Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Zentán
1944. november 9-én válogatás nélkül szedték össze a partizánok az ártatlan magyar lakosságot és börtönözték be őket a Városháza pincéjébe, majd összedrótozva végezték ki őket és dobták holttestüket a Tiszába. Azon a napon Zentán 64 ártatlan helyi lelte halálát, viszont több mint 100 személyt tartanak számon, akit bebörtönöztek.
Papp Zsuzsanna nagyapját, Szollár Jánost vesztette el aznap. „A Városháza pincéjébe voltak bezárva, ezt mondták nekem, és akkor titokban próbálgattak csomagokat bejuttatni, híreket onnan kijuttatni, és ott volt az anyukám is és megpróbáltak elküldeni mindenkit azon a reggelen, amikor elindultak velük, de nem sikerült, az anyukám egy darabig követte őket.”
Az atrocitásokra évről-évre megemlékeznek. Szombaton a gyászmisét követően mécsesekkel vonultak a Tisza-parti helyszínre, az áldozatok emlékének állított kopjafához. Beszédet Sztantity Szebasztián, a VMSZ Zenta községi szervezetének alelnöke mondott. „Sajnos a történelem kegyetlen és gyakran kevesen fizetik meg sokak helyett azokat az áldozatokat, azokat a nagy áldozatokat, amit annak az érdekében hoznak, hogy itthon meg tudjunk maradni magyarként, meg tudjon élni közösségünk, fenn tudjon maradni. Úgy gondolom, ezekre azért fontos emlékezni, mert tisztában kell lenni ezeknek az áldozatoknak a súlyával, és hogy a mindennapjainkban azok az áldozatok, amiket mi hozunk, ezért igazság szerint eltörpülnek ezek az áldozatok mellett.”
A beszédek és az áldozatok nevének felolvasása után a kegyeletadó koszorúzáson Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselője, az önkormányzat, a VMSZ, a VMDK, a Magyar Mozgalom, a VMSZ Ifjúsági Fórum, a Rákóczi Szövetség, a zentai Gazdakör képviselői és a családtagok, hozzátartozók helyezték el az emlékezés virágait a kopjafa tövében.
