és pusztákra a Duna mindkét partján, Bajától egészen Bácsig, sőt távolabbra is. A legnépesebb a XX. század legelején volt a falu, amikor 3444 ember lakta. 1995-ben több száz horvátországi szerb menekült is érkezett a faluba. A falu lakosainak száma 2002-ben 2356 volt, ebből 1857 magyar, 279 szerb és elenyésző számban élnek a faluban más nemzetiségűek is. A legfrissebb hivatalos adat a 2011-es népszámlálás eredménye. E szerint az eredmény szerint Kupuszinának 1911 lakosa van, a nemzetiségi eloszlás aránya változatlan. A faluról ilyen részletes, hasznos, és további érdekes adatok tudhatók meg a helyi közösség hivatalos honlapjának köszönhetően. 

A falu intézményeinek zökkenőmentes a működése, hála a helyi vezetőség tevőleges odafigyelésének is. A József Attila Általános Iskolába nyolcvannégy diák jár, az óvoda húsz növendéket jegyez. Az utánpótlás kinevelése, a gyerekeknek a közösségi életbe való bekapcsolása magas szintű, mind a tanintézmények, mind a falu egyesületei, civil szervezetei részéről. 

Rekettye Róbert, a kupuszinai helyi közösség tanácsának elnöke, helyi vállalkozó az általános helyzetről nyilatkozott:

– Kupuszinán sokrétű és élénk a civil szféra. Tevékeny a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az Önkéntes Tűzoltó Testület, GYUSZI környezet és szellemi örökségvédő civil szervezet, a Fácán Vadászegyesület, a Partizán Sportegyesület, a Süllő Sporthorgász-egyesület.

Ezenkívül kiváló az együttműködésünk a Szent Anna egyházközösséggel, ft. Zsúnyi Tibor plébánossal is. Mindenféleképpen igyekszünk erősíteni, segíteni ezeket a szervezeteket, egyesületeket. A nyáron hagyományos, Játék határok nélkül elnevezésű, civilek közreműködésével zajló ügyességi, közösségi játékot szeretnénk kétnapos rendezvénysorozattá tenni, és ezáltal is erősíteni az összefogást.

Tervekből nincs hiány, sikerült kimeszelni a helyi közösség épületét, s a továbbiakban egyéb felújítási munkálatokat is előirányoztunk. A település egészének szintjén több fejlesztés van folyamatban. Feltett szándékunk, hogy az Ipari Parkba vonzzuk a megfelelő befektetői csoportot, amely által 50–100 munkahely létesülhetne. Mindez sokat segítene a fiatalok itthon tartásában. A kisebb földterülettel, gazdasággal rendelkező családok utódai, tagjai több esetben a külföldön való boldogulást vagy az ingázást választják. Ennek ellenére az utóbbi években csökkent a külföldre távozók száma, sőt olyan példa is van, hogy egy évtizedes ott-tartózkodás után költöznek haza. Például legutóbb egy család Kanadából tért vissza, itthon kezdett gazdálkodni.

A körülmények ugyanis adva vannak, nagyon sokan éltek a Prosperitati Alapítvány pályázatainak lehetőségeivel, eddig 126 beadott kupuszinai pályázatot tartanak számon, és ez sok millió dináros beruházást jelent faluszinten. Büszkén nézünk a jövőbe, igyekszünk megfelelő körülményeket biztosítani az itt maradáshoz, továbbá lehetőségeket nyújtani a hazatérni szándékozóknak is – mondta a tanácselnök.

Péter István az apatini polgármester tanácsosa is jelentős előrelépésről számolt be:

– A kupuszinai helyi közösségben több projektumot megvalósítottunk. Talán az egyik legnagyobb eredménynek számít, hogy befejeződött a földterületek tagosítása. Készen vagy folyamatban van az iskola, a művelődési egyesület, a horgászotthon épületének felújítása. Játszótereket, kosárlabdapályát építettünk ki. Tervben van még a zombori út, továbbá a Kupuszina–Monostor út aszfaltozása – hallottuk.

Kupuszina lakosságának fő foglalkozása a földművelés. Sokáig leginkább a konyhakerti terményekről volt híres a falu, amiket az akkori Jugoszlávia nagyvárosainak piacain értékesítettek. Jól ismert terménye (volt) a külön fajtaként számon tartott kupuszinai vöröshagyma. Napjainkban a lakosság egyaránt foglalkozik gabona-, valamint a gyümölcs- és virágtermesztés is.

A múlt év szeptembere óta a gazdák gondos kezekben tudhatják magukat, köszönhetően a vajdasági falugazdász hálózat programjának, amelybe immár Kupuszina is bekapcsolódott. Pilin Endre falugazdász, az Apatini út 4. alatt, a 6-os irodában tevékenykedve a gazdálkodók rendelkezésére áll, segítséget nyújtva az adminisztrációs, pályázati és visszaigénylési ügyek intézésében. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által működtetett, és a magyar kormány Agrárminisztériuma által támogatott programról az ifjú falugazdász elmondta, nagy igény mutatkozik erre Kupuszinán. Sokan fordulnak hozzá a hazai és az anyaországi pályázatok kapcsán, de egyéb információs, kommunikációs és ügyintézési procedúrák lefolytatásában is igyekszik segíteni a helyi gazdáknak. 

A testi, lelki erőt próbáló gazdálkodás mellett a kupuszinaiaknak, csodálatra méltó módon a szerteágazó civil szervezeti és a páratlanul színvonalas műkedvelői tevékenységekre is jut energiájuk.

A GYUSZI elnevezésű, kupuszinai székhelyű, regionális jellegű környezet- és szellemi örökségvédő civil szervezet tagjai folyamatosan aktívak, járják a terepet, a természetet.

– A Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott, Hogy unokáink leborulhassanak elnevezésű, sikeres pályázatnak köszönhetően köztéri szakrális műemlékek sokaságának a felújítását végezhettük/végezhetjük el Kupuszinán. Minden jó szándékú kezdeményezésre nyitottak vagyunk, segítünk, ahol tudunk – mondta Buják János elnök.

A gasztronómia mindig kapocs lehet emberek és közösségek között. Kupuszinán egy nagyobb rendezvény sem múlhat el a jellegzetes mákos rétes és a kiváló, helyi főzetű pálinka nélkül. Legalább ennyire ,,kőbe vésett” állítás, hogy a kupuszinai színdaraboknak nincs párjuk, híresek messze földön. A kupuszinai színjátszás 100 éves jubileumát ünneplik az idén.

Toldi István mesefa, a Népművészet Mestere, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke számolt be a gazdag művelődési tevékenységről:

– Ebben az évben a legfőbb terv a színjátszói jubileum megünneplése. Ezt egy szorosan helyi történet színrevitelével szeretnénk megvalósítani. Török Péter, megboldogult kupuszinai műkedvelő tollából való, Tuladuna című színdarabot mutatjuk be, Molnár József rendezésében.

Áprilisban az egyesület lesz a házigazdája, immár sokadszor, a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIV. Találkozójának. Nagy feladat lesz, de ez a közösség immár többször bizonyította, hogy alkalmas rá. Mindenki hozzáteszi majd a maga önkéntes erejét, beleértve az egyesület egyéb szakcsoportjainak tagjait is. A Petőfi Sándor ME berkein belül jelenleg tevékenykedik a néptánccsoport, a Sturcz József Színjátszó Csoport, a Step moderntánc-csoport, a fúvószenei szakosztály, a Krajcárka népdalkör, a népmeseszakosztály, a technikusok és a díszlettervezők csoportja.

Emellett dr. Silling István néprajzkutatónak köszönhetően a tájház páratlan gyűjteménye is kulturális örökségünkként mutatható be minden érdeklődőnek, látogatónak. Terveink között nagyobb felújítási munkálatok is szerepelnek az egyesület épületén. A Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően a tetőzet egy részét sikerült felújítani, de ennek a folytatása, az ablakok festése és egyéb javítások is szükségesek lennének. Folyamatosan szervezünk rendezvényeket, készülünk a farsangi bálra, március elején lesz mese-kocsma, maratoni mesemondás. Jómagam nemrég indítottam el a mesemondó foglalkozásokat, szombat délutánonként összeülünk mesemondást és mesehallgatást tanulni – hallottuk Toldi Istvántól.

A kupuszinai közösség berkeiből több neves és kivételes személyiség, sportoló, tudós, művész került ki és lett országos, Kárpát-medencei vagy akár világszinten is (el)ismert. Gondoljunk csak Csizmadia Anna népdalénekesre, a Fölszállott a páva verseny szólóének és hangszer kategóriájának nyertesére vagy szintén a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutatóból ismert és Ezüst Páva díjas Bukrok nevű népdalpárosra. Csernai Panna, a Bukrok egyik tagja, többszörösen díjazott színjátszó, kupuszinai fiatal a következőket nyilatkozta településéről: 

– Köztudott, hogy Kupuszina Vajdaság egyetlen palóc magyar települése, ahol az emberek őrzik a hagyományokat, a szokásokat. Úgy gondolom, a népviseletünk egyedi és páratlan. A sok kikeményített szoknya, a gazdag és mesés színvilág szerintem mindenki számára vonzó. Kicsi koromban nem szerettem viselni, nehéz volt azt a rengeteg szoknyát a derekamon cipelni, és még leülni sem lehet benne, azonban ahogy idősebb lettem, nagyon megszerettem, és büszkén viselem, amikor csak lehet.

Nagyon szeretem a hagyományainkat, népdalainkat, imádom énekelni őket. Az egyedi palóc nyelvjárásunkkal rendkívül ,,ízesen” lehet beszélni, és számomra mindig nagyon humoros, amikor valaki nem érti, pontosan mit mondok.

Örülök neki, hogy már egészen kicsi korom óta tagja lehetek falunk színjátszó csoportjának, évente készítünk előadást a falu és a környező települések, valamint a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszó Találkozó közönségének.

A jövőmről még nem döntöttem, valamilyen szinten biztos a színészettel szeretnék foglalkozni, habár más hivatások, foglalkozások is tetszenek. A felnőtt koromat szeretném a szülőfalum körül tölteni, ám erre a mai kilátások nem nagyon adnak esélyt. Úgy gondolom, bármerre terel a sors, a falum értékeit mindig magammal viszem. 

A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz a Köztársasági Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.