Ugrás a tartalomra

Az őshonos növények védelmében

Szemináriumot tartottak az invazív növényfajok káros hatásáról

A természet védelme az invazív növényfajokkal szemben címmel tartottak pénteken Hajdújáráson szemináriumot a Ludasi-tó partján fekvő Látogatóközpontban. A rendezvényt a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság szervezte, hogy bemutassa azt az IPA-projektumot, amely Szerbia és Magyarország együttműködésével valósul meg az Európai Unió támogatásával, azzal a céllal, hogy megóvják a szerb–magyar határtérség környezetvédelmi területeit az invazív növények káros hatásaitól.

A szeminárium előadóit és a megjelent vendégeket Dobó Márta, a Palics–Ludas Közvállalat igazgatója, a rendezvény házigazdája köszöntötte, és elmondta, hogy a szeminárium a mi szűkebb környezetünket is érinti, hiszen a projektum egy része a Szabadka környéki természetvédelmi területen valósul meg.

A projektum részleteit Nemanja Erceg projektummenedzser ismertette a résztvevőkkel. Az előadásból megtudhattuk, hogy a projektum január 31-én elkezdődött és 2019. szeptember 29-éig tart. Az értéke 284 ezer eurót tesz ki. Ennek az összegnek a nyolcvanöt százalékát az Európai Unió biztosította, a fennmaradó részt pedig a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság és a magyarországi partnerek biztosították. Nemanja Erceg hangsúlyozta, hogy a projektumban kiemelt figyelmet szentelnek a parlagfűirtásnak, hiszen egy nagyon kártékony növényről van szó, amelyet szinte mindenki ismer. A projekttel kapcsolatos tevékenységek öt természetvédelmi területen zajlanak. Szerbiában a Szelevényi Puszták és a Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátumban, a Szabadkai Homokvidék Különleges Értékű Tájon és a Palics Természeti Parkban, míg Magyarországon a Kecskemét közelében található Kiskunsági Nemzeti Parkban.

A projekt ismertetése után dr. Pálos Endre, a kecskeméti Neumann János Egyetem tanára azokat az invazív növényeket mutatta be, amelyek a Kiskunsági Nemzeti Parkban találhatóak, mint a parlagfű, a selyemkóró, a betyárkóró, a bálványfa vagy éppen a fehér akác. Dr. Pálos Endre bemutatott néhány olyan eljárást, amelyekkel a nemzeti parkban sikerült az invazív fajokat kiirtaniuk, és hangsúlyozta, hogy az irtás után visszatértek az őshonos növénytársulások.

Vinkó Tamás, a Palics–Ludas Közvállalat munkatársa a Szabadka környékén zajló terepmunkákról számolt be, melyek során tizenegy invazív növényt vettek nyilvántartásba, köztük a parlagfüvet, a selyemkórót és az akácfát. A munka során térképeket és részletes nyilvántartást készítenek az invazív növényekről.

Szabados Klára, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa az invazív növények gazdaságra gyakorolt káros hatásait emelte ki, és elmondta, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban évente 28 milliárd dollár veszteséget okoznak a gazdaságnak. Ebbe a számba beletartoznak a mezőgazdaságban okozott károk, és a munkavállalók termeléskiesése, amit az invazív növények által okozott allergiás tünetek okoznak.

A szeminárium utolsó előadója Predrag Radišić, az Újvidéki Egyetem Természeti és Matematikai Kara Palinológiai Laboratóriumának munkatársa volt, aki a projektumon belüli pollenmérésekről számolt be. Elmondta, hogy május 15-én Magyarkanizsán és a Ludasi-tó partján pollenmérő műszereket helyeztek el, és egészen e hó 15-éig gyűjtik az adatokat. Predrag Radišić azt tartaná ideálisnak, ha a mérések eredményeit később figyelembe vennék a parlagfűirtásoknál, mert csak így lehet az irtás hatékony, és így lehetne az allergiás betegeken segíteni.

A szeminárium után az előadók és a vendégek közösen körbejárták a Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátumot, és megtekintették azt a pollenmérő műszert is, amelyről Predrag Radišić beszélt előadásában.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, pasz
Többi hír