Ugrás a tartalomra

Az alap megmarad, a részletek változnak

Identitásunk ismérveit átmentjük egy másik formában – A Kárpát-medence legrangosabb magyar néprajzkutatói Kishegyesen tartják első konferenciájukat –Beszélgetés dr. Szőke Anna néprajzkutatóval, a találkozó szervezőjével

Nagyszabású Kárpát-medencei néprajzi konferencia kezdődik holnap Kishegyesen: a helyi közösség nagy tanácstermében harminckét néprajzkutató, köztük egyetemi tanárok és emeritusok részvételével megtartják az I. Kulturális értékeink a Kárpát-medencében elnevezésű néprajzi konferenciát, amelynek munkacíme: Az identitás megnyilvánulási formái a XXI. század kezdetén. Az eseményről dr. Szőke Anna néprajzkutatóval, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökével, a konferencia szervezőjével beszélgettünk.

Hogyan született meg a döntés arról, hogy Vajdaságban tartják meg a néprajzkutatók első Kárpát-medencei tanácskozását?

– Ezt a konferenciát egy szintén sikeresnek mondható konferencia előzte meg tavaly szeptember elején, amikor Topolyán a fiatal néprajzkutatók számára szerveztünk tanácskozást. Ezen részt vett Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője is.

A vele való beszélgetésben merült fel egy Kárpát-medencei tanácskozás megtartásának az ötlete. Minden néprajzi társaság készített terveket egy tanácskozásra, és úgy látszik, a miénk nyerte el leginkább a titkárság tetszését.

Az évi tervünkben, amelyet tavaly februárban fogadtunk el, két konferencia megszervezése szerepel: az egyik a fiatal néprajzosok tanácskozása volt, a másikat pedig az identitásunk alakulásával kapcsolatban terveztük megtartani. Körvonalaztuk tehát a tervünket, és pályáztunk, mert természetesen ettől függött, vagyis az anyagiaktól, hogy milyen mértékű legyen. Olyan konferenciában gondolkodtunk, amelyen mindenki megtalálja a maga szakterületét, és ennek értelmében elő is tudja segíteni a sikeres munkát.

Elképzelésünket támogatta a Bethlen Gábor Alap, a Szekeres László Alapítvány és természetesen a kishegyesi önkormányzat, valamint a kishegyesi helyi közösség is. Helyi támogatás nélkül nem tudtuk volna megszervezni, mint ahogyan a fiatal néprajzosok tanácskozását sem a topolyaiak segítsége nélkül. És természetesen a helyi amatőrök nélkül sem.

Hány résztvevőre számítanak, és honnan?

– Harminckét résztvevő jelezte érkezését, és külön jó érzéssel tölt el, hogy a néprajz egész Kárpát-medencei területéről a legrangosabb előadókat hallgathatjuk meg. Erdélyből például eddig sosem voltak néprajzkutatók Vajdaságban, most hárman is lesznek, Sepsiszentgyörgyről és Kolozsvárról. A központi témánk: identitásunk formái a XXI. század elején. Meggyőződésem szerint ugyanis identitásunk formái megmaradtak, csak a súlypontok helyeződtek át.

A néptánc például valamikor, amikor spontán szerveződött, nemzeti identitásunk egyik legmarkánsabb kifejezője volt. Ma már azonban csak színpadon jelenik meg, vagy fesztiválokon, ennek ellenére ugyanúgy az identitás kifejezője, mint korábban.

Átmentettük egy más formában. Valójában erről fog szólni ez a két nap. Viseletünket sem használjuk eredeti formában, de egy-két motívum ma is megjelenik, visszatér, és beépül a divatba. A divat gyakran visszanyúl a népművészethez. Az alap tehát megmarad, a részletek változnak.

Milyen egyéb hozadéka lehet még a konferenciának?

Nagyon fontos, hogy megejtjük a szakirodalmak cseréjét. Mindenki hoz magával kiadványokat, és odaajándékozza a többieknek. Számítunk az ELTE kiadványira, a kolozsvári Babes – Bolyai Egyetem könyveire, a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaira, a felvidéki és kárpátaljai kiadványokra. 

A magunk részéről mi a résztvevőket megajándékozzuk a Híd folyóirat tavalyi néprajzi számával, valamint Jung Károly köteteivel.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.I.
Többi hír