„Éltessük magyar kultúránkat”
Megnyílt a XX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok rendezvénysorozata, amely több héten át zajlik számos vajdasági magyar településen
A XX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok rendezvénysorozat vasárnapi megnyitóünnepsége ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a palicsi Szent Orbán-templomban, majd a Vigadóban dr. Ninkov Kovacsev Olga művészettörténész megnyitotta.
A '28-as nemzedék című kiállítást. Az ünnepi megnyitóra a palicsi Nagyteraszon került sor, amelyen Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának és a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnöke, valamint Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár gondolatait Pirityiné Szabó Judit tolmácsolta.
– Az Ünnepi Játékok megnyitóin évről évre egyszerre hajthatunk fejet az 1952-es örökség előtt, ünnepelhetjük a ma is összetartó vajdasági magyar közösséget, és örvendezhetünk a mai művészek és alkotók teljesítményének. A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok méltán lett a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Szavai szerint a több mint ezerszáz éves kultúránk egyszerre tanít és üzen is számunkra: élményt nyújtó szépségein túl őseink tapasztalatait, az élet nehézségeivel való megküzdés útjait tartja elénk.
– Kultúránk szépségei az életigenlésre, a reményre hangolnak, arra, hogy emberi összefogásainkban kimeríthetetlen erők vannak. Fontos, hogy találjuk meg ennek üzenetét a mai világban is. Mondjunk igent az életre, mondjunk igent a megmaradásra, adjunk esélyt a szülőföld megtartó erejének – olvasta fel Pirityiné Szabó Judit.
Pásztor István beszédében a 28-as nemzedéket méltatta, megjegyezve, hogy nincsenek lefutott történetek. A VMSZ elnöke Dévavári Zoltán irodalmár szavait idézve kiemelte, hogy minden irodalmi és minden azonosság jellegű kérdés felvetése politikai jellegű kérdés azok számára, akik kisebbségben élnek.
– A mostani ünnepi játékok nemcsak az évforduló kereksége miatt fontos, hanem azért is, mert az idén úgy ünnepelhetünk, mint 1952-ben sokan remélték. Úgy, hogy elmondhattuk mi történt velünk 1944-ben, és azt mások is elismerték. Ezzel lezárhattuk egy olyan oldalát a történelmünknek, amely fájó volt, ám egyben erőt is meríthettünk belőle – mondta Pásztor István, hozzátéve, hogy ma is vannak olyan tehetségek, akik miatt érdemes a közösségi kultúrát politikai kérdésként kezelni, és megvívni érte a csatákat.
Végezetül Dudás Károly megjegyezte, a palicsi megnyitó csupán kezdet, hiszen októberben kórustalálkozót szerveznek Adán, januárban pedig a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét tartják Zentán. Tavasszal ismét megrendezik az amatőr színjátszók találkozóját, nyáron pedig a nagyszabású délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát.
– Ne ápoljuk, hiszen a betegeket kell ápolni, hanem éltessük magyar kultúránkat – nyitotta meg a rendezvényt Dudás Károly.
A megnyitóműsorban fellépett Csizmadia Anna, a Fokos, a Juhász, a Kócos zenekar, valamint Török Noémi, az Árvalányhaj és a Csalogány zenekar, illetve a Vajdasági Magyar Versmondók is.
